A Fidesz alatt pontosan 188 ezerrel több marha lett Magyarországon

A Fidesz alatt pontosan 188 ezerrel több marha lett Magyarországon
  • 2008-ról 2017-re 20 százalékkal nőtt a magyar marhaállomány, ez a legnagyobb növekedés az uniós országok közt.
  • Ettől nem függetlenül a magyar mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátása is nagyot nőtt, mind önmagában, mind a teljes kibocsátáson belüli arányát nézve.
  • Magyarország összkibocsátása uniós összehasonlításban nagyon jó, az egy főre eső kibocsátás a második legalacsonyabb az EU-ban.
  • Annak ellenére, hogy az elmúlt években valamelyest nőtt, miközben az uniós átlag folyamatosan csökken.

Csak öt uniós tagállamban nőtt számottevően a marhafélék száma 2008-ról 2017-re – derül ki az Eurostat által közzétett friss adatokból. Ezek közül az ötödik Magyarország, ahonnan 2017 decemberében 870 ezer állatot jelentettek, ami 169 ezerrel több, mint 2008 decemberében volt. Ebben az időszakban egyébként

2010-ben, a gazdasági válság után volt a mélyponton a marhák száma (682 ezer), ahhoz képest 188 ezerrel lett több.

A legnagyobb marhanövekedést Spanyolország és Írország könyvelhették el, Portugália nagyjából annyival marhult, mint Magyarország.

Az Európai Unió egészében viszont sokkal kevesebb lett a marha, a tagországokat együtt nézve 2008-ról 2017-re bő 2 millióval. A csökkenés nagy része Franciaországban állt elő, ahol 1,4 millióval kevesebb marhát számláltak 2017 végén, mint 2008 végén. Jelentősen csökkent még a marhák száma Németországban és Romániában.

Az arányokat figyelembe véve ez azt jelenti, hogy Magyarország végzett a marhanövekedés első helyén,

2008 óta 20 százalékkal lett több marha.

Ciprus is sikeresen növelte marhapopulációját, 17 százalékkal, igaz, ott csak pár tízezer marha van (a számuk 55-ről 67 ezerre nőtt). A harmadik helyen Portugália végzett bő 10 százalékos marhaszám-növekedéssel.

A magyar mezőgazdaság kibocsátása kiemelkedően nagyot nőtt

A magyar marhák számának növekedése alapvetően örvendetes fejlemény (különösen azoknak, akik a marhákból élnek), de egy hátulütője biztosan van. A marhapopuláció bővülésével párhuzamosan ugyanis egyre nő a magyar mezőgazdaság és állattartás üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

A mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátása alapvetően három forrásból származik:

  • Termőföldkezelésből, ez nagyságrendileg a kibocsátás feléért felelős,
  • Az állatok emésztése során keletkező gázokból, ezek a kibocsátás harmadát adják,
  • Az állatok trágyájából, ami nagyjából az összkibocsátás hatodát adja.

2008-ban Magyarország teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 8,4 százaléka származott a mezőgazdaságból (beleértve az állattartást), ez épp megegyezett az uniós átlaggal. 2011 óta a magyar arány magasabb, mint az uniós átlag, 2015-ben 10,8 százalék volt, míg az uniós átlag 10 százalék alatt maradt.

A magyar mezőgazdaság amúgy nem bocsát ki sok üvegházhatású gázt,

legalábbis a sokkal nagyobb tagállamokhoz, elsősorban Franciaországhoz és Németországhoz képest. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy 2008 és 2016 között a magyar mezőgazdaság produkálta az egész EU-ban az egyik legnagyobb gázkibocsátás-növekedést, csak a német és a spanyol előzte meg.

A második legzöldebb ország az unióban

Magyarország üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2016-ban jóval kisebb volt, mint 2008-ban, 2013-ig kisebb kilengéssel csökkent, azóta lassan nő. Források szerint nézve a legtöbb területen csökkent a kibocsátás, a mezőgazdálkodásé viszont nőtt. Nőtt még a fuvarozásból és raktározásból, illetve a kereskedelemből származó kibocsátás, de a legnagyobb tételt a mezőgazdaság jelenti. Az erőművek áram- (és gáz-, gőz-, légkondicionálás-) termelésből származó kibocsátás nagyot csökkent, ahogy az ipar kibocsátása is.

Vagyis a mezőgazdaság kibocsátása nemcsak nőtt, de nagyobb szeletet képvisel Magyarország teljes kibocsátásában.

Kétségbeesésre azért nincs ok,

uniós összehasonlításban Magyarország határozottan zöldnek mondható,

sőt a második legzöldebb ország az EU-ban, csak Horvátország előzi meg, ha az egy lakosra eső kibocsátást nézzük. A magyar kibocsátás ráadásul messze elmarad az uniós átlagtól, annak ellenére, hogy az uniós átlag folyamatosan csökken, a magyar viszont 2013 óta lassan-lassan nő.

Odafigyeléssel, ráfordítással csökkenthető a kibocsátás

A mezőgazdaságra visszatérve, természetesen nem meglepő, hogy a növekvő állatállomány és termőterület növekvő kibocsátással jár. A kibocsátás-csökkentésre az állatállomány és/vagy a termőterület csökkentése persze nem lehet megoldás, de vannak egyéb módszerek, igaz, ezek pénzbe kerülnek a termelők részéről.

A Science for Environment Policy 2016-os közlése szerint a marhafélék tartása világszinten 14,5 százalékkal (2,4 gigatonna széndioxidnak megfelelő gázzal) járul hozzá az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz – írta meg az Agroinform. A kibocsátás csökkentése lehetséges például étrendi olajok takarmányba keverésével, a takarmányozásra szánt szalma karbamidos kezelésével, a legeltetési gyakorlat javításával, és hüvelyesek bevezetése a takarmányozásba.

Ráadásul egy amerikai kutatás szerint az átlagosnál több üvegházhatású metán szabadul fel az antibiotikumokkal kezelt szarvasmarhák trágyájából – írta az MTI. A tanulmány szerint a jelenség oka valószínűleg az, hogy az antibiotikumok elpusztítják a gyomorban élő baktériumokat, ami kedvez az antibiotikumoknak ellenálló metánképző mikrobák elszaporodásának. A Coloradói Egyetem kutatói nem vizsgálták, miként alakul a kérődzés útján kibocsátott metán mennyisége az antibiotikumok hatására, de úgy hiszik, hogy ott is emelkedik a kibocsátás.