Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Felbujtóként meggyanúsították Gyárfás Tamást a Fenyő-gyilkosság nyomán

Felbujtóként meggyanúsították Gyárfás Tamást a Fenyő-gyilkosság nyomán

A Zoom.hu úgy tudja, a médiavállalkozót és sportvezetőt egy olyan, 2004-es hangfelvétel miatt hallgatták ki, amelyen Portik Tamással beszélget. Őrizetbe vették.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) Aradi utcai központjában 14.30 órakor előállították Gyárfás Tamást, akit az 1998-as Fenyő-gyilkosság nyomán felbujtóként gyanúsított meg a nyomozóhatóság. Információnk szerint a meggyanúsítás alapja egy olyan, 2004-es hangfelvétel, amelyen Gyárfás Portik Tamással, az olajmaffia-botrány kulcsszereplőinek egyikével, a jelenleg is börtönbüntetését töltő, több ügyben is érintett, korábbi milliárdos vállalkozóval beszélget. (Portikot az úgynevezett Prisztás-gyilkosság miatt a Fővárosi Ítélőtábla 2016. május 26-án, jogerősen 15 év fegyházra ítélte.)

Gyanúsítotti kihallgatását követően bűnügyi őrizetbe vették

– közölte a rendőrség kedd este honlapján.

Az Index.hu azt írja, a Portik és Gyárfás közötti beszélgetést rögzítő felvételt Portik Tamás vette fel, előkerülése pedig összefügghet azzal, hogy Portikot egy hete ismét kihallgatták. A felvételről egyébként a gyilkosság miatt tavaly jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Jozef Roháč öccse beszélt először. A felbujtó személyére nézve korábban is voltak információk, de a 2000-es években az ügyész azt mondta: amíg nincs meg az, aki meghúzta a gépfegyver elsütőbillentyűjét, addig nem lehet lépni ellene. Gyárfást a lap tudomása szerint is őrizetbe vették.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) esti közleményében azt rögzítette, hogy a megalapozott gyanú szerint – emberölésre való felbujtás miatt kihallgatták Gyárfást. Mint írták: „A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) 2017. október 31. óta folytatja a nyomozást a Fenyő János sérelmére 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölés ügyében. A KR NNI munkatársai 2018. április 17-én a kora délutáni órákban Budapesten elfogták, majd előállították a 69 éves Gy. Tamás budapesti lakost, akinek gyanúsítotti kihallgatása jelenleg is folyamatban van. A KR NNI Gy. Tamást – hasonlóan az ugyanebben az ügyben 2018. március 22-én gyanúsítottként kihallgatott 50 éves P. Tamáshoz – emberölésre való felbujtással gyanúsítja.”

Kerestük Gyárfás ügyvédjét, dr. Bánáti Jánost, ám az ő készüléke – akárcsak Gyárfás mobilja – jelenleg ki van kapcsolva.

Fenyő Jánost fodrászához tartva, a Margit utcában, Mercedesével piros lámpánál várakozva agyonlőtték. MTI Fotó: Mihádák Zoltán

A csaknem húszéves, szövevényes ügy mondatokban:

  • Fenyő Jánost 1998. február 11-én, a II. kerületi Margit körút és a Margit utca sarkán lévő közlekedési jelzőlámpánál (miközben Mercedesével pirosnál várakozott) gépfegyverrel agyonlőtték. Az elkövető 19 lövést adott le autójára egy Agram 2000 típusú gépfegyverből. Az eset az 1990-es évek hazai „maffiaháborújának” egyik legismertebb gyilkossága lett
  • Fenyő videokazetta-kölcsönző hálózatával a ’80-as évek végén, a ’90-es évek elején lett sikeres és vagyonos ember, majd később kiterjedt – a gyermeklapoktól a tinimagazinokon át a hírlapokig terjedő – tízmilliárdos értékű médiabirodalom ura.
  • A gyilkosság elkövetésével kezdetben különböző, az albán maffiához sorolható személyeket gyanúsítottak meg, de DNS mintájuk nem egyezett a helyszínen a gyilkos által hátrahagyott mintákkal
  • A nyomozás többször is megakadt, mígnem négy év után, 2002. február 5-én lezárták az aktát. Kovács Lajos rendőr nyomozó szerint nagyon közel jutottak a megbízóhoz, de bizonyíték nem volt
  • Perczel Tamás, Fenyő egykori pszichológusa és bizalmasa 2004-ben videóvallomást tett, ebben Fenyő ellenségei között említette Gyárfás Tamást
  • 2005 májusában a Perczel-vallomás hatására újranyitották az ügyet, de csak 2011-re jutott el a rendőrség oda, hogy meg tudta nevezni gyanúsítottként az Aranykéz utcai robbantással is gyanúsított Jozef Rohácot
  • 2011-ben magyar kérésre Szlovákiában letartoztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Rohácot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában

