Európát ökológiai katasztrófa fenyegeti, és Magyarország ebben vastagon benne van

Európát ökológiai katasztrófa fenyegeti, és Magyarország ebben vastagon benne van

Az európai madárállomány drasztikusan csökken, a kontinens ökológiai katasztrófa felé halad. A rovarok és a madarak hiánya miatt egyre több növényvédő és rovarölő szert kell használni, amelyek közül több rákkeltő. Az unió az állatok és az emberek védelme érdekében próbálkozik a szabályozással, ám a törekvéseket épp Magyarország fúrja meg. Annak ellenére, hogy a madárpusztulás hazánkban is jelentős, ráadásul az emberekre is veszélyes következményekkel jár.

Nemrég megjelent egy tanulmány, mely szerint a francia vidékeken harmadára esett vissza a madárpopuláció az elmúlt 15 évben. Benoit Fontaine, a francia Nemzeti Természettudományos Múzeum biológusa szerint aggasztóak a folyamatok, és nem csak a franciaországi madárpopuláció vészes csökkenése miatt. A biológus szerint a helyzet katasztrofális, a francia madárpopuláció ugyanis olyan gyorsan és olyan nagymértékben csökken, hogy azt már nem lehet nem ökológiai katasztrófaként értelmezni.

A növényvédőszerek miatt pusztulnak a rovarok, a madarak élelem nélkül maradnak

A kutatók a pusztulás elsődleges okaként a növényvédőszerek használatát jelölték meg. Ezek a szerek olyan mértékben mérgezték meg a rovarokat, hogy nagy többségük eltűnt, így a madárpopulációnak egyre kevesebb élelme marad.

“Alig vannak rovarok, ez az első számú probléma”

– mondta Vincent Bretagnolle, a tanulmány egyik szerzője.

Már pusztán a franciaországi állapotok is kétségbeejtőnek mondhatóak, de a pusztuló madárpopulációk Európa-szerte problémát jelentenek.

Egy repülőgéppel vegyszeres szúnyogirtást végeznek a Balaton partján. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

A Nabu természetvédelmi szervezet tavalyi jelentésében azt írta, Németországban a költőpárok száma 12 év alatt 15 százalékkal esett vissza, ami nem olyan drasztikus, mint a Franciaországban tapasztalt csökkenés, de legyinteni sem szabad rá, főleg, ha megjegyezzük, ez a szám 12,7 millió költőpárt jelent. Lars Lachmann, a Nabu szakértője szerint olyan gyakori fajokat is érint a probléma, mint a seregély vagy a házi veréb. A szervezet egyébként az 1998 és 2009 között regisztrált, a német kormány által 2013-ban az Európai Uniónak megküldött adatokat elemezte. A Nabu vezetője, Olaf Tschimpke már szabályosan madárkihalásról beszél. Lahcmann egyébként 2017 júliusában hasonló következtetésre jutott, mint most Fontaine.

„Nagyon valószínű, hogy közvetlen összefüggés van a rovarok eltűnése és a madarak számának visszaesése között, mert szinte minden érintett faj rovarokkal eteti az utódait.”

A rovarok és a madarak állományának csökkenéséért elsősorban az intenzív mezőgazdaságot hibáztatják, amely azzal, hogy a rovarokra veszélyes növenyvédőszereket használ, közvetlenül és közvetve is veszélyezteti a madárpopulációt. A rovarok pusztulásáért nagymértekben egyes, úgynevezett neonikotinoidokat (imidakloprid, klotianidin, tiametoxám) teszik felelőssé.

400 millió madárral lett kevesebb

Egy becslés szerint a repülő rovarok száma 80 százalékkal csökkent az elmúlt harminc évben, a csökkenés drasztikusnak mondható, és még brutálisabb, ha hozzátesszük, hogy ezen időszak alatt a madárpopuláció 400 millió példányt vesztett el.

Caspar Hallmann, a hollandiai Nijmegen város egyetemének kutatója szerint is az egyik legveszélyesebb növényvédőszer a már említett imidakloprid. Ez a szer felelős leginkább a tömeges európai madárpusztulásért. A mezőgazdaságban széles körben alkalmazott szer közvetve számos madárfaj – köztük fecskék, seregélyek és rigók – egyedszámának csökkenéséért felelős, többek között ezek az állatok sem jutnak elegendő eledelhez.

Széncinege (jobbról), más néven széncinke (Parus major) egy veréb mellett egy Esztergom környéki etetőhelyen. MTI Fotó: Kovács Attila

A szert gyártó Bayer visszautasította a holland tudósok állításait, mondván, nincs egyértelmű bizonyíték az imidakloprid és a tömeges madárpusztulás között. A német vegyipari konszern egyébként nemrég kapott engedély az Európai Uniótól, hogy felvásárolja a Monsanto amerikai vetőmagtermelő és agrárvegyipari céget, azt a vállalatot, amely egyébként a glifozát nevű gyomirtót is gyártja, amiről a mai napig nem lehet biztosan állítani, hogy nem rákkeltő.

Magyarország kiáll a szer mellett

A Greenpeace vegyianyag szakértője a Zoom.hu-nak azt mondta:

“Az Európai Unió már többször nekifutott volna annak, hogy betiltsa a szereket, de egyes tagállamok, élükön Magyarországgal és Romániával, rendre blokkolni próbálják ezeket a javaslatokat.

Úgy, hogy a kutatások szerint ezek a vegyszerek kiválthatóak, ráadásul a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint is több kárt okoznak, mint amennyi hasznuk van. Kis mennyiségben is veszélyes, mert például legyengíti a rovarok immunrendszerét, így aztán más betegségekben is elpusztulhatnak, csak hosszabb idő alatt.”

Simon Gergely hozzátette, az Európai Unió március 23-án szavazott volna ezekről a vegyszerekről, ez viszont nem történt meg.

Hazánk egyébként tendenciózusan nem támogatja az említett növényvédőszerek teljes kivonását, mondván, nem bizonyítható a állatpusztulás és a szerek közti kapcsolat. Az indokok között szerepel még, hogy neonikotionidokat kiváltani csak sokkal károsabb anyagokkal lehet, ráadásul ezek elhagyása a termésben is visszaesést okozna.

A növényvédő szerek használata lehet az egyik ok. MTI Fotó: Rosta Tibor – illusztráció

Magyarország hozzáállása azért is meglepő, mert tulajdonképpen minden fenti állítást megcáfoltak már. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) február 28-án tette közzé 2013 óta gyűjtött kutatási eredményeit, amelyek alátámasztják, hogy a neonikotinoidok mennyire károsítják a méheket és a rovarokat. Másnap, március elsején az Európai Parlament elfogadta Erdős Norbert, a Fidesz EP-képviselője által jegyzett állásfoglalást, mely szerint be kell tiltani azon növényvédő szereket, köztük a neonikotinoid rovarölőket, melyek károsítják a méhek egészségét. Ráadásul épp a két óriás, az imidakloprid és klotianidin előállító Bayer és a tiametoxámot gyártó Syngenta a saját maga által készíttetett kutatásban mondja ki ugyanezeket. És ha még nem lenne elég, magának a növényszernek a csomagolásán is felhívják a figyelmet, a szer óvatos használatára. Az Independent egy jó kis cikket írt erről.

Tehát: van több szer, amely rendkívül káros a rovarokra, az EU-tagállamainak többsége betiltaná, Magyarország viszont nem. A rovarok pusztulása miatt több százmillió madár hullott el, ráadásul olyan gyors tempóban, hogy már nem kell elvakult zöldnek lenni, hogy ökológiai katasztrófát kiáltsunk. Ha a madarak elpusztulnak és évről évre kevesebb a szaporulat, a maradék rovarokat sem lesz, ami megegye, így újabb (rákkeltő) kemikáliákra lesz szükség. A madárpopulációk iránt aggódókat csak kevéssé nyugtatja meg, hogy a városokban vagy azok közelében élő galambok és rigók egyedszáma emelkedett az utóbbi években. A Guardian cikke (is) megjegyzi, Európa 45 százaléka mezőgazdasági hasznosítású, tehát a francia probléma kivetíthető az egész kontinensre, vagy legalábbis majdnem a felére.

A magyar fecskeállomány legalább fele eltűnt

A madarakra egyébként más tényezők is veszélyesek lehetnek, a németek és a franciák is megjelölik: egyre nagyobb számban vadásszák a vonuló madarakat, akik pedig visszatérnek, azok a városiasodás miatt egyre kevesebb élettérhez jutnak. A kutatók azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy az erdőkben élő madárfajok száma is csökkent, tehát a komplett mezőgazdasági ökosztisztéma pusztulóban van. A helyzet Magyarországon sem jobb sokkal.

Orbán Zoltán az MME Madárbarát kert programjának vezetője a városligeti madárbarát mintakert és tanösvény átadásán 2016. november 11-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője kérdésünkre elmondta:

„A múlt század jelentős részéről nem állnak rendelkezésünkre részletes és átfogó hazai madárállomány-felmérések, de az utóbbi 30-40 évből már vannak ilyen adatsoraink. Ekkor már nagyon erősen csökkent Magyarország madárállománya. Hogy más ne mondjak, az 1900-as évek első felében akár 10-12 ezer pár fehér gólya is fészkelhetett Magyarországon, számuk 1958-1974 között 7400-ról 4000-re csökkent, majd a fokozott védelmi intézkedéseknek köszönhetően ez a szám 5300-5500 párra erősödött vissza és jó két évtizede stabilnak tekinthető.

Ugyanakkor egy újkeletű problémaként a fecskeállományunk legalább 50 százaléka tűnt el az ezredforduló óta, ami évente akár egymillió fecske hiányát jelenti.”

Az emberi életet is veszélyezteti a madárhullás

A madarak pusztulása azonban nem csak abban jelenik meg, hogy kevésbé lesz színes az égbolt és a madármegfigyelők terepi naplója.

Az MME szóvivője így fogalmaz:

„A madárállományok megfogyatkozása jelezte veszély sokáig nem kézzel fogható és a döntéshozók számára sajnos még ma sem elég látványos. Az agrártájból eltűnő rovarok esetében a hatás közvetlenebb, mert, ha eltűnnek a beporzók is, akkor nem lesz annyi mezőgazdasági termény, tehát a lakosság élelmiszerellátási biztonsága is csökken. Ilyen szempontból a madarak eltűnése nem ennyire közvetlen, mert a madarak nem a táplálékpiramis alsó, alapi részein helyezkednek el.

A madárvilág megfogyatkozását, ennek mai riasztó mértékét és sebességét jelzésként kell felfogni.

Erdei fülesbaglyok (Asio otus) ülnek egy fán Balmazújvárosban 2014. december 31-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Nagy mértékű élőhelyromlást jelez, ha olyan madarak, amelyek akár évezredek óta együtt élnek az emberrel gond nélkül, 10 év alatt eltűnnek vagy megfeleződnek. Ennek egyik oka a klímaváltozás is, melynek hátterében azonban szintén tetten érhető az emberi civilizáció környezet átalakító, romboló hatása. De a madarak eltűnésének lehet sokkal érzékelhetőbb hatása is. Mondok egy példát: ha eltűnne az összes fecske, nem éreznénk meg közvetlenül, viszont, ha azt nézzük, hogy mennyivel több rovarölő szert kell használni az általuk el nem fogyasztott rovarok ellen, akkor megint környezet pusztításról kell beszélnünk. Ugyanez van a ragadozó madarak esetében is. Ha ők eltűnnének, majd hiányukban lemérgezik az egeret és a pockot, aztán 20-30 év múlva kiderül, hogy

a méreg – például a vizeken keresztül – roncsolja az emberi szervezetet, növelve ezzel a rák kialakulásának esélyét.”

Orbán Zoltán példaként még elmondta, Magyarországon évente bizonyítottan legalább 11 ezer erdei fülesbagoly telel, melyek 2,8 millió, összességében 75 tonnányi pockot és egeret pusztítanak el három hónap alatt, nekünk ennyi egeret és pockot nem kell méreggel kiszedni a rendszerből.

Ami a növényvédőszereket illeti: a francia kormány 2020-ra a felére csökkentené az említett szerek használatát, és ahogy szó volt róla, az unióban is megvan a szándék. Addig azonban, amíg Magyarország és Románia köti az ebet a karóhoz, kénytelenek vagyunk tehetetlenül szemlélni a madárvilág pusztulását.