Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Ezért mennek külföldre a magyarok – elképesztő pénzeket keresnek

Ezért mennek külföldre a magyarok – elképesztő pénzeket keresnek

Az MNB legfrissebb adatai szerint csak tavaly 1039 milliárd forintot kerestek az ideiglenesen külföldre szakadt magyarok, ami 103 ezer ingázót figyelembe véve fejenként nettó éves 10 millió forintos jövedelmet jelent.

A külföldön ideiglenesen – egy évnél rövidebb ideig – dolgozó magyarok 3,36 milliárd eurót (1039 milliárd forintot) kerestek tavaly, ami kismértékű csökkenés az 2016-os történelmi csúcshoz képest, amikor 3,55 milliárd euró volt ugyanezen tétel – olvasható a most megjelent Fizetési mérlegjelentésben, amit az MNB publikált. Az ideiglenesen külföldön dolgozók jövedelmeit az MNB fizetési mérleg statisztikái bevételként könyveli el, mondván, ezt a pénz hazahozzák vagy hazautalják.

Az adat nem pontos, miután érdemi különbség van a tartósan külföldön letelepedők és a határ mentén élő ingázók költési szokásai között – ugyanakkor mind a mai napig nem találtak a statisztikusok jobb mérőszámot a külföldön dolgozók hazautalásaira. Éppen ezért a fizetési mérlegstatisztikát tekintik a kutatók a legfőbb adatforrásnak. Az MNB statisztikáiba az egy évnél rövidebb ideig külföldön dolgozók jövedelmei kerülnek bele – vagyis a a klasszikus kivándorlóké nem.

A jegybanki jelentés szerint a kismértékű csökkenés mögött az áll, hogy a külföldön dolgozó magyarok jövedelemének növekedése tavaly megállt. Ráadásul a magyarországi jövedelmek emelkedése is komolyabb tempóra váltott, így 2016-ban megállt az ingázók számának növekedése. A magyarázat másik fele szerint az ideiglenes külföldön dolgozók tartósan kiköltöztek. Alighanem a két jelenség együtt magyarázza az ingázók által hazahozott jövedelmeik csökkenését az elmúlt évben – írták az MNB elemzői.

A mélypont 2009 volt, akkor 1,1 milliárd euróra (mai árfolyamon mintegy 350 milliárd forintra) esett vissza a hazautalt jövedelem értéke a 2006. évi 1,6 milliárd euróról. A válság elmúltával viszont egyre több magyar fordított hátat a magyar munkaerőpiacnak: az MNB adatai szerint 2010-ben ez még 50 ezer fő volt, ami 2015-ben 117 ezer fővel állította be a csúcsot, tavaly 103 ezer „ingázót” azonosítottak – vagyis ebbe nem tartozik bele a tartósan külföldön élő magyarok többsége, akiknek együtt a külföldön keresők számát egyébként a KSH 300 ezerre teszi.

Legtöbb pénz Ausztriából jött

A MNB adatai szerint így a tavalyi 1039 milliárd forintos külföldi jövedelemmel számolva – ha csak a 103 ezer ingázó nézzük – fejenként évi 10 millió forintos nettó jövedelemmel kalkulálhatunk. Mindeközben idehaza tavaly a nettó éves átlagkereset 2,3 millió forint volt a KSH adatai szerint – ami sok mindent megmagyaráz a külföldi munkavállalással kapcsolatban.

A korábbi évek adataiból az látszik, hogy a magyarok a legtöbb pénzt a szomszédos Ausztriában keresik meg: 2016-ban innen érkezett a hazautalások fele, mintegy 1,5-1,6 milliárd euró. A második helyen – mintegy 1 milliárd euróval – a Németország áll, míg a harmadik helyen a Nagy-Britanniából hazaáramló pénzek tanyáznak, ám ez már csak 300 millió euróra tehető. Ugyanakkor a tartósan – egy éven túl – külföldön tartózkodó magyarok a 2016-os adatok szerint további 700 millió eurót küldtek haza Németországból és Nagy-Britanniából – ebben a statisztikában már nem jelenik meg Ausztria, miután oda a magyar munkavállalók többsége ingázni jár.

Nem csak jön, de megy is a pénz a magyar gazdaságból, és itt ma már nem feltétlenül a multinacionális cégek nyugat-európai és tengerentúli munkatársaira kell gondolni. A 2016-os adatok szerint

az ideiglenesen Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók 500 millió eurót utaltak ki – jellemzően Románia és Szlovákia irányába.

Megállt volna az élet a plusz pénzek nélkül

A külföldön dolgozó magyarok hazautalásai jelentős mértékben stabilizálják a magyar fizetési mérleget – plusz finanszírozási többlethez juttatták az országot. A tőkebeáramlás rövid távon csökkenti az ország adósságának finanszírozási költségeit – ezzel javítják a befektetők szemében az ország megítélését –, ám a távozó munkaerő rontja a versenyképességet.

A tavalyi 1039 milliárd forint a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százaléka. Még ennél is nagyobb mankót jelent a magyar gazdaság, illetve a fizetési mérleg számára az uniós támogatások folyamatos áramlása. Az MNB adatai szerint 3,1 milliárd eurónyi plusz tőke érkezett az országba, ami a tavalyi becsült GDP további 2,5 százaléka.

Kihullik a mankó a növekedés alól

Vagyis a magyar gazdaság így jutott 2000 milliárdnyi plusz tőkéhez tavaly – ami a GDP bő öt százalékára rúg, mindeközben a magyar gazdaság négy százalékkal tudott csak növekedni. Költői a kérdés – de könnyű elképzelni: mire menne a magyar gazdaság e két tőkeforrás nélkül? Ráadásul a tavalyi 4 százalékos gazdasági növekedés az elmúlt évek csúcsa, ezt a teljesítmény idén még megismételhető, ám ezt követően a növekedés lassulásra kell számítani.

Ezen extrapénz, amit nyugodtan ki lehet egészíteni az uniótól kapott forrásokkal is, mégsem volt elegendő arra, hogy a környező országok között a gazdasági növekedésünkkel az élre törjünk. További gondot jelent, hogy 2019-re kifújnak az uniós támogatások – az új európai költségvetési ciklus 2020-ben indul, de abból 2022-ig nem lesznek pénzek. A következő négy évre viszont nem látni olyan gazdasági húzóerőt, amely kiválthatná az uniós támogatásokat – igaz, eközben a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai továbbra is stabilizálják a fizetési mérleget.

(Nyitóképünkön londoni magyarok sorban állnak, hogy leadják a voksukat a 2018-as parlamenti választásokon. Fotó: Matthew Chattle / Barcroft Media via Getty Images)