Elszólta magát az NGM – Felfüggesztik a harcot az államadósság ellen

Elszólta magát az NGM – Felfüggesztik a harcot az államadósság ellen

Az NGM benyújtotta Brüsszelnek az idei első államháztartási előrejelzését, amelyből kiderül, hogy érdemben nem csökkent az államadósság.

A kormány kénytelen-kelletlen meghajolt az Eurostat előtt, és az Eximbank adósságát is beszámította visszamenőleg az államháztartási hiányba. Ennek nyomán az eximbankos adósságokkal együtt 28 095 milliárd forint volt 2017 decemberében a magyar államadósság – olvasható Brüsszelnek az ünnepek alatt megküldött túlzottdeficit-eljárás (EDP) adatszolgáltatásban, ami nem más, mint egy Excel-táblázat. Az adatokat a KSH publikálta, s ebből kiderül, hogy egy évvel korábban még csak 26 912 milliárd forint volt az államadósság. Ebben is benne van már a – visszamenőleg – az Exim adóssága. Ez így együtt a GDP 76 százaléka volt, a tavalyi adat pedig akkor 73,6 százalékot jelent. Mindezt komoly teljesítményként ünnepelte közleményében az NGM.

Idén leállnak az eddig sem izmos adósságcsökkentéssel

Eddig nincs is semmi meglepő a most közölt kormányzati adatokban, ám az NGM most tette közzé először a számokat a 2018-as várható gazdasági folyamatokról, amelyekből kiderül, hogy az idén érdemben nem csökken az államadósság, dacára a 4 százalék körüli gazdasági növekedésnek. A NGM, KSH duó által most közölt adatok szerint 2018-ban a bruttó államadósság 29 932 milliárd forintra növekszik. Mindez nominálisan 1837 milliárd forintos emelkedést jelentene, ez lényegében duplája a korábban tervezett 981,9 milliárd forintos hiánynak. GDP-arányosan pedig még rosszabb helyzet, ugyanis az NGM mostani közlése szerint mindössze 0,4 százalékkal csökken az idén az államadósság – azaz az az év végén az 73,2 százalék lesz a tavalyi 73,6 százalékkal szemben.

Mindezt egy olyan évben sikerül összehozni a kormánynak, amikor a gazdaság növekedése kifejezetten erős, 4 százalék körül lesz, sőt, az MNB legfrissebb prognózisa már 4,2 százalékot emleget. Vagyis ilyen környezetben a 0,4 százalékos mérséklődést mindennek lehet nevezni, csak bravúrosnak nem.

Amúgy a kormány ezen a téren inkább szavakban volt erős, hiszen 2010 és 2018 között mindössze 6,6 százalékkal sikerült csökkenteni az adósságmutatót – miközben csak a magánpénztáraktól elvett 3000 milliárdos vagyon a GDP 10 százalékára rúgott 2011-ben.

Uniós előleg miatt nem csökken az államadósság

Az államadósság idei leállással felérő lassulása a megelőlegezett uniós támogatásokból ered, ugyanis a magyar kormány már azt megelőzően kifizeti az államadósság terhére az uniós pénzeket, hogy azokra Brüsszel rábólintott, pláne elutalta volna. A kormány abban bízik, hogy Brüsszel nem emel kifogást a támogatások elköltésével kapcsolatban – így utólag megérkeznek ezek a pénzek. Arra azonban, hogy az államadósság terhére kifizetett támogatások az utolsó fillérig megérkezzenek, egyre kisebb az esély. Naponta kerülnek ugyanis nyilvánosságra olyan csalások, amelyek az uniós támogatásokat érintik, így Brüsszel valószínűleg előbb vagy utóbb megálljt parancsol a magyar gyakorlatnak és egyes pénzeket visszatart.

Ennek ellenére, vagy éppen ezért, még a várható brüsszeli vétó előtt a kormány ezerrel lapátolja ki az előlegeket: az NGM nyilvános beszámolója szerint két hónap alatt 492 milliárd forintot fizettek ki, miközben Brüsszel összesen 18 milliárd forintot utalt. Korábbi cikkünkből az is kiderült, hogy a kormány a 2020-ig tartó uniós ciklus pénzeiből minden pénzt elígért – így a következő kormánynak, legyen az bármilyen összetételű is már csak az utalások, illetve a brüsszeli vizsgálók kiszolgálása lesz a feladata.

Európa-rekord: Orbánék már minden uniós pénzt elígértek

Két héttel a választás előtt kijelenthető, hogy magyar kormány elérte (kétes) célját: minden 2020-ig lehívható uniós támogatást elígért, így a következő kormány már csak a 2020-ban induló projektekre koncentrálhat.