Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Drasztikus fordulat a magyarok húsvéti fogyasztási szokásaiban

Drasztikus fordulat a magyarok húsvéti fogyasztási szokásaiban

Már nem kizárólag az ár számít, egyre többen megengedhetik maguknak, hogy a minőséget keressék. A húsvéti hosszú hétvégén nemcsak a kereskedők, de a szállodák is kaszálnak.

Legyen szó sonkáról, csokoládéról vagy éppen a klasszikus húsvéti pékárukról, a minőségi, magasabb kategóriájú termékek felé tolódik el a magyar vásárlók kereslete – ami mind a termelőknek, mind a kereskedőknek örömhír, hiszen így még a tavalyinál is nagyobb forgalmat tudnak bonyolítani. A kiskereskedelem számára a húsvét a második legnagyobb forgalmat hozza a karácsonyi bevásárlások után – bár az utóbbi években a jövedelmek és a fogyasztás folyamatos növekedésével a húsvét kezd belesimulni forgalomba, ennek ellenére még mindig jeles nap a kiskereskedők számára.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint nagyobb húsvéti forgalom várható a tavalyinál az idén. Vámos György, a szervezet főtitkára elmondta, hogy az ünnephez kapcsolódó élelmiszer-vásárlások túlléphetik az 50 milliárd forintot. Ugyancsak 50 milliárd forinttal nőhet az iparcikkek forgalma márciusban a januárihoz, illetve a februárihoz képest, bár erre nemcsak a húsvéti, hanem a tavaszi szezonális vásárlások is hatással vannak. A teljes kiskereskedelmi forgalom így 100 milliárd forintnál is nagyobb összeggel bővülhet márciusban a januári-februári költéshez képest – fejtette ki az OKSZ főtitkára.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A kereskedők a tavalyi húsvéthoz képest 5-8 százalékos forgalombővülésre számítanak: már korábban is megfigyelhető volt a trend, hogy az ünnepekre a magyar vásárlók is igyekeztek jobb minőségi árukat beszerezni. Húsvétkor a sonkából egyre inkább a hagyományos érlelésűt, a csokoládé-figurákból pedig a magas kakaótartalmúakat keresik. Jelentősen megélénkül ilyenkor a tojásforgalom is, dupla annyi fogy, mint a normál időszakokban – mondták az MTI-nek a CBA-ban.

Sonkából már a különlegességet keresik

Az Auchan tapasztalatai szerint a magyarok körültekintően döntenek arról, hogy mi kerüljön a húsvéti asztalra. Noha továbbra is követik a hagyományokat, a sonkák esetében megnövekedett a kereslet az érleléssel tartósított, magasabb kategóriájú termékek iránt: egyre többen keresik a külföldről behozott, prémiumkategóriás termékeket, amelyek kilónkénti ára elérheti akár a 10 ezer forintot. Továbbra is kedvenc a tradicionális füstölt, illetve füstölt-főtt sonka. A tojások esetében sokan keresik a speciálisan kezelt, illetve biováltozatokat, méret tekintetében pedig minden bizonnyal a sokrétű felhasználás miatt az L-es és XL-es tojások a legnépszerűbbek.

Odafigyelünk a tojásra is, amely olcsóbb is lett

Húsvét előtt 30-40 százalékkal növekszik a kereskedők tojásforgalma a Baromfi Termék Tanács adatai szerint. A húsvéti tojásfogyasztás évente átlagosan mintegy 200-220 millió darab, ami az éves fogyasztás 10-11 százaléka. A teljes tojásfogyasztás évente meghaladja a 2,4 milliárdot – mondta a távirati irodának Molnár Györgyi,a terméktanács titkára.

A tojás darabonkénti előállítása költsége átlagosan 19 forint, csomagolással 23 forint, az áfa nélküli eladási ára a 10. héten 28,3 forint volt. Az M-es méretű, tízes csomagolásban kapható tojás darabonkénti fogyasztói ára átlagosan 53,63 forintba került a boltokban az idén az első héten, amely kis kilengéseket számítva, fokozatosan mérséklődött a közelmúltbeli fipronilos rovarirtószeres tojásszennyezési ügy óta. A 11. héten 46,7 forint volt. Molnár Györgyi szerinte a tojás ára húsvétkor már ezen a szinten marad.

Tekintettel a tojás sokrétű felhasználására – díszítési és étkezési célra egyaránt a kosárba kerülnek –, ilyenkor még nagyobb a kereslet a különböző méretű tojások iránt, de leginkább az L-es és XL-es méretűeket keresik a vásárlók. Lényeges azonban, hogy az a tojások esetében több szempontot is figyelembe vesznek a vásárlók, ennek az igénynek megfelelően pedig speciális, GMO-mentes, E-vitaminos, illetve bio változatokat is tartanak – mondták el az Auchannál.

Édesszájúak vagyunk, a tejcsokit szeretjük

A kereskedők beszámolói szerint az édességeknél is tolódik el a kereslet a drágább, de minőségibb termékek felé. A Nielsen piackutató felmérése szerint ilyenkor tarolnak a csokoládéfigurák, a legnépszerűbb a csokinyúl. A magyarok hagyományosan a tejcsokoládéra voksolnak: tavaly az adatok alapján a húsvéti édességekre kiadott pénzük közel kilenctizedét költötték tejcsokoládéra, étcsokoládét a vásárlók 6 százaléka vett.

A gyerek ajándékot, a felnőtt wellnesst akar

MTI Fotó: Oláh Tibor

A gyerekek a karácsony után a húsvéti nyuszitól remélik a legtöbb ajándékot. A Regio Játékbolt saját felmérése szerint a magyar szülők átlag 3-5 ezer forintot szánnak ajándékra. A válaszadók negyede több mint 5000 forintot, ötöde 2-3000 forintot szán az ajándékra gyermekenként A húsvéti időszak itt is a második legfontosabb szezon. A vásárlási láz nagyjából a nagypéntek előtti héten tetőzik, ilyenkor az átlagos kosárérték online bruttó 8600 forintra, hagyományos áruházi beszerzéskor 5700 forintra emelkedik – mondta Gyaraki Dávid, a Regio Játék marketingvezetője.

A idegenforgalom számára is kiemelten fontos a húsvét, hisz a nagypénteki ünnepnappal immár négynapos hosszú hétvégét sokan igyekszenek kihasználni szállodai pihenéssel, egy átlagos hétvége forgalmának ötszörösét bonyolítják le ilyenkor a magyar szállodák. Az apartmanok és a vendégházak mellett a négycsillagos hotelek ajánlatai a legvonzóbbak.

Az idei tavasz kifejezetten szerencsésen alakul a hosszú hétvégék szempontjából, hisz március és a húsvéti szezon után ott lesz még a május elsejei hosszú hétvége, majd a pünkösdi ünnepek.

A szallas.hu adatai szerint átlagosan 60 ezer forintért – Szép-kártyával ennél 10 ezer forinttal többért – foglaltak szállást a húsvéti hosszú hétvégére. Az előrejelzések szerint belföldön a legnépszerűbb úti célok Eger, Hajdúszoboszló és Gyula, a negyedik helyre jött fel a főváros. A külföldi úti célok közül a leginkább lengyel (Zakopane és Krakkó), valamint erdélyi szállásokat keresnek a magyarok.