Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Orbán kedvet csinálna a szüléshez, csak már nincs mivel

Orbán kedvet csinálna a szüléshez, csak már nincs mivel

Ha arra keressük a választ, miért szülnek olyan keveset a magyar nők, a legkönnyebb azokat hibáztatni, akiken mindez múlik: a leendő és jelenlegi magyar anyákat. Végül is ők esnek teherbe, ők hordják ki és szülik meg a gyereket, és – szerencsés esetben párjukkal együtt – ők nevelik utódaikat még legalább 25 évig. Ha pedig minderről lemondanak, akkor nyilván karrieristák, önzők, feministák esetleg túlságosan elővigyázatosak.

A valóság az, hogy Magyarországon, más nyugat-európai országokkal szemben,

elvétve találni olyan nőt, aki ne akarna anya lenni.

Hazánkban ezzel szemben a legnagyobb probléma az, hogy nem születnek meg a tervezett gyerekek: azaz hiába szeretne egy nő 3 gyereket, mire szülőképes korba jut, már legfeljebb egyet, jobb esetben kettőt vállal.

Születnek a gyerekek, de a kormánynak ez még nem elég. Fotó: MTVA/Bizományosi – Oláh Tibor

Az Orbán-kormány nem véletlenül hangoztatja évek óta, az a célja, hogy ezek a meg nem született gyermekek világra jöjjenek. A miniszterelnök abból sem csinál titkot, hogy az újabb kétharmadot arra használja majd, hogy „demográfiai súlypontú” kormányt hozzon létre, bár az eddig nem derült ki, hogy a kifejezés alatt pontosan mit ért. Az újabban Soros-zsoldosokat listázó Figyelő korábbi cikke alapján valószínűleg számítani lehet majd a diplomás gyed kitolására, három gyermek után a jelzáloghitel eltörlésére, a diákhitel-tartozások elengedésére, valamint egy családpolitikai kutatóintézet létrehozására.

A kormányfő szokásos péntek reggeli rádióinterjújában azt is hozzátette: szeretne egy átfogó, 20-30 éves megállapodást kötni a magyar nőkkel, hiszen rajtuk múlik az ország jövője.

Szülnek, de nem eleget

Magyarországon jelenleg valamivel rosszabb a termékenységi mutató, mint az Európai Uniós átlag:

a magyar nők a legfrissebb adatok alapján 1,5 gyereket szülnek életük során,

míg az uniós tagállamokban átlagosan 1,57-et. A kormány célja az, hogy ez kettőre növekedjen, csakhogy a szakértő szerint erre szinte semmi esély nincs.

Az elmúlt években a kormány ugyan számos pozitív családpolitikai intézkedést vezetett be, mégsem reális, hogy 2030-ra a magyarországi termékenységi mutató elérje a célként kitűzött kettőt – mondta a Zoom.hu-nak Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese.

Orbán Viktor beszédet mond a Budapesti Demográfiai Fórumon. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A szakértő emlékeztetett rá, hogy termékenységi arányszám (vagyis annak mutatója, hogy a nők átlagosan hány gyereket vállalnak Magyarországon) a mélypont 2011-ben 1,24 volt, ezt mostanra 1,5-re sikerült feltornázni. Ezzel az Európai Unió egyik legrosszabbul teljesítő országából a középmezőnybe kerültünk.

Ez Kapitány Balázs pozitív előrelépésként értékelte, sőt arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor sokan csökkenő születésszámról beszélnek, elfelejtik megemlíteni, hogy

hazánkban a potenciális gyerekvállalók száma rendkívül gyorsan csökken.

„Évről évre 30 ezerrel kevesebb szülőképes korú nő él Magyarországon, és ebben a kivándorlási adatok nincsenek is benne. Összességében tehát nőtt a gyermekvállalási kedv, többen vállalnak gyereket, még akkor is, ha első látásra ez nem is tűnik nyilvánvalónak” – mondta

A kutató szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy

mára a hagyományos családpolitika szinte az összes töltényét ellőtte.

„A termékenységi mutatók javításához tulajdonképpen minden lehetséges eszközt felhasználtak: a családi adókedvezményt, a gyed extrát, a csokot és számos pénzügyi intézkedést. Ezzel viszont még mindig csak a kitűzött út harmadát sikerült megtenni” – mondta.

Próbálkoznak, csak rosszul

Kapitány Balázs szerint még azt sem lehet mondani, hogy más területeken ne próbálkozott volna a kabinet, igaz, ezek a gyakorlatban nem mindig sültek el jól. Voltak kísérletek bölcsődefejlesztésekre, ösztönözték a munkahelyi bölcsődék létrehozását, támogatták a családbarát szülészeteket és a diplomás gyedet is.

Ehhez hasonló módszerekkel viszont csak 1,6-ra, optimistább szakértők szerint 1,7-re lehet felemelni a termékenységi mutatót, a további növekedés viszont sokkal radikálisabb lépéseket igényelne. Mint mondta:

„A mai magyar társadalomban egész egyszerűen nincs benne az a cél, amit a kormány kitűzött magának.”

A szakember úgy véli, ahhoz, hogy valóban fenntartható legyen az ország demográfiai helyzete, más szempontokat is figyelembe kell venni, köztük olyan, a kormánynak kényes kérdéseket is, mint a bevándorlás. Egy demográfiai szempontból fenntartható társadalomhoz ugyanis négy alapvető dologra van szükség, és ennek csak egyik pontja a gyermekvállalási kedv növelése. Nagyon fontos az egészségügybe fektetett pénz és a várható élettartam növelése, a kivándorlást kezelő szakpolitika kialakítása, és végül, de nem utolsósorban megfelelő álláspont kialakítása a bevándorlásról is.

„A jelen helyzetben mindenképpen szükség van bevándorlási többletre, ami alatt nem feltétlenül a szíriai vagy afganisztáni menedékkérőkre kell gondolni, hanem akár a határon túli magyarok vagy az Ukrajnából érkező munkavállalók támogatását. Ha mindezeket a szempontokat sikerülne teljesíteni, akár 1,7-1,8-as termékenységi mutató mellett is stabilizálódhatna az ország lélekszáma” – mondta Kapitány Balázs.