A kormány nem kényeztette közmunkával a népet

A kormány nem kényeztette közmunkával a népet
  • A közmunkaprogram indulása óta nem volt olyan január, amikor kevesebben dolgoztak volna közmunkásként, mint 2018 elején.
  • A közmunkaprogram leépítése 2016 közepe óta folyamatban van, a januári számok alapján a trendet a választási év sem törte meg (persze ez március-áprilisra változhatott).
  • 2017-ben minden megyében csökkent a közmunkások aránya, a foglalkoztatottaké összességében viszont nőtt.
  • 2018 januárjában mindössze két megyében volt több regisztrált álláskereső, mint egy évvel korábban.
  • Vagyis úgy tűnik, a versenyszféra fel tudja szívni a munkaerőt (legalábbis statisztikai szinten).
  • Ugyanakkor több megyében még mindig relatíve alacsony a foglalkoztatottság, ezekben a megyékben ráadásul magas a közmunkások aránya, tehát közmunka-függők (Borsod és Szabolcs vannak a legrosszabb helyzetben).

Amióta csak a közmunkaprogram létezik, nem dolgoztak benne olyan kevesen januárban, mint 2018 elején (legalábbis ha figyelmen kívül hagyjuk 2013-at, amikor a közmunkaprogram még csak bejáratós volt). 2018 első hónapjában összesen havi átlagban 161 ezren dolgoztak a programban, egy évvel korábban majdnem pontosan 50 ezerrel többen, még egy évvel korábban pedig bő 60 ezerrel többen. A januári létszám apadása minden régióban megfigyelhető, de különösen az ország középső részén (és főleg Budapesten) volt nagy.

A közmunkások száma nemcsak decemberről decemberre csökken, hanem 2016 közepe óta gyakorlatilag folyamatosan, csak 2017 tavaszán volt egy ideiglenes emelkedés a görbén:

Vagyis a legfrissebb, januári adatok alapján nincs választási közmunka, a kormány nem pörgette föl a programot szavazatok reményében. Ez január óta persze változhatott, biztosat majd május-júniusban, a március-áprilisi számok ismeretében lehet mondani.

A foglalkoztatottak száma összességében jól alakul

Az mondjuk furcsa, hogy a kormányzati honlap közmunkával foglalkozó aloldalának statisztikákat gyűjtő része január eleje óta halott. Akkor a 2017 októberi adatokkal frissült a statisztika, ami a megszokottnál nagyobb késlekedés. Azóta pedig egyáltalán nem kerültek föl frissebb számok. Kérdeztük a közmunkáért felelős Belügyminisztériumot, ennek mi az oka, ha válaszolnak, a cikket frissítjük. A statisztikák közlésének hanyagolása azért is különös, mert a honlap egy másik zugába a 2017-es éves, illetve a 2018. januári számok fölkerültek, és a statisztikai hivatal is megkapta őket.

Pedig a foglalkoztatottak számának alakulása nem olyasmi, amit a kormánynak szégyellnie kellene, még a közmunka leépítésével együtt sem, sőt kimondottan üdvös, hogy az elsősorban csak a munkanélküliségi statisztikák kozmetikázására alkalmas eszköz lassan kikopik a magyar munkaerőpiacról.

Úgy tűnik, a versenyszféra tudja pótolni a közmunkát

A közmunkaprogram leépítésének egyetlen kockázata, hogy az ország egyes részei közmunkafüggők, amennyiben a foglalkoztatottak jelentős része közmunkás. Ha a programot úgy húzzák ki alóluk, hogy nem tudnak elhelyezkedni a versenyszférában, akkor állás és jövedelem nélkül maradnak (pláne, hogy a kormány 2010 óta alaposan leépítette a munkanélküli-ellátásokat).

A 2017-es számok alapján

a közmunka minden megyében zsugorodott, ennek ellenére a foglalkoztatottak száma nőtt.

Természetesen ez nem jelenti, hogy ne lenne (akár nem is kevés) olyan ember, aki a közmunka karcsúsítása miatt ilyen munkát már nem kap, de a versenyszférában sem tud elhelyezkedni. Ugyanakkor statisztikai szinten minden megyében több foglalkoztatott volt 2017-ben, mint 2016-ban.

A foglalkoztatási szolgálat adatai szerint 2018 januárjában országos szinten 7,3 százalékkal kevesebb regisztrált álláskereső volt, mint 2017 januárjában (bár 4,9 százalékkal több, mint decemberben). Éves összevetésben minden megyében csökkent a regisztrált álláskeresők száma, kivéve Vasban (+2,4 százalék, de ez csak 109 főt jelentett), illetve Szabolcsban (+10,3 százalék, ráadásul ez majdnem 3000 főt jelentett).

Vannak nagyon közmunkafüggő megyék

A fentiek ellenére továbbra is igaz, hogy egyes megyékben relatíve alacsony a foglalkoztatottság, és jellemzően ezekben a megyékben magas a közfoglalkoztatottak aránya a munkaképes lakosságban:

A legrosszabb helyzetben lévő megyék Borsod és Szabolcs, ezekben 2017-ben is csak 55 százalék körül volt a foglalkoztatottság, ráadásul 7-8 százalékos közmunkás-aránnyal.

Somogyban közmunkásokkal együtt is nagyon alacsony volt a foglalkoztatottság.

Nógrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun és Békés pedig csak a közmunkával tudott 55 százalék fölé menni. Ha a kormány folytatja a program leépítését, akkor arra ügyelnie kell, különösen ezekben a megyékben ne rántsa ki (túl gyorsan) a közmunkát azok alól, akik stabilan ebből élnek.

Márpedig a leépítés folytatódni fog, erre utalnak az éves költségvetésekbe közmunkára betervezett (illetve az azokból elköltött) összegek:

Ráadásul a Nemzetgazdasági Minisztérium felől már 2016 végén érkeztek utalások arra, hogy a kormány a közmunkaprogram átalakítására és leépítésére készül. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2017 márciusában azt nyilatkozta, hogy

fokozatosan 150 ezerre akarják csökkenteni a közfoglalkoztatottak létszámát

a 2016 végén regisztrált 197 ezerről (azzal szemben, amit Varga Mihály mondott, a közmunkások száma 2016 végén 210 ezer körül mozgott). „A kormány célja, hogy a közfoglalkoztatottak számának fokozatos csökkentésével is biztosítsa a versenyszféra számára szükséges munkaerőt” – mondta a miniszter.