Személyit, bérpapírt, munkáltatóit elő: a pesti albérletpiacot is elérte a párizsi trend

Személyit, bérpapírt, munkáltatóit elő: a pesti albérletpiacot is elérte a párizsi trend

Olyan lakáskiadásba futottunk bele, ahol az egyszeri leendő bérlőket versenyeztették, ezért egy tisztes pályázati anyagot vártak el tőlük – tisztára, mint Párizsban.

A budapesti piacon meglepő albérlet kiadási modellbe futottunk bele a napokban. Hasonló megoldások Nyugat-Európában, Londonban és – különösen – Párizsban teljesen természetesnek mondhatók. A lényeg: az albérletre vágyó ember roppant komoly, munkáját és jövedelmi helyzetét igazoló dokumentumköteggel kénytelen pályázni az albérletre, hogy aztán ezen papírok alapján válassza ki a bérlőt a lakás tulajdonosa. A hozzánk eljutott eset egy Marczibányi Téri Művelődési Központ közeli lakáshoz köthető.

Az érdeklődővel közölték, hogy a lakásnézőre hozzon magával rövid életrajzot („az teljesen jó lesz, amit a munkaügyi pályázatokhoz szokott beadni”), személyi igazolványt és fizetési dokumentumot is.

Ha ezt nem szeretnék – tették hozzá udvariasan, de határozottan –, akkor ne is nagyon álmodjanak a lakásról.

A jellemzően a szürke vagy fekete zónában működő hazai albérletpiacon ez mindenképpen különleges eset, de például Franciaországban, s különösen Párizsban egészen általános; sőt, ott sokkal durvább a helyzet. Igaz, ehhez tudni kell azt is, hogy a francia adóhatóságok borzasztóan szigorúan veszik a lakáskiadásokat, és az illegális esetekkel rendkívül szigorúan bánnak. Ennek köszönhető, hogy Párizsban tartanak a hatósági szankcióktól, amelyeknek köszönhetően mindent „lepapíroznak” a kiadásokra vonatkozóan.

Ennek megfelelően a francia fővárosban egy honi albérlőkereső számára igencsak döbbenetes dokumentumcsomagot kell megjelenni már a vágyott lakás megtekintésekor is. Ez lényegében egy komplett pályázati anyag, amely nem árt, ha tartalmazza:

  • személyi igazolványt, annak másolatát
  • munkaszerződést, az aktuális fizetéssel
  • munkáltatói igazolást, hogy a szerződése mióta él, próbaidős-e
  • keresőként az utolsó három havi fizetést igazoló papírokat
  • elmúlt éves adóbevallást
  • diák esetén diákigazolványt és az iskola igazolást is a tanulmányi viszonyról
  • előző albérlet esetében a kifizetett utolsó három havi számlát
  • az előző főbérlőtől igazolást, hogy nincs a lakással kapcsolatban egyéb tartozása a pályázónak
  • egy kezest is meg kell nevezni, hogy ha bedől a bérlő élete, akkor ki vállal felelősséget a fennmaradó kötelezettségekért
  • na és persze a kauciófizetés „képességéről” sem szoktak megfeledkezni, vagyis arról: beköltözés esetén az illető valóban ki tudja-e fizetni a kérdéses összeget.
  • Erre jön még a személyes benyomás, ami ha nem pozitív, akkor hiába a jó „pedigré” igencsak nehézzé teszi költözést.

Ehhez képest az általunk ismert budapesti eset a kért papírokat illetően rendkívül lazának volt mondható, de talán azt jelzi: a növekvő fővárosi lakáskereslet miatt a honi albérletpiac is változik.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Azért ez a pályáztatási megoldás nem általános a budapesti albérletek esetében – említette a Zoom.hu-nak Balogh László, az Ingatlan.com portál vezető gazdasági szakértője. Ez alapvetően két esetben fordulhat elő itthon; ha olcsó a bérleti díj és sok a jelentkező, vagy ha értékes ingatlanról van szó, s a kiadó így szeretné csökkenten a kockázatait.

A szakember jelezte: ez nem feltétlenül jelent „rossz” hozzáállást.

A lakáskiadás bizalmi kapcsolat, s bár a vázolt metódus roppant bürokratikusnak és gyanakvónak tetszik, az adatok megadása mindkét félnél erősítheti ennek a viszonynak a kialakulását. Hozzátette: miután a díjak emelkedése miatt egyre nagyobb a kereslet a megfizethető árú ingatlanok iránt, elképzelhető, hogy a közeljövőben egyre nagyobb „dokumentációs” arányt mutat majd az itthon gyakorlat is.

Ezzel párhuzamosan vélhetően a bérlők körében is emelkedik majd annak a hajlandósága, hogy megadják az adataikat. E modell terjedését erősítheti, hogy a tulajdonos csökkentheti lakáskiadása kockázatát. Ma Budapesten – mondta Balogh László – az átlag albérletár 130-140 ezer forint között mozog, ami első hallásra soknak tűnik, ám ha valaki rossz bérlőt választ, ennél sokkal nagyobb volumenű gondjai keletkezhetnek.