  • 2018 áprilisában, napokkal Gyárfás mostani meggyanúsítása előtt hallgatták ki a nyomozók az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság miatt már jogerős büntetését töltő Portik Tamást, hogy megtudják tőle, ha ő volt a közvetítő, ki lehetett a valódi megrendelője a Jozef Rohácnál a Fenyő-gyilkosságnak
    De mi lehetett a háttérben?

    Fenyő János halálának hátterében politikai indokok és befolyásos személyekkel folytatott „magánháborúk” is állhattak. Fenyő barátja és orvosa, Perczel Tamás halála előtt, videovallomásban elmondta: szerinte Fenyő „képtelen volt abbahagyni” magánháborúit, Gyárfás Tamás üzletemberrel például „halálos, vérre menő küzdelmet” folytattak a Nap-kelte tévéműsor jogai miatt. A HVG 2006-ban arról írt: Fenyő információkat gyűjtetett Gyárfás gazdasági kapcsolatairól, és az erről szóló aktát állítólag a rendőrséghez is eljuttatta; igaz, erre az akkori rendőri vezetés nem emlékszik. Gyárfás a hetilap megkeresésére 12 évvel ezelőtt nem cáfolta, hogy voltak megoldatlan ügyei, de azt mondta, úgy érzi, nincs mit hozzátennie a történethez. Közismert, és nem cáfolt anekdota, hogy Horn Gyula akkori miniszterelnök 1997 őszén állítólag személyesen győzködte Fenyőt, hogy fejezzék be a Gyárfással folytatott küzdelmet.

Fenyő János (középen) nem sokkal a halála előtt. MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor

Gyárfás Tamás

Újságírói karrierállomásai: Sportújságírói pályafutása 1972-ben a Népsportnál kezdődött, ahol 1988-ig dolgozott: volt munkatárs, a Külföld rovat vezetője, amerikaikosárlabda-, vízilabda- és úszás szakíró (1972-1988). Főszerkesztette a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség, a FIBA magazinját (International Basketball), a Sport Plusz, majd a Sport Plusz Foci című hetilapot. 1989-ben a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) sportújságíró szakosztályának elnökségi tagja lett, három évvel később pedig a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) előbb megbízott, kisvártatva kinevezett főtitkárhelyetteseként dolgozott. Az ikonikus Sportévkönyv-sorozat kitalálója és szerkesztője.

A rendszerváltás előtti évtől, 1989-től a Nap-kelte című reggeli televíziós közéleti műsor producere, a Nap-kelte önálló, olykor botrányos interjúkkal jelentkező sportrovatának vezetője. A sikeres, piacvezető reggeli műsor sugárzását 2009. szeptember 27-én, pénzhiányra hivatkozva a Magyar Televízió megszüntette.

Sportvezetői karrierállomásai: 1993 és 2016 között a Magyar Úszó Szövetség elnöke; 1996-ban lemondott, de azonnal újraválasztották, ahogyan utána öt alkalommal. 2004-től az Európai Úszószövetség elnökségének tagja, a médiakapcsolatokért felelős vezetője; 2005-től a MOB alelnöke; 2008-tól az Európai Úszószövetség alelnöke, korábban a végrehajtó bizottságának tagja; 2009-től a Nemzetközi Úszószövetség végrehajtó bizottságának tagja (újraválasztva: 2012); a 2006-os és a 2010-es budapesti úszó-, műugró-, műúszó- és nyíltvízi Európa-bajnokság szervezőbizottságának elnöke; a 2012. évi labdarúgó Európa-bajnokság horvát–magyar pályázati bizottságának magyar elnöke; 2012-től az Európai Úszószövetség gazdasági vezetője; 2013 és 2017 között a FINA alelnöke; 2015 nyarától a FINA végrehajtó bizottságának a tagja. Elévülhetetlen érdemei vannak a 2017-es vizes világbajnokság Budapestre hozatalában.