Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nyolc év után nagyot üthet vissza a Fidesz adótörvénye, ha nyer a Vodafone

Nyolc év után nagyot üthet vissza a Fidesz adótörvénye, ha nyer a Vodafone

Bumerángként visszatérve adhat fájdalmas ütést az Orbán-kormány ágazati különadókról szóló 2010-es kreálmánya: a Vodafone Magyarország belekötött az akkori szabályozásba, s az ügy az Európai Unió Bíróság elé került.

2010 októberében néhány nap alatt fogadtatta el az ágazati különadókról szóló törvényt a parlament: ez alapján azóta közel 500 milliárd forintot szedtek be több száz cégtől. Az egyik érintett, a Vodafone Magyarország Zrt. nyolc év után támadta meg a jogszabályt. Az ügy az Európai Bíróságon landolt, ahol azt vizsgálják, hogy a 2010-es különadótörvény megfelel-e az uniós elvárásoknak. Amennyiben elmarasztaló ítélet születik, a beszedett adó egy része vagy akár a teljes összeg visszajárhat a cégeknek.

Az egyes ágazatokat terhelő különadók 2010 októberi, rapid módon elkövetett bevezetése komoly felzúdulást keltett az érintett cégek körében, mondván, rendkívül átgondolatlan adónemek születtek. A kiskereskedelemre, az energiaellátásra és a távközlésre kivetett adó ötletével névleg nem is a kormány, hanem Lázár János frakcióvezető és Rogán Antal képviselő állt elő (aktuálisan mindketten miniszterek). Nagy horderejű javaslatukat 2010. október 15-én terjesztették a parlament elé, ami hét nap múlva már ott virított a Magyar Közlönyben.

A jelek szerint most, nyolc év után becsaphat a mennykő: az ágazati különadókból beszedett mintegy 490 milliárd forint egy része vagy akár a teljes összeg visszajárhat.

A Zoom.hu információi szerint ugyanis az ezzel kapcsolatos, az Orbán-kormány 2010-es évek elejei kapkodásából fakadó per szakadhat a következő kabinet nyakába. (Emlékezetes, hogy a különadók témaköre akkor került asztalra, miután Orbán Viktort „helyre tette” José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A magyar miniszterelnök a választások után azzal a tervvel ment Brüsszelbe, hogy a honi gazdaságnak a költségvetési hiány elengedésével szerezzen mozgásteret Brüsszel hallgatólagos jóváhagyásával. A hírek szerint Barroso jelezte: ez nem megoldható. Ezek után kellett valami pluszforrás találni, amiből finanszírozhatják az elképzeléseket. Ezek egyik eleme lett a villámtempóban összetákolt ágazati különadó-rendszer.)

Lapunk úgy tudja, hogy február elején az Európai Unió Bíróságáig jutott az az ügy, amelyet a Vodafone Magyarország Zrt. indított az első ágazati különadóval kapcsolatban.

Értesüléseinket Lehóczki Balázs, az uniós bíróság kommunikációs igazgatóságának sajtóreferense is megerősítette. Kérdésünkre az ügy részleteiről annyit mondott, hogy a Vodafone Magyarország Zrt. a magyar állam, egészen pontosan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Fellebbviteli Igazgatósága ellen nyújtott be keresetet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A bíróság közbenső ítéletet kért az Európai Bíróságtól az ügyben. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság lényegében arra „kíváncsi”, hogy a még 2010 októberében a parlament által elfogadott, s 2012-ig érvényben lévő ágazati különadó illeszkedik-e az uniós jogrendbe, azaz ellentétes volt-e vagy sem az közösség előírásaival.

Fotó: Jasper Juinen/Bloomberg via Getty Images

Lapunk megkeresésére a távközlési cég ugyan erősen áthallásosan, de megerősítette a folyamatban lévő ügy tényét. Kérdéseinkre ugyanis rendkívül szűkszavúan csak annyit válaszoltak: „A korábbi, ma már nem létező krízisadó kapcsán, a NAV másodfokú határozata ellen benyújtott kereset tekintetében tett fel az illetékes magyar bíróság kérdéseket az Európai Bíróság számára, előzetes döntéshozatali eljárásban, kikérve véleményét egyes jogkérdésekben. A Vodafone kiemelte, hogy elsődleges célja a magyarországi hálózatfejlesztésekre fordítható források növelése. A szolgáltató a különadókkal kapcsolatosan egyeztetéseket folytat a kormányzattal.”

Információink szerint

a Vodafone a keresetet tavaly év végén nyújtotta be a magyar bíróságra.

Ebben a telekommunikációs különadó első verziójával kapcsolatban élt kifogásokkal. Ebből adódóan a 2010 és 2012 közötti időszakról van szó, vagyis három adóévet érintő elvonásról, nem pedig a 2013-tól a mai napig létező távközlési adóról. A különadót 2010 októberében vezették be, de már abban az évben 151,7 milliárd forintot fizettek be az érintett cégek. Ezt 2012-ben további 171,9 milliárd forint követte, míg a különadók ezen formájában utolsó évének tekintett tizenkét hónapban is 165,6 milliárd forint folyt be az államkincstárba. Vagyis röpke 2 év és két hónap alatt 489 milliárd forint jött össze. (Hogy miért a teljes összeget említjük, az később lesz érdekes – A szerk.) Az adó felét, vagyis évi közel 70 milliárd forintot épp a távközlési cégek fizették be. 2013-tól a kormány kivezette az adót, szembesülve az azt övező problémákkal.

