Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Hat infografikán Orbánék kormányzási teljesítménye

Hat infografikán Orbánék kormányzási teljesítménye
  • Gazdasági szempontból első pillantásra a Fidesz-kormányok teljesítménye egész jónak tűnik.
  • Második pillantásra, a régiós versenytársakkal összehasonlítva, már csak gyengécskének.
  • Harmadikra meg, jobban megnézve, hova ment a pénz, katasztrófának, kivéve, ha valaki jól kereső, gyerekes Mészáros Lőrinc-rajongó focidrukker.

A magyar gazdaság szépen nőtt, mióta a Fidesz 2010-ben kezébe vette a kormány rúdját. Legalábbis, ha forintban nézzük, a világgazdasági körülmények és a régiós versenytársak eredményeinek figyelmen kívül hagyásával. Ha a magyar tündérmesét (ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök deklarált jobbkeze, a volt gazdasági miniszter és jelenlegi jegybankelnök, Matolcsy György nevezte volt) tágabb narratívában vesszük szemügyre, az látszik, hogy a magyar gazdaság arányaiban szinte egy fikarcnyival sem ad hozzá többet az Európai Unió GDP-jéhez, mint 2010-ben, a régiós versenytársakhoz hasonlítva pedig a növekedése lassúnak számít.

Államadósság

Magyarország GDP-arányos államadóssága 2011 óta fokozatosan csökken, vitán felül áll, hogy a két Orbán-kormány fegyelmezett költségvetési politikát folytatott, az éves hiányokat sikerült alacsonyan tartania. Azonban a régiós országok között még mindig a magyar GDP-arányos adósság a legmagasabb. Arról, hogy ilyen magas adósságot örökölt, persze nem a Fidesz tehet, de a kedvező gazdasági környezet lehetőséget adott volna az adósság drasztikusabb csökkentésére, amivel az Orbán-kormányok nem éltek. Az adósság puszta csökkentésében sem Magyarországé az első hely, Csehország 2012-től 2016-ig 8 százalékkal faragta le az adósságát, eközben Magyarország csak 4 százalékkal.

Munkanélküliség

A két legfontosabb makromutatóról áttérve a lakosság zsebét közvetlenebbül érintő adatokra, a munkanélküliség csökkentését az Orbán-kormányok sikerként könyvelhetik el (annak ellenére, hogy a közmunka részben bújtatott munkanélküliségnek tekinthető). A régiós országok közül 2010-ben Magyarországon volt a második legmagasabb a munkanélküliség, 2017-ben Magyarországon volt a második legkisebb. Azért itt is érdemes megjegyezni, hogy a munkanélküliség az összes régiós országban (meg úgy amúgy az egész EU-ban) csökkent, vagyis nincs szó arról, hogy az Orbán-kormányok valami extrém csodát tettek volna.

Keresetek

A harmadik Orbán-kormány komoly minimálbér-emeléseket hajtott végre 2014 óta, ettől nem függetlenül az átlagkereset is szépen nőtt. Azonban az a helyzet, hogy a magyar minimálbért vásárlóerő-paritáson (ami kiküszöböli a különféle pénznemekből és árszínvonalakból fakadó különbségeket) a régió többi országáéhoz hasonlítva nem látszik kiugró növekedés (azt Románia produkálta). A régiós országok átlagkereseteit vásárlóerő-paritáson összevetve pedig a magyar átlagkereset az egyetlen, amelyik csökkent.

Társadalmi egyenlőtlenségek

Az Orbán-kormányok egyik nagy vívmánya (ironikusan értve), hogy a szociális juttatásokat befagyasztották, illetve sok esetben konkrétan csökkentették. Ezek helyét elsősorban a családi adókedvezmény vette át, amivel (mivel adókedvezményről van szó) a jobban kereső családok többet nyernek. Ennek szinte biztosan szerepe van abban, hogy az egy főre eső jövedelmeket nézve (ebben a munkával szerzett keresetek és a szociális juttatások is benne vannak), 2010-ben kisebb volt a különbség a legszegényebb és a legtehetősebb háztartások közt. Sőt, reálértéken, az inflációt figyelembe véve a legszegényebb háztartásokban konkrétan csökkent az egy főre eső jövedelem 2016-ra (a legfrissebb adatok arra az évre vonatkoznak).

Ha már a társadalmi egyenlőtlenségeknél tartunk, azt sem illik elfelejteni, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere az állami közbeszerzések hathatós (és alkalomadtán csalásgyanús, lásd: Elios-ügy) használatával kitermelt egy új tőkésosztályt. Ennek emblematikus figurája a miniszterelnök veje, Tiborcz István mellett a miniszterelnök szomszédja és jóbarátja, a gázszerelőből lett Mészáros Lőrinc, akinek a vagyonát már 100 milliárd fölé taksálják, érdekeltségében szállodáktól a Mátrai Erőműig van minden.

Állami kiadások

Persze nem csak a miniszterelnök rokonai és barátai jártak kiemelkedően jól Orbán Viktor kormányzásával. Az állam a Fidesz alatt egyes területekre kiemelkedően sok forrást juttatott, míg másokat kevésbé preferált. Az előbbi csoportba elsősorban a sportot lehet sorolni, becslések szerint 2010 óta 1500 milliárd forint ment el erre a területre. A magyar állam uniós összehasonlításban a GDP elég nagy részének megfelelő pénz fölött diszponál, azonban más országokhoz viszonyítva arányaiban keveset fordít például oktatásra és egészségügyre, valamint szociális kiadásokra. Íme, az elérhető legfrissebb összehasonlítás a 2016-os évről: