Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Pályázat nincs még, de Orbán Viktor rárepül a 2023-as atlétikai világbajnokságra

Pályázat nincs még, de Orbán Viktor rárepül a 2023-as atlétikai világbajnokságra

A kormány választások utáni első határozataiban is gondolt a sportra. A Magyar Közlönyben megjelentek szerint a kabinet támogatja, hogy a “Magyar Atlétikai Szövetség a 2023. évi atlétikai világbajnokság Budapesten történő
megrendezésére pályázzon”.

A szándék eddig is ismert volt, ezt már tavaly bejelentették. Sőt, a Nemzetközi Atlétikai Szövetég (IAAF) elnöke, Sebastian Coe október végén találkozott is Orbán Viktorral. Ezzel párhuzamosan azonban egyre csak húzódott a 2023-as vébé pályázati kiírása. Valójában, Coe javaslatára, a korábban megszokott pályázás nem is lesz, mert – akárcsak a focivébék, olimpiák esetében – a világversenyek odaítélésekor felmerült a korrupció gyanúja. Az IAAF hónapok óta lebegteti, hogy mikor indítja el a konzultációt a 2023-as világbajnokságról, és a hétfői kormánydöntés fényében nem teljesen spekulatív arra gondolni, hogy az egyetlen komoly érdeklődő, Magyarországra, pontosabban a választások eredményére vártak.

A helyszínnel nagy gond nem lesz, ugyanis a látványtervek után most már a kiviteli tervek készülnek a Rákóczi hídhoz tervezett atlétikai stadionhoz. Mint ismert, ez a helyszín szerepelt a 2024-es olimpiai pályázatunkban. A kormány a pályázat visszavonása után is kitartott amellett, hogy felépíti 15 ezer férőhelyes – de 55 ezresre bővíthető – létesítményt, a Budapesti Atlétikai Stadiont. A recept az lesz, mint a vizes-vb-vel, vagyis egy nagy eseményre épül meg az infrastruktúra, majd visszabontják azt. A tervek 5 milliárd forintba kerülnek.

Az ellenféllel sem les sok gond: Sebastian Coe épp a múlt héten jelentette ki, hogy szinte biztosan európai helyszínen rendezik meg a világ egyik legfontosabb sporteseményét 2023-ban. Arról meg a kedden megszüntetett Magyar Nemzet számolt be nemrég, hogy egyedül Barcelona lehet kihívója Budapestnek a rendezésre.

A kormány hétfői határozatában olyan pont is szerepel, amely arról szól, hogy Fürjes Balázs kormánybiztos gondoskodjon róla, hogy az új Puskás Stadionban “a megnyitást követő években nagy érdeklődésre számot tartó nemzetközi sport-, kulturális-művészeti események, valamint gazdasági-üzleti, iparági és tudományos konferenciák kerüljenek megrendezésre, és a Stadion a lehető legnagyobb kihasználtsággal működjön.” Nem tudni, itt konkrétan mire gondol a kormány, annyi biztos, hogy a 2020-as labdarúgó-Eb során négy meccset rendeznek itt. A kormányhatározat arra vonatkozhat többek között, hogy repüljünk rá például egy foci Bajnokok Ligája-döntőre, amire a majdnem 70 ezres aréna alkalmas is lesz.