Három problémás terület

A vállalat által indított per kapcsán az Európai Bíróságnak három kérdésben kell állást foglalnia – magyarázta a Zoom.hu-nak Lehóczki Balázs. Az első kérdés, hogy a különadó diszkriminatív-e; az ugyanis az a sávos megoldása miatt jobban sújtotta a nagyobb és jellemzően külföldi cégeket, mint a magyar vállalkozásokat. Emlékezetes, hogy az évtized elején a parlament úgy fogadta el a vonatkozó törvényt, hogy a távközlési tevékenységet végző cégeknek az adóalap 100 millió forintot meghaladó, ám 500 millió forintnál kisebb része után 2,5 százalékot; az 500 millió forint és 5 milliárd forint közé eső rész után 4,5 százalékot; az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék adót kell fizetniük. Ezen felül volt egy kitétel, amely a 100 millió forint alatti távközlési cégeket érintette; nekik nem kellett különadót fizetniük.

A második pont szerint ez akár (tiltott) állami támogatásnak is minősülhet, legalább is ez szerepel az Európai Bíróság elé került papírokban.

A harmadik pont sem tetszik mellékesnek, ugyanis a kereset azt veti fel, hogy forgalmi típusú adónem csupán egyfajta lehet egy országban, ez pedig Magyarországon az általános forgalmi adó. Eldöntendő kérdés, hogy a különadó a bevezetett formában forgalmi típusú adóként is értelmezhető-e, ami szintén ellentétes az uniós előírásokkal.

Lehóczki Balázs lapunknak megjegyezte, hogy a magyar bíróság február 6-án továbbította az ügyet Luxembourgba, s kérte a szervezet állásfoglalását.

Nem kérdés, sok múlik a döntésen, mert szélsőséges esetben az is elképzelhető, hogy a magyar államnak vissza kell fizetni az ilyen jogcímen beszedett összes különadót, sőt, annak kamatait is. Ráadásul akad az ügynek olyan olvasata is, amely szerint a kifogásokat más ágazati különadóra ki lehet vetíteni. A sávos adóztatási rend ugyanis a kereskedelmi szektor esetében is hasonlóan történt.

Az ítéletre még várni kell

Így tehát lényegében minden azon múlik, milyen döntést születik Luxembourgban. Uniós joggal ellentétesnek tartja-e az egykori magyar adónemet a szervezet, s ha igen, akkor annak melyik elemét, s így összességében milyen mértékben. Persze az is elképzelhető, hogy a különadónak csak egyes elemeivel akad majd gondja – vagy talán annyival sem, s akkor hátradőlhetnek Budapesten. Ha csupán egyes elemekkel lenne gond, akkor is méretes galiba keletkezhet. Ebben az esetben a vonatkozó tételeket meg kell állapítani – talán egy következő jogi procedúrában –, vagyis azt, hogy mi az, ami visszajárhat, s persze ehhez is hozzá kellene csapni a kamatokat.

Hogy milyen kifutása lesz az ügynek, azzal kapcsolatban az EB kommunikációs szakembere annyit jegyzett meg: az ügyben valószínűleg jövő tavasszal születhet ítélet.

Adószakértők szerint bőven van keresnivalója a Vodafone-nak

A Zoom.hu-nak nyilatkozó adószakértők amondók: van esélye a Vodafone-nak az Európai Bíróságon, ám arra már kisebb a sansz, hogy úgynevezett generális ítélet szülessen. Az ágazati különadó ugyanis 2012 decemberében megszűnt, és tavaly már lejárt az ötéves elévülési idő (ha csak nem voltak folyamatban adóviták; mint például a Vodafone esetében). Így az a cég, amely nem támadta meg korábban a különadótörvényt, lehet, hogy kimarad egy esetleges visszafizetésből, még akkor is, ha az Európai Bíróságon vagy a magyar törvényszéken a Vodefone-ra nézve kedvező ítélet születik.

MTI Fotó: Mohai Balázs

A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a leggyengébb érvek az áfa-irányelv támadása mellett szólnak. Ebben az esetben véleményük szerint nehezen bizonyítható az, hogy a különadók fogyasztási adók lettek volna. Ugyanakkor a törvény – 2010 előtti – vitájában a kormány egyik képviselője nyíltan elismerte, hogy az adó diszkriminatív, s a multik elleni harc része, így ezen az alapon nagyon is támadható a törvény. Az egyik nyilatkozó arra is felhívta a figyelmet, hogy nem véletlen: a kormány 2013-tól kivezette a különadókat és azokat más elvonásokkal váltotta fel, mint például a perc alapú távközlési adó, amit mind a mai napig fizet minden előfizető.

Az Európai Bizottság ráadásul nemrég tiltott állami támogatásnak minősítette a szintén sávos reklámadót. E szerint pedig – mutatnak rá a szakértők – ez a kérdés is nyitott lehet az Európai Bíróság eljárásában, ennek ellenére a 2019-re várható döntés kimenetelét egyik szakértő sem volt hajlandó megjósolni. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy sávos adózás csak a kiskereskedelmi és távközlési cégeket érintette, az energiaszolgáltatók esetében az elejétől egykulcsos különadó volt érvényben, így az ő esetükben nem merülhet sem a diszkrimináció, sem a tiltott állami támogatás gyanúja.

Az üggyel kapcsolatban kerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, többek között arról érdeklődve, hogy képeznek-e tartalékot a keletkező viharfelhők miatt, s írtunk levelet a Fővárosi Törvényszéknek is, ám cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk választ. Amint új információkhoz jutunk, aktualizáljuk cikkünket.