Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Kampánypénzek: százmillió csak csepp a tengerben

Kampánypénzek: százmillió csak csepp a tengerben

Egyenként több százmillió forintot költhettek a most véget érő kampányban a pártok választóik meggyőzésére; tették mindezt állami támogatásból, vagyis mindannyiunk pénzéből.

Az állami apanázs összege nagyban függ persze attól, hogy a párt hány egyéni képviselőjelöltet indít végül a szavazás napján így a politikai okok mellett ez a kényszer is befolyásolhatja az ellenzéki visszalépések számát. Ám van, hogy még ezek a pártonként százmilliós állami támogatási tételek is csak kisebb részét fedezik egy milliárdos, sőt akár több milliárdos költségvetésű kampánynak, a többit is elő kell teremteni.

Ki kell(ene) jönni egymilliárdból

A választáson induló, jelölteket állító pártok gyakorlatilag bármennyit költhetnek plakátokra, tévé- és rádióhirdetésekre, online reklámokra, kampányrendezvényekre, lufikra és szórólapokra, ha telik nekik. Pontosabban egyetlen korlát azért van: a törvény szerint elvileg minden párt legfeljebb 5 millió forint körüli összeget költhet jelöltenként. Pontosabban 5,14 milliót, ugyanis az eredeti, még a 2014-es választásra megállapított 5 milliót a törvény szerint az inflációval mindig növelni kell.

Vagyis most, 2018-ban egy párt teljes kampányköltésének törvényi plafonja az elvileg megszerezhető összes, 199 parlamenti mandátummal számolva egymilliárd forintnál valamivel több (1 milliárd 22 millió forint) lehet. Négy éve, akkori áron ez még 995 millió forint volt, amiből persze egy igazán tartalmas országos kampány szűkösen jön csak ki. Erős a gyanú, hogy a legtöbben már akkor is többet költöttek ennél és most sem lesz ez másként.

A kampányköltéseket monitorozó független szervezetek szerint 2014- ben is többet költöttek a pártok az akkor megengedett 995 milliós megengedett plafonnál; ki kicsivel, ki sokkal. Ám a pártok – kötelezően leadandó – elszámolásai mind a plafon alá hozták ki a végszámlát, és bizony az Állami Számvevőszék semmit nem kifogásolt. A valósághoz inkább közelebb álló számok négy éve a Transparency Magyarország elemzése szerint így néztek ki:

Amint az jól látszik a fenti számokból is, választások idején szabadon és korlátlanul kampányolhat a kormánypártok mellett ilyenkor a mindenkori kormány ezt nem csak az Orbán-kabinet, de a baloldali kormányok is megtették korábban. Az intenzitásban azonban jelentős volt különbség: 2014-ben a megfigyelők szerint a fideszes kormányzat mintegy félmilliárd forintot költött “párhuzamos kampányra”, ehhez jött hozzá a Békemeneteket is szervező “független, civil” szervezetként a CÖF által a kormányzat érdekében elköltött mintegy további félmilliárd forint, miközben maga a Fidesz-KDNP is jelentősen túllépte a számára érvényes 995 milliós plafont négy éve, és a Civil kampánymonitor (CKM) elemzése szerint önmagában 2,8 milliárd forintot költött.

Mindenkinek jár egy kis közpénz

A kampányhoz tehát az állam is hozzájárul azzal, hogy bizonyos képlet alapján minden párt korteshadjáratát támogatja. De mi a számítás alapja és mennyi pénzt is jelent ez? A törvény szerint egyrészt minden egyéni választókerületi jelölt a költségvetésből juttatott egymillió forintos támogatásra jogosult – ezt az összeget a fent említett összes kampányköltés alapját jelentő 5 milliós fejenkénti plafonhoz hasonlóan 2014 óta ugyancsak az inflációval mindig növelik, így az eredeti egymillió most pontosan 1 millió 22 ezer 860 forint. Ezt a jelöltek kincstári számlán kapják meg, amelyről készpénz nem vehető fel.

A Fidesz kampányzáró rendezvénye Székesfehérváron Orbán Viktorral Fotó: Facebook/Orbán Viktor

Emellett minden pártlistát állító párt is jogosult támogatásra. A támogatás összege pedig attól függ, hogy a párt hány egyéni választókerületben állított jelöltet. Ehhez a már említett kampányköltési plafont, az 1 milliárd 22 millió forintot veszik alapul, (ami a megszerezhető összes, 199 mandátum és a fejenkénti maximum költés, 5,14 millió forint szorzata.) Az a párt jogosult bármekkora összegre is, amelyik országos listát állít, ehhez pedig Budapesten és legalább 9 megyében minimum 27 egyéni jelöltet kell tudni kiállítania. Most 23 ilyen, országos listát állító párt van a valasztas.hu adatai szerint.

