Meddig védheti még Orbán Viktort az Európai Néppárt?

Meddig védheti még Orbán Viktort az Európai Néppárt?

Atombombának hívják, de ebben a formájában egyelőre hiányzik róla a kioldógomb. Sok mindennek kell ahhoz történnie, hogy az Európai Parlament megszavazza a ma délelőtt nyilvánosságra hozott LIBE-jelentést, ez alapján pedig felkérje az Európai Bizottságot, hogy indítsa meg Magyarország ellen a hetes cikkely szerinti eljárást.

Az egyik legfőbb akadály nem más, mint a Fideszt védő Európai Néppárt.

Az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) lassan egy éve vizsgálja, megsérti-e Magyarország az Európai Unió alapszerződésében előírt alapvető jogokat. Az eljárás részeként tavaly decemberben meghallgatták Szijjártó Péter külügyminisztert, a bizottság tagjai többször is jártak Budapesten, találkoztak a civil élet szereplőivel és politikusokkal is – mind az ellenzéki, mind pedig a kormányoldalról.

Szavazás helyett bojkott

Csakhogy a jelentés elkészítése még csak a kezdet: a dokumentumról a LIBE bizottság júniusban, a plenáris ülés pedig szeptemberben szavaz. A tényleges eljárás akkor kezdődhet meg, ha a parlamentben legalább 376 képviselő igent mond rá. És itt jön képbe az Európai Parlament legnagyobb és legerősebb képviselőcsoportja, az Európai Néppárt.

Véd-és dacszövetség: Orbán Viktor és Várhelyi Olivér nagykövet érkezik az EPP ülésére. Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az EPP vezetőségét már régóta támadják amiatt, hogy védelmet nyújt Orbán Viktornak. A Fideszt és a KDNP-t is magában foglaló tömörülésnek van a legtöbb képviselője a parlamentben, arról nem is beszélve, hogy kilenc tagállami vezetővel büszkélkedhet. Nem véletlen, hogy amíg nekik szükségük van a Fideszre, addig minden olyan kezdeményezést blokkolni fognak, amely árthat a magyar kormánypártnak.

Az elmúlt években a képviselőcsoportban is egyre többen hangot adnak elégedetlenségüknek a Fidesz módszerei miatt, és néhányan már a kilépést is pedzegették. Pascal Arimont belga EP-képviselő nemrég arról beszélt, hogy

Orbán már túl sok határt lépett át.

„Ha tiszteletben akarjuk tartani a saját értékeinket, ki kell zárnunk a Fideszt a soraink közül” – mondta a képviselő.

Hasonló véleményen van Frank Engel, luxemburgi képviselő is, aki a bajor CSU-t teszi felelőssé Orbán védelméért. A luxemburgi kereszténydemokraták éppen ezért már azt fontolgatják, hogy kilépnek az EPP-ből, ha az továbbra is megtűri sorai között a Fideszt.

Néppárt vagy szakadás

Törésvonalakról beszélt a Zoom.hu-nak a Magyarországi Európa Társaság elnöke is.

Az Európai Néppártban jelenleg hatalmas a feszültség a Fidesz és Orbán Viktor miatt – mondta lapunknak Hegedűs István. Ő úgy látja, nem véletlen, hogy a vasárnapi választások után tartott első frakcióülésen sem volt éppen győzelmi a hangulat.

„A képviselők között egyre többen nyíltan beszélnek arról, hogy elfogadhatatlan a gyűlöletbeszéd, amit a magyar kormány a kampányban használt” – tette hozzá.

A Néppárton belül sokaknak elege lett a gyűlöletkampányból. Fotó: Halász Nóra

Hegedűs kiemelte Pascal Arimont szavait, aki szerint az EPP-n belül jelenleg két irányvonal létezik. Az egyik úgy gondolja, hogy még mindig jobb a Fideszt a soraik között tudni, hiszen így csillapítani lehet a pártot. Erre utalt Pedro Lopez de Pablo szóvivő is, amikor azt mondta, hogy

már rég bezárták volna a Közép-Európai Egyetemet, ha a Néppárt nem lépett volna közbe.

A másik oldal szerint – élén Frank Engel luxemburgi képviselővel – elfogadhatatlan a Fidesz politikája, és nem szabad őket tovább eltűrni a párton belül.

