Az Európai Ügyészség sem csodafegyver, de akkor miért követelik a tüntetők?

Az Európai Ügyészség sem csodafegyver, de akkor miért követelik a tüntetők?

Az, hogy a menekültügyi kvótarendszert teljes mellszélességgel elutasítja a magyar kormány, eddig sem volt titok, a közös Európai Ügyészséggel szemben érzett magyar ellenszenv azonban a szakmai körökön kívül kevesek számára nyilvánvaló.

Márpedig az uniós csalások kivizsgálására létrehozott testületet a kezdetektől fogva torpedózza az Orbán-kabinet, ráadásul ezzel nincs egyedül. A tavaly ősszel elfogadott kezdeményezéshez mindössze húsz tagállam csatlakozott, így hiába kezdi meg működését 2021-ben,

kétséges, hogyan tudja majd teljes körűen felderíteni az uniós költségvetési csalásokat.

Az Európai Ügyészéghez való csatlakozás kérdése a szombati kormányellenes tüntetéseken is kiemelt szerepet kapott. Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester népszavazást követelt a kérdésben, és ezért tüntettek a Brüsszelben élő magyarok is. Sokak szerint az is elengedhetetlen lenne, hogy román mintára Magyarországon is felálljon egy antikorrupciós ügyészség, ami kivizsgálhatná a gyanús eseteket.

Márki-Zay Péter a kormányellenes tüntetésen: népszavazást szeretne, Fotó: Halász Nóra

Sok csalás, kevés felelős

De egész pontosan miről szól az Európai Ügyészség és miért lenne rá szükség? Ehhez először is azt fontos megérteni, mekkora pénzek tűnnek el nyomtalanul az unióban, és sok esetben miért nincsenek felelősök.

Az EU tagállamaiban elcsalt pénzek összege csak 2015-ben megközelítette a 640 millió eurót,

a szabálytalanul felhasznált források pedig körülbelül 3,2 milliárd euróra rúgtak. Ebben óriási a tagállamok felelőssége, hiszen az EU bevételeit ők szedik be és minden száz euróból nyolcvanat ők is költenek el. Ezért kellene kiemelt feladatot vállalniuk abban, hogy megvédjék az EU pénzügyi érdekeit.

A valóság ezzel szemben az, hogy a nemzeti hatóságok nem tesznek meg mindent a csalások felderítése érdekében, és erre nem csak Magyarország a jó példa.

Határozott magyar nem

Az uniós tagállamok igazságügy-miniszterei tavaly októberben azért egyeztek meg a közös Európai Ügyészség létrehozásáról, hogy hatékonyabban léphessenek fel a csalások ellen. Ésszerűnek tűnt, hogy ha a korrupció évente 150 milliárd euró veszteséget okoz, akkor legyen egy szerv, amely ezeket az eseteket vizsgálhatja.

Trócsányi László igazságügyi miniszter nemet mondott a csatlakozásra. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A luxembourgi székhelyű központi hivatalból, valamint a tagországokba delegált európai ügyészekből álló testület nem minden tagállamnak nyerte el a tetszését, emiatt

csak 20 ország csatlakozott a kezdeményezéshez.

Kimaradt belőle Magyarország, mivel a kormány szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Eurojust tökéletesen alkalmas a feladatra, más országok pedig a nemzeti szuverenitás megsértését látják benne.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója viszont úgy látja: az Európai Ügyészségre mindenképpen szükség van a korrupció elleni hatékony küzdelemhez, bár jelenlegi formájában csodát nem szabad tőle várni.

A magyar álláspont Ligeti Miklós azért nem védhető, mert

az OLAF hiába tárja fel a csalásokat, büntetőeljárásokat nem indíthat és vádat sem emelhet.

Így ha ezt nem teszik meg a tagállamok, akkor ajánlásai teljesen hatástalanok.

Az Európai Ügyészség éppen ezen változtatna, hiszen a főügyész bizonyos feltételek mellet jogosult lesz nyomozások és büntetőeljárások lefolytatására. Jelen esetben azonban kétséges, mekkora hatása lesz a testületnek, ha a távolmaradók területén nem járhat el.

Nyitott kérdések

A Transparency International jogi igazgatója szerint a közös ügyészség működése még akkor is vetne fel kérdéseket, ha minden tagállam csatlakozna hozzá, és egységes európai hivatalként működne. Közös uniós szabályozás hiányában ugyanis a bizonyítékok gyűjtését, a nyomozást és a vádemelést részben az egyes tagállamok büntetőeljárási szabályai szerint végeznék el, és kérdéses, hogy az egyik tagállam joga szerint beszerzett bizonyíték miként használható fel valamely másik tagállam bírósága előtt.

Ligeti Miklós egyik példaként a házkutatás elrendelését hozta fel, amely Magyarországon akár egyszerű rendőrségi határozattal elrendelhető, szemben Németországgal, ahol erre csak a bíró adhat engedélyt.

Ligeti Miklós szerint az Európai Ügyészségtől nem szabad csodát várni. Forrás: Youtube/SZEF Akadémia

„Jelenleg például nincs arra válasz, hogy a Magyarországon így beszerzett bizonyítékot az európai ügyész felhasználhatná-e például Németországban” – mondta, hozzátéve: megoldást az európai ügyészre vonatkozó egységes eljárási szabályok jelentenének, erre azonban csak minden uniós tagállam részvétele esetén lenne esély.

A szombati tüntetés követelései között felvetődött egy – román mintára – önálló korrupcióellenes ügyészség létrehozásának lehetősége is. Ligeti Miklós szerint azonban attól, hogy még egy hatóságot létrehoznának, nem lenne több információ és bizonyíték a kezükben, hiszen azokat ugyanonnan szereznék be, mint korábban.

„Állami intézmények esetén, ha valami nem működik, azt csak megjavítani lehet. Magyarországon éppen ezért a meglévő ügyészséget kellene rendbe tenni ahelyett, hogy újabb hatóságot hozunk létre” – mondta a szakember.