Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A bérgyilkosoknak is jár a tizenöt perc hírnév

A bérgyilkosoknak is jár a tizenöt perc hírnév

Amerika egyik legtehetségesebb komikusa, Bill Hader öt éve hagyta ott a SaturdayNightLive című szkeccsműsort, azóta pedig lassan és magabiztosan építgette önálló karrierjét. Szerepelt drámában (Csontváz ikrek), vígjátékban (Kész katasztrófa) és saját áldokumentumfilm-sorozatot is készített három SNL-es kollégával karöltve (DocumentaryNow!). Legújabb projektje igazi szerelemgyerek: az HBO Barry című dramedy-sorozatának ő az alkotója, rendezője, forgatókönyvírója és főszereplője.

Barry Berkman (Bill Hader) egy depresszióval küszködő bérgyilkos. Azért választotta ezt a nem túl erkölcsös szakmát, mert Afganisztánból visszatérve rájött, hogy az emberölésen kívül nem igazán ért semmihez, így érdemes ezt a tehetségét kamatoztatnia. Azonban amikor az egyik célpontot követve véletlen betéved egy félamatőr színjátszó szakkör próbájára, úgy érzi megtalálta az igazi hivatását.

Fotó: HBO

A Barry premisszája első hallásra nem feltétlenül vonzó, pedig egy elég tipikus élethelyzetről van szó, mégha kicsit szélsőségesen is van ábrázolva. Ha a sorozat társalkotója, Alec Berg által megfogalmazott kérdést nézzük:

„Mi van akkor, ha valaki nagyon jó abban, amit csinál, de azt utálja, és kétségbeesetten szeretne valami mást csinálni, amiben viszont lehet, hogy borzalmas?”

egyértelművé válik, hogy Barry-vel könnyebb azonosulni, mint azt elsőre gondolnánk.

Hader többek között rendezőként is részt vett a sorozat elkészítésében, és sikerült bebizonyítania, hogy a kamera előtt és mögött is képes humoros helyzeteket teremteni. A viccelődés mellett a sorozat mer (szó szerint) véresen komoly is lenni: a gyilkolás pszichés hatása és a háborús veteránokra jellemző poszttraumás stressz már az évad elején megjelenik, és várhatóan később is fontos lesz.

Bár kifejezetten nyomasztó témákat is érint, a Barry sokkal inkább szatíra, mint dráma.

Fotó: HBO

Mivel a showbusiness nem szűnik meg hálás témának lenni, az első epizódok legjobb pillanatai is mind a színjátszó szakkor óráihoz köthetők. Harry Winkler (aka Fonzie) karaktere tökéletes megtestesülése az összes kamu-színisulit vezető kiégett és pénzéhes színésztanárnak, a csillogó szemű színészpalánták pedig ismerősek azok számára, akik életük egy pontjántagjai voltak valamilyen színjátszó szakkörnek. A színészszakma szentségéről szóló dialógusokon érződik, hogy Hader jól ismeri ezt a világot, és abban is biztosak lehetünk, hogy a tanórák összes groteszk szituációjának van valóságalapja.

Eddig két három rész jött ki a nyolcrészes első évadból (április 16-án jön a negyedik), így hosszútávú következtetéseket még nem lehet levonni, de nagyon úgy tűnik, hogy a sorozat nem csak fricskázásra használja fel a színjátszó szakkört, hanem azt is be akarja mutatni, hogyan lehet a minket ért traumákat feldolgozni az előadóművészet segítségével. A színház mellé pedig kapunk egy izgalmas – és szintén parodisztikus – bűnügyi szálat is, ugyanis Barry felbosszantja a csecsen maffiát azzal, hogy a célpont kiiktatása helyett a monológtanulásra koncentrál.

Hader a saját szorongását vitte bele Barry karakterébe: az istenadta tehetsége miatt lett komikus színész, pedig valójában utálta az SNL-lel járó élő szereplést, amit mi kisujjból kirázott komédiázásnak láttunk, az valójában kín volt számára. A sorozatban ez a szituáció fordított, hiszen pont az a kérdés, hogy Barry elég tehetséges-e ahhoz, hogy beteljesítse színészi ambícióit, de azért érezhető a hasonlóság.

Fotó: HBO

A színész nem bízta a véletlenre a sorozat sikerét, a kapcsolati hálóját arra használta fel, hogy a lehető legtehetségesebb emberekkel vegye körbe magát, így bár bizonyos szempontból zöldfülűnek számít (először rendezett életében), tapasztalt szakemberek védőhálóként szolgálnak. A sorozat társalkotója Alec Berg producer, akinek olyan sikersorozatok köthetők a nevéhez, mint a Szilícium-völgy, a Félig üres vagy a Seinfeld.

A jól megválogatott stábnak köszönhetően a Barryn egyszerre érződik a kezdők lelkesedése és a szakma veteránjainak profizmusa.

A jelenlegi trendek miatt ma már normának számít, hogy egy sorozatnak antihős főszereplője van, így a bérgyilkossal való szimpatizálással 2018-ban már nem lehet provokatívnak lenni. A jellemhibákban tobzódó szereplőkkel operáló dramedy-sorozatokból sincs hiány, így a Barry esetében az a kérdés, hogy sikerül-e majd valami újítással kitűnnie a sok hasonló alkotás közül. Az első epizódok bizakodásra adnak okot: a Barry tökéletes stílusérzékkel vegyíti a tragédiát és komédiát, ismét bebizonyítva, hogy az abszurd helyzetek és az őszinte érzelmek jól megférnek egymás mellett.

A Barry megtekinthető az HBO-n és az HBO GO-n.