A vita élességét jól mutatja, hogy Gunnar Hökmark svéd képviselő nyílt levélben ment neki Manfred Weber EPP-elnöknek, amiért gratulált Orbán Viktor újabb győzelméhez. Hökmarkot ezért viszont éppen Szájer József fideszes EP-képviselő állította pellengérre.

Hegedűs István szerint egyelőre kiszámíthatatlan, hogy a vitának milyen hatása lesz a LIBE-jelentésre, vagy éppen a Fidesz tagságára. A legfontosabb kérdés, hogy a plenáris szavazáson lesz-e egységes frakcióálláspont, vagy ezúttal is szétszavaznak az EPP-képviselők, mint tették azt a tavalyi határozatban, amikor igent mondtak a jelentés elkészítésére.

„Ha májusban a kormány elfogadja a civil szervezetek elleni törvényjavaslatot, elképzelhető, hogy a néppárton belül tovább nő az elégedetlenség” – mondta. Ilyen esetben az is elképzelhető, hogy ősszel a plenárison mégis megszavazzák a hetes cikk szerinti eljárás megindítását. Onnan az Európai Bizottságon múlik a következő lépés.

Ki lép ki és ki marad?

A Fidesz kizárásán kívül a Magyarországi Európa Társaság elnöke szerint elképzelhető egy másik forgatókönyv is, mégpedig az, hogy Orbán Viktornak lesz elege az állandó kritikákból. A jövő évi EP-választások előtt ez nem valószínű, de utána akár az is megtörténhet, hogy a magyar kormányfő tiszta helyzetet teremt és ő lép ki az EPP-ből.

Nem nézki jó szemmel Kaczynski és Orbán barátságát sem. Fotó: Lukas Schulze/Getty Images

Ebben az esetben akár az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjába is átléphet, ahol jelenleg a lengyel kormánypárt is ül. Ez azért lenne még logikus lépés, mert az EPP-n belül az Orbán-Kaczinsky barátság is feszültséget teremt.

Harmadik forgatókönyvként Hegedűs István azt sem zárja ki teljesen, hogy Orbán Viktornak az egész parlamenti vitából elege lesz.

„Ha nem sikerül a terve, hogy ő legyen Európa megmentője, és a radikális csoportokat is gyengének találja az Európai Parlamenten belül, kétharmados többségét is felhasználva akár még

ki is léphet az Európai Unióból.”

Figyelnek minket

Az Európai Uniónak akkor is vannak még eszközei, ha a Néppárt mégis egységes álláspontot venne fel a kérdésben és nem szavazná meg a LIBE-jelentést.

Az egészen biztos, hogy az újabb kétharmaddal, a választások körüli problémákkal, a nemsokára életbe lépő civil törvénnyel, illetve az elfogadandó Stop Soros csomaggal hazánk számíthat arra, hogy újra napirenden lesz. Az EU hozzáállása Magyarországot illetően ugyanakkor nagy részben attól fog függeni, hogy merre mennek a folyamatok Lengyelországgal kapcsolatban.

Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker: még változhat a pragmatikus viszony.

„A Bizottság és a tagállamok kezében vannak eszközök, de a politikai akarat ezek használatára talán még annál is kevesebb, mint egy éve. A lengyelekkel elhúzódó hosszas vita nem tett jót a Bizottság renoméjának, és Orbán Viktoron kívül még ezer más megoldandó kérdés égeti a kezüket, mint például a Brexit” – mondta a Zoom.hu-nak Csáky Zselyke, a Freedom House vezető elemzője.

A költségvetési források befagyasztása vagy jogállami normákhoz kötése hosszútávon elképzelhető lépés lenne, de nem biztos, hogy lesz hozzá akarat. Amit viszont megtehet az EU a jövőben, az a korrupció kapcsán egy sokkal célzottabb fellépés, ez jelentheti az OLAF-nak hatékony szankciós/vizsgálati mechanizmus kialakítását, a források európai ügyészséghez való csatlakozáshoz kötését. Illetve a legelső és legegyszerűbb dolog Csáky Zselyke szerint is a Fidesz tagságának felfüggesztése a Néppártban, ami mindenképp hatalmas üzenetértékkel bírna.