Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A 10 legemlékezetesebb kormányellenes tüntetés a rendszerváltás óta

A 10 legemlékezetesebb kormányellenes tüntetés a rendszerváltás óta

Taxisblokád, székházostrom, internetadó. Számos kormány vagy kormányzati intézkedés elleni tüntetést szerveztek a rendszerváltás óta. A tanktól az élőképen át az alternatív köztársasági elnökig: itt a Zoom.hu toplistája!

Úgy fest, a múlt szombati demonstráció volt a legnagyobb létszámú kormányellenes tüntetés a rendszerváltás utáni Magyarország történetében. Pontos számot persze nehéz mondani, de a hiteles becslések is 100 ezer körülire becsülték a résztvevők számát.

A most szombati demonstráció előtt összegyűjtöttük azt a tíz tüntetést, amely 1989 óta létszámban megközelítette a múlt hetit, vagy valamiért örökre emlékezetes maradt. A lista időrendi.

1. Taxisblokád: 1990. október 25-28.

Budapest, 1990. október 26. Demonstráció az Árpád hídon. Taxisok és magánfuvarozók a benzin drasztikus áremelése elleni tiltakozásul október 25-én este eltorlaszolták a budapesti hidak forgalmát. Fotó: MTI

Az Antall-kormány 1990. október 25-én 65 százalékos benzináremelést jelentett be, arra hivatkozva, hogy az öbölháború miatt megnőtt az olaj világpiaci ára. A felháborodott taxisok másnap délután a budapesti Hősök terén gyülekeztek, innen átmentek a Kossuth térre, találkoztak Siklós Csaba közlekedési miniszterrel, de ő nem vette át a petíciójukat. Ezt követően a taxisok lezárták Budapest összes hídját, megbénítva a város közlekedését. Aznap éjfélre országossá bővült a blokád, csatlakoztak a fuvarozók is.

1990.10.27. Taxisblokád (Erzsébet híd, Szabadság híd, Árpád híd)

Egy emlékezetes hétvége 1990 októberében. A benzinár drasztikus emelése miatt október 26-án pénteken a taxisok és fuvarozók lezárták a fontosabb csomópontokat, hidakat és az áremelés visszavonását követelték. A felvétel szombat délelőtt és délután készült, édesapám filmezte az én unszolásomra, de nem nagyon mert többet, mert félt hogy valaki beléköt.

Másnapra az ország főútjain és az összes nagyvárosban teljessé váltak a lezárások. Budapest belső területein csak a metró közlekedett. A tüntetők kizárólag a mentőket, tűzoltókat, a megkülönböztetett jelzést viselő, valamint az élelmiszert szállító gépkocsikat engedték haladni az utakon. A tiltakozó mozgalom október 28-án az érdekegyeztető tanács ülésén a munkavállalók, a munkaadók és a kormány közötti kompromisszumos megállapodással ért véget. A több napos tüntetésben résztvevők számát nehéz lenne megbecsülni. Az biztos, hogy az országban akkoriban legalább 20 ezer taxis dolgozott.

2. Bokros Lajos kifütyülése: 1995. március 22.

A pedagógusok, diákok, tűzoltók többször is tüntettek a Bokros-csomag ellen. A legnagyobb és leghíresebb ezek közül az volt, amikor 1995. március 22-én Budapesten több mint tízezer diák tiltakozott a felsőoktatási tandíj bevezetése ellen a Pénzügyminisztérium előtt.

 

MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor

Furcsa, hogy akkoriban egy olyan utált politikus állt ki a tüntetők elé, aki miatt szerveződött a megmozdulás. A diákok ki is fütyülték Bokrost, aki egyébként ott volt múlt szombaton az Operánál is.

Bokros Lajos ma. Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

3. Az Erzsébet-híd lezárása: 2002. július 4.

Az országgyűlési választások szavazatainak újraszámlálását követelő emberek az Erzsébet-hidat vonták blokád alá 2002 nyarán. Innen a Kossuth térre vonultak, ahol kora estére már több ezresre nőtt a Medgyessy Péter miniszterelnök lemondását is követelő tömeg. A demonstrálóknak nem volt gyülekezési engedélyük. A rendőrség egy darabig türelmesen várt, felszólította őket, hogy távozzanak. Ezután gumibotokkal oszlattál szét a Parlament előtt várakozó tömeget. Itt vált szupersztárrá Budaházy György a nemzeti radikálisok között.

Erzsébet híd blokád 2002

2002. július 4. A Nemzeti Ellenállás hajnalán a hazafiak, élükön Budaházyval, lezárták az Erzsébet hidat és követelték az elcsalt választások felülvizsgálatát a szavazócédulák újraszámlálásával. Pintér belügyminiszterként megtehette volna, hogy utasításba adja a választási bizottságnak a szavazatok újraszámlálását. Azonban ezt nem tette meg. Ezzel hathatósan segített a szocialistáknak, hogy azok elcsalják a választást és megszerezzék a kormányrudat.

