Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

60 milliós mínusszal dőlhet be pártként az Együtt

60 milliós mínusszal dőlhet be pártként az Együtt

Már bőven 110 millió forint felett jár – hétfőn reggel 96,7 millió volt, kedd reggel pedig már 111,2 millió – az Együtt adománygyűjtő akciója, de mint Juhász Pétert, a párt távozó elnöke a Zoom.hu-nak korábban jelezte: a gyűjtést nem hagyják abba akkor sem, ha összejön az a mintegy 150 millió forint, amit végül így az adományozók fizetnek vissza az államkasszába a párt elnökségi tagjai helyett. Ismert, az Együtt öt vezetőjének azért keletkezett fizetési kötelezettsége, mert a törvény szerint

annak a pártnak, amelyik a választáson nem ér el 1 százalékos listás eredményt, vissza kell fizetnie a kampánytámogatást.

A pénz nagy részét, mintegy 153 millió forintot ráadásul az Együtt öt elnökségi tagján hajtja be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ha a párt nem tud fizetni. Márpedig a kampánytámogatást elköltötték a kampányra, és nem is számoltak 1 százalék alatti eredménnyel. A kampánytámogatás visszafizetése óriási terhet ró a párt vezetőire, ezért is indult a gyűjtés. Juhász mellett ugyanis teljes vagyonával felel a visszafizetendő összegért Szigetvári Viktor, Hajdu Nóra, Szabó Szabolcs és Pataki Márton is.

Már a párt utáni időkre terveznek

Arra a kérdésre, hogy miért gyűjtenek tovább, ha össze is jön az elnökségi tagok teljes, mintegy 150 milliós fizetési kötelezettsége, Juhász azt a magyarázatot adta a Zoom.hu-nak, hogy

„kell a pénz a további működésre, az Együtt mozgalomként tovább építésére – akkor is, ha már nem lesz a párt.”

Több, mint valószínű ugyanis, hogy az Együtt pártként, ebben a formában nem tud tovább működni, miközben Juhász is arról beszélt, hogy az adománygyűjtés kiemelkedő sikere mellett a szombati tüntetésen – ahol szintén adományokat gyűjtött – őt ért benyomások is azt bizonyítják: szükség van arra a szellemiségre, amit az Együtt képvisel.

Juhász Péter adományokat gyűjt az Együtt kampányfinanszírozásának visszafizetéséért a szombati tüntetésen Fotó: Halász Nóra

De miért szűnik meg akkor a párt? Erre a várható sorsra már az Együtt több vezetője utalt a választás után tett nyilatkozataiban, és ennek alapvetően financiális okai vannak. Az Együttnek adósságai is vannak, valamint a kampánytámogatás visszafizetésének kötelezettsége, és az a tény, hogy ezután a választási szereplés után a jövőben állami párttámogatásra nem jogosultak, ellehetetleníti őket.

Gyűlt és gyűlik tovább az adósság

Vegyük sorra, hogy áll most az Együtt pénzügyi helyzete. Először is: a párt összesen csaknem 200 millió forintnyi állami kampánytámogatáshoz jutott, de a vártnál rosszabb szereplésük – mindössze egyetlen egyéni mandátumot nyertek, listán pedig 0,66 százalékot értek el – miatt ezt, a fővárosban Csepelen egyéni győztes Szabó Szabolcs egymilliós állami kampánytámogatása kivételével, mind vissza kell fizetni. (Emiatt egyébként a Momentum kedden az Alkotmánybírósághoz fordult, mondván: sérti a jogbiztonság és a kellő felkészülési idő követelményét, hogy ilyen kevéssel – november – a választások előtt hoztak törvényt erről az egy százalék alatti pártok támogatás-visszafizetési kötelezettségéről.)

Mindenkinek jár egy kis közpénz

A választási kampányokhoz az állam is hozzájárul azzal, hogy bizonyos képlet alapján minden pártot pénzzel támogatja. Egyrészt minden egyéni választókerületi jelölt kap a költségvetésből bő egymillió forintot – pontosan 1 millió 22 ezer 860 forintot -, Emellett minden országos listát állító párt is jogosult támogatásra. A támogatás összege attól függ, hogy a párt hány egyéni választókerületben állított jelöltet. Ehhez az egyes pártok teljes kampányköltési plafontját – 2018-ban 1 milliárd 22 millió forint – veszik alapul, és ennek 15, 30, 45 vagy 60 százalékát kapják attól függően, hogy legalább 27, 54, 80, vagy mind a 106 egyéni választókerületben talpon maradt-e jelöltjük.

Ha minden igaz, az összesen 200 millióból az országos lista állítása alapján az Együttnek folyósított 153 milliót ugyan akár teljes egészében mikroadományokból vissza tudja tehát fizetni a párt öt elnökségi tagja, ráadásul anélkül, hogy lakásukat, vagyonukat elveszítenék vagy évtizedekre eladósítanák magukat. Ez persze nagy előrelépés, de további fizetési kötelezettsége van a pártnak is.

Legalább 60 millió a mínusz így is

Az Együtt 45 nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltje után felvett összesen 46 millió forintból a végül mandátumot nem szerzett 44 jelölt után számított 44 milliót is vissza kell fizetni, de ezt már nem az elnökségi tagoknak, hanem magának a pártnak. Ehhez a 44 milliós fizetési kötelezettséghez jön az a további 19,6 millió forint, amit azért kell a pártnak befizetni büntetésként a költségvetésbe, mert ennyi tiltott párttámogatást tárt fel náluk az Állami Számvevőszék, bár a párt ezt vitatja.

Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje, Juhász Péter pártelnök, valamint Spät Judit, Hajdu Nóra és Pataki Márton elnökségi tagok az Együtt választási eredményváróján április 8-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Mindezeken felül az Együtt még 25 milliós bankhitelt is felvett tavaly szeptemberben a kampányra, de legalább ezt már nem kell visszafizetniük. A Zoom.hu értesülései szerint ugyanis a tartozást már rendezték abból, a februárban a költségvetésből az Együtt számlájára érkezett 33,4 millió forintból, amit az Együtt az idei év első negyedévére időarányosan még megkapott állami párttámogatásként. Az első negyedévre még kapott ugyan az Együtt pártalapítványa is 10 milliót a költségvetésből, ám a két szervezet gazdálkodása elkülönül, ezért ez a pénz nem segít a párton.

Mivel az Együtt, mint párt legfeljebb néhány milliós tartalékkal bírhat – a tavalyi évről még nincs leadott mérlegük –, összesen mintegy 60 milliós fizetnivalójuk, adósságuk lehet. Ennek előteremtésére aligha van remény, így

a pártot várhatóan a 60 milliós mínusszal együtt „döntik be”, szüntetik meg.

Erről, a párt sorsáról az Együtt legmagasabb döntéshozó testülete, a párt hamarosan összeülő kongresszusa dönthet.

Borítókép: Juhász Péter, az Együtt távozó elnöke / Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI