Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nyugdíjat szeretne? Nagy bajban a magyarok

Nyugdíjat szeretne? Nagy bajban a magyarok

Az Európai Unió országai közül a magyarok rendelkeznek a negyedik legalacsonyabb nyugdíj- és életbiztosítási megtakarításokkal. Az MNB most szembesíti magát és az országot a várható következményekkel, s nagy fordulatot ígér.

Hét évvel a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által levezényelt magánpénztári rendszer szétverése után a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmányban és a több éves stratégia tervben sopánkodik a magyar polgárok öngondoskodásán, pontosabban annak hiánya miatt. A MNB nemrég publikált tanulmánya szerint viszont fordulat előtt állunk ezen a téren, a következő években akár egymillióan is elkezdhetnek spórolni a nyugdíjukra.

Mindent tönkretett a 2007-es válság – meg más is

A MNB tanulmánya mellett az elmúlt hetekben az nemzetgazdasági tárca is arra jutott, hogy siralmas a helyzet ezen a téren Magyarországon – a minisztériumban a pénzügyi edukációban látják a kiutat, éppen ezért felmenő rendszerben pénzügyi ismeretek oktatást kezdik meg a következő években. A két tanulmányban a közös pont, hogy az NGM-, de az MNB-anyag sem említi nyíltan a magyar magánnyugdíjpénztári rendszer szétverését.

Az elmúlt tíz évben nagyot romlott a magyarok öngondoskodási hajlandósága: az MNB adatai szerint a 2000-es évek elején még a gazdaságilag aktív népesség 87 százaléka rendelkezett öngondoskodási szerződéssel, vagyis nyugdíj- vagy életbiztosítással, ideértve a pénztártagságot is. Ez az arány a pénzügyi válság kitörése előtti évben, vagyis 2007-ben is már csak 79 százalék volt, ám azt követő nyolc évben folyamatosan zuhant, míg 2015-ben elérte az 56 százalékos mélypontot. A drámai zuhanás okaként az MNB két problémát azonosít: első a pénzügyi szektorral szembeni bizalomvesztést (ebben az időszakban tört ki a devizahitel-válság), a második pedig a gazdasági válság miatti a jövedelmek csökkenése.

Hiányoznak a magánpénztárak

AZ MNB várakozásai szerint a válság utáni stabilizáció megfordítja a csökkenő trendet, és 2026-ra az élet- és nyugdíjbiztosítással rendelkezők aránya újra elérheti a 80 százalékot. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 2,5 millió fővel szemben akár 3,5 millióra emelkedhet a biztosítással, illetve nyugdíjpénztári tagsággal rendelkezők száma. A magyarok egyébként amúgy is nagyon mélyről indulnak megtakarításaik összesített volumenét illetően. Ebből a szempontból a 28 uniós tagállam között csak a 21. helyre vagyunk jók, a GDP 105 százalékát kitevő teljes megtakarítási értékkel.

A legrosszabb a helyzet Romániában, ahol ez a mutató csupán 49,9 százalék, míg az élen Hollandia áll 317 százalékkal. A magyar szint a V4-ek átlagát felülmúlta, ám elmarad a cseh, horvát, de még a bolgár szinttől is. Ha csak a nyugdíj- és egészségbiztosítási megtakarításokat nézzük, akkor egy fokkal még rosszabba helyzet, ugyanis Magyarország GDP-arányosan a negyedik legkisebb magtakarításokkal rendelkezik. Ez a mutató mindössze a GDP 9,7 százaléka. E szerint a teljes megtakarításnak alig a tizede nyugdíj- és életbiztosítási megtakarítás.

Az MNB érvelésben itt bukkan fel a magánpénztári rendszer hiányával kapcsolatos első komoly bújtatott kritika, mondván, azokban az államokban magasak a nyugdíjcélú megtakarítások, ahol ez a helyi nyugdíjrendszer sajátosságainak a következménye. Ez ugye itthon már nincs így, a magánnyugdíj pénztárak szinte teljes felszámolása miatt. A kötelező rendszer megtakarításai ugyanakkor nem tekinthetőek teljes mértékben az öngondoskodás részének – ám az önkéntes és kötelező pilléreket nehéz a nemzetközi statisztikákban elválasztani.

Minél hamarabb kell megkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjra

Minden érv azt mutatja, hogy szükséges a takarékosság mihamarabbi megkezdésre. A jelenleg működő állami nyugdíjrendszer 2035-ig stabilan működtethető, ám az azt követő időszakban egyre nagyobb külső (állami) transzferekre szorul. Ha a gazdaság akkori állapota lehetővé teszi, akkor az állam a végsőkig garantálni igyekszik az időskori biztonságot, de nem zárható ki olyan forgatókönyv sem, hogy a kiadások – a vagyis nyugdíjak – csökkentéséhez kell nyúlnia.

Persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nyugdíjakat direkt visszavágnák. Volt már példa arra, hogy a jövedelmeket az állam egyszerűen elinflálta. Ez a lehetőség sem nyitott azonban teljesen, hiszen ez a lépés azt feltételezi, hogy a döntés meghozatalakor, mondjuk, 2050-ben az ország még mindig nem lesz része az eurózónának.

A számítások szerint érdemes minél hamarabb megkezdeni a takarékoskodást. A 65 éves korra megcélzott összeget ugyanis feleakkora havi megtakarítással érheti el az, aki 25 éves korában kezdi a spórolást, mint az, aki ebbe 45 esztendősen vág bele.

Egy 25 éves fiatal havi 7600 forint megtakarítással 5,3 millió forintot tud felhalmozni – ami 27 ezer forintos járadékot jelent majd nyugdíjazásakor, ez az átlagnyugdíjon felül 24 százalékos ellátást eredményez. Ugyanezt egy 45 éves belépő már havi 17 500 forintos megtakarítással tudja elérni.

Vissza a régiós élmezőnybe

Az MNB a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy a bankokat és a biztosítókat olyan üzleti környezet kialakítás felé terelje, amely lehetővé teszi, hogy a következő tíz évben megduplázódjanak az öngondoskodási megtakarítások. Könnyű belátni, hogy valójában csak ez tehermentesítheti az állami nyugdíjrendszert, ráadásul a bővülő megtakarítások révén jobban pöröghet a magyar gazdaság is. Az MNB szerint elérendő cél, hogy a magyar munkavállalók a rendszeres havi jövedelmük 3-9 százalékát fektessék nyugdíj-megtakarításokba – ha ezt a cél sikerül elérni, akkor a privát nyugdíj-megtakarítások szempontjából a magyar nyugdíjrendszer visszakerülhet a régió élmezőnyében, oda, ahol egyébként a 2000-es évek elején már volt egyszer.