Az MSZP-Párbeszéd kampányzárója: Karácsony ugyanaz a Gergő akar lenni, mint aki eddig volt, s biciklivel megy dolgozni április 9-én Fotó: Halász Nóra

Az a párt, amely legalább 27 egyéni választókerületben állított jelöltet, az 1, 022 milliárd forintos összeg 15 százalékával megegyező támogatásra jogosult, amely legalább 54 egyéni választókerületben állított jelöltet, 30 százalékra, amely legalább 80-ban, 45 százalékra és amely mind a 106 egyéni választókerületben állított jelöltet, az összeg 60 százalékát kapja. Így ebből a két állami támogatásból a sávosan kapottból és az egyénieknek járó fejenkénti millióból valamint saját bevételeikből, magánszemélyek adományaiból vagy hitelből áll össze az a teljes összeg, amit kampányra költhetnek a pártok.

Dobogósok: Fidesz, Jobbik és az LMP

A fenti számításból is látható, hogy azok a pártok juthattak a mostani kampányban a legtöbb állami támogatáshoz, amelyek a lehető legtöbb egyéni választókörzetben állítottak jelöltet és nem is léptették őket vissza utóbbi esetben ugyanis a pénzt folyósító Magyar Államkincstár szabályzata szerint vissza kell fizetni a fejenkénti támogatást. Az egyéni visszalépések ráadásul befolyásolják a sávosan járó állami támogatás-részt is, ha a jelöltek száma az adott sávhatár 106, 80, vagy 54 alá csökken. Ha pedig 27 alá, akkor nem csak ez a bevétel, de az országos listaállítás joga is ugrik.

Ez alapján igyekezve a lehető legnaprakészebben számolni a visszalépésekkel, de az utolsó pillanatban is volt még három az alábbi táblázatot állítottuk össze az egyes pártok kampánytámogatásairól. Ezek a legnagyobb összegeket kapó pártok – ha közös listán indulnak, mint a Fidesz és a KDNP vagy az MSZP és a Párbeszéd, akkor a törvény szerint egy pártnak számítanak az állami támogatás szempontjából:

A fenti táblázatból látható, hogy a Fidesz-KDNP és a Jobbik a maximális összeghez jutott, hiszen egyetlen jelöltjüket sem léptették vissza más javára, így mindketten megkapták a 106 jelölt után a fejenként 1,022 milliót, ami összesen 108,9 millió forint, valamint a teljes kampányplafon-költés sávosan megállapított részének maximális 60 százalékát, ami további 613,7 millió forint. Így összesen 722,6 milliója van a kormánypártoknak és a Jobbiknak is. Dobogós, harmadik lett a sorban az LMP is, de már jóval kisebb, 564 millióval: náluk a visszalépések 102-re csökkentették az egyéni jelöltek számát, ami önmagában még csak bő négymillió mínusz az egyénieknek járó pénzből (vagyis csak 104 millió), de ezzel rögtön az alacsonyabb sávba is kerültek, így ezen az ágon csak 45 százalékos sávos összeghez, 460 millióhoz jutottak. Frissítés: az LMP a szombat 11 órás határidő előtt még két további jelöltjét léptette vissza, ami még kétmillióval csökkenti az 564 milliót.

Az LMP még dobogós lett az állami kampánytámogatások rangsorában MTI Fotó: Kovács Tamás

A Momentum a negyedik, de nekik eleve nem volt 106 képviselőjük, csak 97, mert a többi körzetben nem tudtak elegendő aláírást összegyűjteni, ráadásul ebből még visszaléptették több mint tucatnyi jelöltjüket más, esélyesebb ellenzéki jelöltek javára, így összesen 547 milliós állami apanázshoz jutottak. Az MSZP-Párbeszéd még alacsonyabb, mindössze 364 milliós állami támogatását pedig az magyarázza, hogy a baloldali szövetségnek a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióval még decemberben kötött, koordinált jelöltállítási megállapodás alapján eleve csak 58 saját egyéni jelöltje volt, kettőt pedig később léptetett vissza. Ezzel sokat vesztettek a sávosan számított támogatásukból, ami már csak 306 millió lett, és ez egészült ki az egyéni jelöltek 57 milliójával. Frissítés: az MSZP-P a szombat 11 órás határidő előtt még egy jelöltjét léptette vissza, ami további egymillióval csökkenti a 364 milliós keretet.