4. Székházostrom és tanklopás: 2006 október-november

Budapest, 2006. szeptember 19. Egy tüntető egy égő gépkocsi előtt a Magyar Televízió székházánál, amikor több mint ezer fiatal rohamozta meg az MTV épületét.
MTI Fotó: Kovács Tamás

A legismertebb, legvéresebb és leginkább vitatott tüntetéssorozat az országban, ami Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde után robbant ki. Budapesten és több vidéki városban is demonstrációk kezdődtek, a tiltakozók a miniszterelnök lemondását követelték. Szeptember 18-án a tüntetők betörtek a Magyar Televízió székházába, megrongálták, felgyújtották azt. Aznap több mint százan megsérültek, a legtöbben közülük rendőrök voltak. Később derült ki, hogy a tömeggel szembekerült rendőrök többségét nem képezték ki jól és nem volt felszerelésük. Esténként tízezrek gyűltek össze a Kossuth téren Gyurcsány távozását követelve.

Október 23-án a zavargások alatt egy tüntető elindított és közel 100 méteren keresztül vezetett egy tankot a budapesti Deák Ferenc térnél. Aznap a Fidesz gyűléséről hazafelé tartókat egy irányba terelték a tüntetőkkel, a rendőrök gumilövedékeket és könnygázgránátot vetettek be az utcákon tartózkodókra. Aznap közel 200 civil sérült meg. November elejéig minden nap tüntettek az elégedetlenek. Gyurcsány nem mondott le.

 

elkurtuk_osszes2006

Osszefoglalo a 2006. elkurtuk esemenyeirol az MTV ostromig.

5. Milla-tüntetések: 2011-2012

Budapest, 2012. október 23. Tamás Gáspár Miklós filozófus beszél az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) ünnepi demonstrációján, a Szabad sajtó úton 2012. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójánMTI Fotó: Beliczay László

Az „Egymillióan a magyar sajtószabadságért” csoport (Milla) 2010 végén alakult, következő év elejétől több nagyobb tüntetést is szerveztek közel két éven át a kormány ellen. Magyarországon ez volt az első mozgalom, ami a Facebookon jött lére. Minden eseményükön több ezren vettek részt, legnagyobb megmozdulás talán a 2012. március 15-én tartott nagy tüntetés, ahol Schmitt Pál helyett alternatív köztársasági elnökké választották Pityinger Lászlót, ismertebb nevén Dopemant.

6. HaHa: 2011-2013

Budapest, 2012. december 10. A Hallgatói Hálózat és más csatlakozó szervezetek fórumának résztvevői vonulnak a budapesti Astoriánál 2012. december 10-én a kormány napokban elfogadott felsőoktatási koncepciója, azon belül elsősorban a keretszámok tervezett csökkentése elleni tiltakozó akciójukon. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Hallgatói Hálózat (HaHa) nevű diákszervezetet 2011-ben alapították. Kiáltványuk szerint a diákok és oktatók a legkülönbözőbb egyetemekről és főiskolákról azért fogtak össze, hogy tiltakozzanak a kormány antidemokratikus, szakmai és hallgatói szervezetek véleményét figyelmen kívül hagyó, a fiskális szempontokra épülő politikája ellen. Nem sokkal utánuk alakult meg az Oktatói Hálózat, majd a Középiskolai Hálózat is. Az első tüntetésüket 2011 júniusában tartották, ennek neve „Éjszaka a felsőoktatásért” volt, ekkor az ország több pontján aludtak egy-egy egyetemi kar épületében.

2012 elején váltak igazán ismertté, több komoly megmozdulást is szerveztek a felsőoktatási források megvonása, a röghöz kötés és az alacsony keretszámok miatt. Schmitt Pál plágiumbotránya miatt ülősztrájkoltak, követelték, hogy vonják vissza a köztársasági elnök doktori címét. Igazán aktívvá december 10-én váltak, a keretszámok drasztikus csökkentése miatt. Ekkor foglalták el a Petőfi-hidat, majd a Parlament elé vonultak, innen békésen tértek haza. Hónapokig tartott a tüntetéshullám, ez egyetemfoglalással és több tízezer ember utcára vonulásával járt. Az ELTE bölcsészkarának legnagyobb termét 45 napra foglalták el. Kevés tüntetés volt ilyen sikeres a rendszerváltás óta: a kormány eltörölte a keretszámrendszert, az eredetileg tervezett 10 ezer 500 helyett majdnem 55 ezer férőhelyet biztosítottak a felsőoktatási intézményekben.

