A kormány a választás előtti napokban úgy szórta a pénzt, mintha bukásra készült volna

A kormány a választás előtti napokban úgy szórta a pénzt, mintha bukásra készült volna

Összesen 3 milliárd forint maradt meg az Országvédelmi Alap 30, és a költségvetés általános tartalékának 44 milliárd forintjából a félév végéig.

A választások előtti költekezési hajrában az államháztartás hiánya elszállt, évtizedes rekordot megdöntve március végén már 871,9 milliárd forint volt a hiány, ami az egész évre tervezett 1360 milliárdos összeg 64 százaléka. Az NGM már nem is ígéri, hogy nem megy e fölé a hiány, hanem csak az uniós deficitcél elérését tartja fontosnak, ami a GDP 2,4 százaléka – ám ebbe nem számítanak bele az uniós támogatások kapcsán kifizetett előlegek, amelyekre csak az első három hónapban 651 milliárdot fordítottak.

A választások előtt a kormány teljesen kisöpörte a költségvetés általános tartalékának első félévi keretét: az előre nem tervezett kiadásokra e periódusban 44 milliárd forint jutott, ebből április 4-ig elköltöttek 43,6 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy az előre nem látott kiadásokra elvileg alig 400 millió forint maradt. Egy héttel ezelőtt még azt írtuk, hogy nagyon nem kell izgulnia a kormánynak, hogy pénz nélkül marad, ugyanis április elsejével fért hozzá az Országvédelmi Alap feléhez. Ám tíz nap alatt ezt a pénzt is elköltötték Orbánék.

Durván elszállt a hiány – de nem aggódnak a kockázatok miatt

Az Országvédelmi Alap elvileg a költségvetés tervezési tartaléka: ha a gazdasági növekedés nem a várt feltételek mellett alakul, ahhoz, hogy ne kelljen megszorításhoz, kiadáscsökkentéshez nyúlni, ezt az alapot lehet használni. A 2018-as költségvetési törvény kimondja, hogy ha a kormány nem lát makrogazdasági kockázatokat, amelyek a hiánycélt veszélyeztetnék, akkor a 60 milliárdos alapból 30 milliárd forintot tetszése szerint elkölthet. Ez rekordgyorsasággal, alig hat nap alatt sikerült is, ugyanis két határozattal 27,2 milliárdot költöttek.

Mindent elköltöttek Orbánék, alig 700 millió maradt a tartalékban

Már a téli olimpikonok jutalmát sem tudta a kormány a költségvetés tartalékából kifizetni: szinte az utolsó fillérig elköltötte az első féléves keretet. Az új kabinetnek egy telitalálatos lottónyereménynek megfelelő összege maradt.

A gazdasági folyamatok eddig valóban jobban alakulnak, mint ahogy arra a költségvetés tervezésekor számítottak. Ugyanez viszont nem mondható el magáról a büdzséről, ugyanis a hiány már az első negyedévben elérte az éves cél 64 százalékát, így indokoltabb lenne az óvatosság. A költségvetés módosítása nélkül alig 3 milliárd forint maradt a költségvetés általános tartalékában és az Országvédelmi Alapban július elsejéig. A második félévben megnyílik az általános tartalék második féléves kerete, ami 66 milliárd forint.

Kellett a pénz a választási rezsicsökkentésre

De mire is ment el az Országvédelmi Alap 27 milliárdja? Részben a választási kampányra, ugyanis távfűtéses lakások téli rezsicsökkentéséhez szükséges 7,8 milliárd forintot innen fizették, mert ennek a döntésnek nem volt máshol fedezete. A földgázzal kapcsolatos rezsicsökkentésre fedezetet nyújtottak a lakossági túlfizetések: az állam ugyanis rendre a piaci ár felett értékesítette a földgázt, a nyereség egy részét viszont elkülönítették az állami gázkereskedő cégnél, és ebből osztottak vissza. A távhőszolgáltatóknál viszont nem képződött ilyen extraprofit – ezért az állítólagos extrém hideg miatt indokolt fogyasztónkénti 12 ezer forintos választási rezsicsökkentést a költségvetésből fedezték.

Megy a pénz az egyházaknak és az üldözött keresztényeknek

A kormány az április 6-ra, múlt péntekre datált határozatával, vagyis

a választások előtti utolsó szóba jöhető munkanapon további 19,4 milliárd forintot szórt ki az Országvédelmi Alapból:

olyan fontos, országvédelemmel össze nem hozható kiadásokra ment el a pénz, mint a külügy közelebbről meg nem nevezett sokadik nagykövetségi beruházása – amire 3,5 milliárdot kapott a Bem téri intézmény. A kormány 9,3 milliárd forintot adott az EMMI „egyházi közösségi programok és beruházások” fedőnév alatt működő előirányzatára – a határozatból szokás szerint nem derül ki, hogy mely egyházak, milyen közösségi célra költhetnek 10 milliárdot. Jóval egyszerűbb a megfejtése annak a 360 millió forintnak, amit az „üldözött keresztények” támogatására fordíthat az EMMI.

A határon túlra is toltak hatmilliárdot

Az Országvédelmi Alapból fizették ki a Bethlen Gábor Alapon keresztül folyósított „nemzetpolitikai támogatásokat” – erre a célra most plusz hat milliárd forintot kapott a pénzosztó szervezet, amiből félmilliárdot működési kiadásokra fordítanak. A Bethlen Gábor Alap elvileg a határon túli magyar közösségek kulturális programjait finanszírozza – ám az alap jelentős részben politikai kifizetőhellyé vált – a határon túli magyar szervezetek körében.

Az alap költségvetését eredetileg 26,1 milliárdos kiadási és bevételi összeggel fogadták el – ebből a nemezpolitikai támogatások 24,8 milliárd forintra rúgtak. Korábbi négy döntéssel már kapott az alap 1,7 milliárd forintot, illetve további 1,5 milliárd elköltésére ígéretet. A mostani módosítással a nemzetpolitika támogatása tovább nő, a pénz átutalását kormány a választások előtti utolsó munkanapon publikálta – akkor ez a sietség valamiért fontosnak tűnt.

Ügyvezető kormányként még osztogathattak volna

Ezekkel a döntésekkel viszont teljesen kimerültek az első féléves tartalékok, a választások utánra alig 3 milliárd forint maradt. A sietség költségvetési, gazdasági szempontból nem indokolt, mert ha ezt a pénzt az érintettek csak hónapok múlva kapnák meg, akkor sem lenne késő – cserébe viszont bőven lenne tartaléka a kormánynak egy vészhelyzet kezelésére.

A kormány azonban valamiért fontosnak tartotta még a választások előtt elkölteni az Országvédelmi Alap első féléves keretét

– ami azért furcsa, mert bukása esetén is még legalább egy hónapig ügyvezető kormányként regnált volna, és lett volna ideje ezeket a döntéseket meghozni.

(Nyitóképünkön: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségén Nagyváradon az újvárosi református templomban 2017. október 2-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)