Gyurcsány Ferenc a DK kampányzáróján Fotó: Veres Viktor

Az MSZP-Párbeszéddel kötött koordináció és az időközben bejelentett visszalépések miatt Karácsonyéknál is rosszabbul járt a DK anyagi szempontból, mert 43 egyéni jelöltjükkel még eggyel alacsonyabb sávba csúsztak, így összes állami támogatásuk nem éri el a 200 millió forintot sem. Nem véletlen, hogy mint arról a Zoom.hu is írt, Gyurcsány és párttársai jelentős magánadományokkal, kölcsönökkel segítették ki a pártot, hogy kampányolni tudjon. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) senkinek a javára nem lépett vissza, de csak 39 jelöltje van, így még a DK-nál is kevesebb, 193 millióhoz jutottak.

Juhász Péter, az Együtt elnöke maga is visszalépett Budapest 1-es választókerületében Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI

Ennél is szűkösebb állami keretből gazdálkodhat az Együtt, amely alapvetően is csak a 106 egyéni körzet kevesebb, mint a felében tudott egyéni jelöltet állítani, majd közülük is tucatnyit visszaléptetett az ellenzéki siker reményében, így 35 állva maradt jelöltjük után összesen 189 milliót kaptak csak.

Százmilliók alig-, vagy nem létező pártoknak

Még érdekesebbek a legnagyobb összegű állami kampánytámogatásokat kapó, országos listát állított pártok listájának további szereplői. Ebből kiderül, hogy az érdemi tevékenységet két választási ciklus között csak elvétve felmutatni képes, szinte alig létező, a közvélemény-kutatásokban pedig mérhetetlenül kicsi támogatottsággal bíró pártok egészen jelentős állami támogatást tudtak összeszedni a mostani választásra. A listán az országszerte kampányoló, plakátoló MSZP-Párbeszédével megegyező, 360 milliós összegű pénzhez jutott két “klasszikus”, vagyis egykor jelentős, de az utóbbi választásokon gyakorlatilag jelentéktelenül szerepelt MIÉP és Munkáspárt is – előbbi 58 jelöltjével 366 millióhoz, utóbbi 57 jelöltjével 365 millióhoz jutott.

Íme a 23, országos listát állító párt állami kampánytámogatását részletező grafikonunk:

A fenti táblázatból jól látszik, hogy a még az említett MIÉP-nél és Munkáspártnál is többet, 374 milliót szedett össze az egykori monoki polgármester. Szepessy Zsolt pártja, az Összefogás Párt, pedig története tele van botrányokkal, és nem véletlenül sorolják sokan a kamupártok közé, noha már 2014-ben is létezett. Az egyéniben is induló Szepessy jelölti mentelmi jogát például éppen azért függesztették fel, mert eljárás folyik ellene, mivel még a 2014-es kampánytámogatásokkal sem tudtak megfelelően elszámolni. Majdnem országos listát sem állíthattak, mert ezt éppen a Szepessy és a párt körüli botrányok miatt előbb az Nemzeti Választási Bizottság megtagadta, ám később a Kúria mégis engedélyezte – pedig Szepessy körül egész kamupárt-hálózat sejthető.

Jól látható, hogy a 23 országos listát állító párt közül további 12, vagyis több mint az összes indulónak a fele erősen gyaníthatóan ebbe a kategóriába esik, mégis egyenként 200 millió forint körüli állami támogatást tudtak összeszedni 28-49 egyéni jelölt kiállításával. E pártok között találunk olyat is, a Magyarországi Cigánypártot (MCP), amelyről a Zoom.hu írta meg, hogy információink szerint az ő kampánykoordinátoruk került március elején előzetes letartóztatásba, amikor a rendőrök a fővárosban rajta ütöttek egy, a képviselőjelöltek ajánlásait nagyüzemben hamisítő, 36 fős csoporton. Az ügyben választás rendje elleni bűncselekmény miatt nyomozás folyik, erről itt írtunk részletesen:

Több kamupártot is magával ránthat a lebukott aláírásgyár

Több kamupártot is magával ránthat a lebukott aláírásgyár Nem csak a pártlogóval ellátott kis pult mögött, a piac bejáratánál állva, zuhogó esőben lehet aláírást gyűjteni, vannak “aktivisták”, akik a könnyebb utat választották: egy fűtött szobában “gyűjtötték” az egyéni képviselőjelölteket támogató szignókat úgy, hogy az azokat adó állampolgárok ott sem voltak.

Borítókép: Illusztráció / MTI Fotó: Máthé Zoltán