7. A fideszes Alaptörvény ellen: 2012. január 2.

Budapest, 2012. január 2. Közös demonstrációt tartanak civil szervezetek és a demokratikus ellenzéki pártok az alaptörvény hatályba lépése alkalmából rendezett operaházi gála idején, Lesz még Magyar Köztársaság címmel az Andrássy úton. MTI Fotó: Kollányi Péter

2012 második napján több tízezres ellenzéki tüntetést tartottak az Opera közelében, ahol a kormány január 1-jén életbe lépett Alaptörvényt ünnepelte. Az Andrássy úton ellenzéki politikai pártok és civilek demonstráltak a szerintük eltörölt alkotmány és Orbán Viktor rendszere ellen. A tüntetés semmilyen eredménnyel sem járt. A legemlékezetesebb a köztévé tudósítása volt, amikor az Andrássy út üres részét mutatta a híradó, ezzel hazudva el a valódi létszámot. A fideszes politikusok és kormánybarát közéleti személyiségek a hátsó bejáraton keresztül távoztak.

8. Tüntetés az internetadó ellen: 2014 október

Budapest, 2014. október 28. Az internetadó bevezetése ellen meghirdetett budapesti demonstráció résztvevői mobiltelefonjaikkal világítanak az Erzsébet hídon 2014. október 28-án. MTI Fotó: Marjai János

A múlt szombati tüntetés előtt a Varga Mihály által bejelentett internetadó elleni megmozdulás volt a legnagyobb a rendszerváltás óta. A nemzetgazdasági miniszter október 21-én jelezte, hogy a kormány minden megkezdett gigabájt adatforgalom után 150 forintos adót vezet be 2015-től. Először október 26-án vonultak végig a városon a tüntetők körülbelül 10 ezren. Másodjára, október 28-án mintegy 50-60 ezren tüntettek a fővárosban. Ehhez sokan csatlakozta vidéken és Varsóban is. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy nem vezetik be a közterhet.

9. A fekete ruhás nővér mozgalma: 2015-2016

Sándor Mária nővér 2015. április 16-án a Facebook-oldalán osztotta meg felhívását, arra szólítva fel a magyar ápolónőket, hogy április 18-19-én és 25-26-án fekete ruhában dolgozzanak. Ezután országos tüntetés indult, követte a nővért a Független Egészségügyi Szakszervezet is. A mozgalomhoz gyakorlatilag az összes hazai egészségügyi intézményben csatlakoztak ápolók és orvosok, de több európai ország ágazati dolgozói is küldtek fekete pólós képet.

Budapest, 2015. május 12. Résztvevők a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) béremelésért és az egészségügyi életpályamodell bevezetéséért meghirdetett demonstrációján Budapesten, a Hősök terén 2015. május 12-én.MTI Fotó: Marjai János

Április 25-én a Normafánál találkoztak a fekete ruhába öltözött ápolók, hozzájuk sok szimpatizáns csatlakozott. A több ezres tömeg innen rendőri felvezetéssel a köztársasági elnök épületéhez vonult. Május 12-én több szakszervezet is tüntetést szervezett a Parlament elé, tízezres tömeg jött így össze. Budapest különböző pontjairól vonultak a Kossuth térre, itt Sándor Mária is felszólalt.

Ebben a hónapban egyeztetések kezdődtek a humánminisztériumban, de a 12 pontos követelést figyelmen kívül hagyták. Május végén a szociális ágazatban dolgozók több ezres tömege vonult fekete ruhában Sándor Máriával együtt megint csak a Kossuth térre. Szeptember 2-án reggel 6-kor a nővér és társai lezárták az Erzsébet-hidat körülbelül 20 percre. 2016. július 1-én, 12 órás tüntetést szervezett a Kossuth térre, ezen is több ezren vettek rész . A fekete ruhás nővér azonban elfáradt, saját bevallása szerint majdnem a teljes élete ráment erre a harcra. Öngyilkossági kísérletet is elkövetett, ezek után döntött úgy, hogy abbahagyja a közéleti ténykedését.

10. CEU és civilek: 2017 április-május

Budapest, 2017. április 12. Nagyméretű szívet formálnak a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ellen szervezett civil tüntetés résztvevői a fővárosi Hősök terén 2017. április 12-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Tavaly április és június között több megmozdulást is szerveztek. A Közép-európai Egyetemet (CEU) és a civil szervezeteket megbélyegző törvények miatt. Először 2017. április 1-jén vonultak a Corvinustól a Kossuth térig több tízezren, követelve, hogy töröljék el az új felsőoktatási törvényt, ami miatt a CEU minden bizonnyal elhagyja az országot. Április 8-án a tüntetők a Várkert Bazártól a Kossuth térre vonultak, a szervezők szerint itt is több tízezren lehetettek. Április 11-én hatalmas élőképpel demonstráltak a Hősök terén, akkor már a civiltörvény miatt is. Május 20-án megint csak több tízezren demonstráltak a két törvény ellen. Az események alatt vált kultikus hellyé az Oktogon, azóta szinte minden kormányellenes tüntetés ott végződik.

Borítókép: Sean Gallup/Getty Images