Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A magyar munkaerőpiac állapota: aktakukac és egészségügyis kerestetik!

A magyar munkaerőpiac állapota: aktakukac és egészségügyis kerestetik!
  • Magyarországon mérték az egyik legmagasabb munkaerőhiányt Európában, a betöltetlen álláshelyek aránya 2017 végén 2,4 százalék volt.
  • A betöltetlen álláshelyek aránya az uniós átlag alól az átlag fölé emelkedett 2015 óta, az olló egyre csak nyílik.
  • Friss fejlemény, hogy nagyon sok adminisztratív állás betöltetlen (5,1 százalékuk).
  • Sok dolgozó hiányzik az egészségügyből és a feldolgozóiparból is, de ez nem újdonság.
  • A magas munkaerőhiány már a gazdaság működését és növekedését fékezi, a kormány neki is látott a közmunkaprogram leépítésének.

Magyarországon az álláshelyek 2,4 százaléka volt betöltetlen 2017 utolsó negyedévében, 0,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból. A 0,5 százalékos növekedés az egyik legmagasabb volt Európában, csak Hollandiában és Csehországban mértek magasabbat (0,6 és 1,4 százalékot), illetve a magyar növekedéssel megegyező mértékűt Belgiumban, Ausztriában és Finnországban. A betöltetlen álláshelyek 2,4 százalékos arányával

Magyarország európai összehasonlításban nem áll rosszul, de éppen jól se.

2017 végén Csehországban volt messze a legnagyobb a munkaerőhiány, az álláshelyek 4,4 százaléka betöltetlen volt, Belgiumban 3,4 százalékuk, Németországban 2,8 százalékuk, Hollandiában és az Egyesült Királyságban 2,6 százalékuk.

A lista végén Görögország állt, ahol gyakorlatilag nem volt betöltetlen álláshely (0,1 százalék), de Bulgáriában, Spanyolországban és Portugáliában is egy százalék alatt maradt az arány.

Aktakukac és egészségügyis kerestetik!

Ami az egyes szektorokat illeti, Magyarországon 2017 végén „aktakukacból” volt a legnagyobb hiány: az adminisztratív és szolgáltatást támogató állások 5,1 százaléka munkavállaló nélkül maradt. Ebben a szektorban ez a magas munkaerőhiány egyébként friss fejlemény, 2016 elején még csak a helyek 2,4 százaléka volt betöltetlen, azóta szinte töretlenül nőtt az üres állások aránya, különösen nagy megugrást, 1,2 százalékot mértek 2017 második negyedévéről harmadik negyedévére.

Munkaerőhiány szempontjából a második helyre az egészségügy futott be 2017 végén

(3,5 százaléknyi betöltetlen álláshellyel). Ez viszont nem újdonság, az egészségügyben 2016 óta 3 százalék fölött van a munkaerőhiány, és a megelőző években sem sokkal volt alatta.

Szintén nagy szükség lenne még dolgos kezekre és agyakra a feldolgozóiparban, az informatikában, az iparban és a pénzügyi szektorban:

Magyarországon a munkaerőhiány 2009 óta folyamatosan nő, csak 2012-ben volt egy kisebb mérséklődés. A munkaerőhiány az egész EU átlagában folyamatosan nőtt ebben az időszakban, de korántsem olyan gyorsan, mint Magyarországon. A magyar munkaerőhiány sokáig az uniós átlag alatt maradt, 2015-ben érte azt utol, azóta pedig az olló folyamatosan nyílik:

Csökken a munkanélküliség, nő a munkaerőhiány

A magyar munkaerőhiány növekedése nem meglepő, a munkanélküliség 2013 óta folyamatosan csökken, 2017 utolsó negyedévében már csak 3,8 százalék volt. A két mutató közt nincs szoros összefüggés, de fordított együttjárás van. Az ökölszabály szerint ha magas a munkanélküliség, akkor kicsi a munkaerőhiány, mivel a munkáltatók könnyen be tudják tölteni a helyeket. Görögország helyzete ezt jól példázza, a munkanélküliség nagyon magas, munkaerőhiány viszont szinte egyáltalán nincs. Mindez persze nem feltétlenül igaz,

Magyarországon például egyszerre relatíve magas a munkanélküliség (a közmunkásokat nyugodtan tekinthetjük munkanélkülinek) és a munkaerőhiány.

Különösen az ország egyes részein, amiben nagy szerepet játszik, hogy a magyar munkaerő kevéssé mobilis és eléggé képzetlen.

A magas munkaerőhiány a munkavállalók számára annyiban jó hír, hogy könnyebb állást találni vagy munkahelyet váltani (feltéve persze, hogy valaki tud és akar olyan területen dolgozni, ahol hiány van). A gazdaság egésze szempontjából azonban rossz hír, ha a vállalkozásokban nincs elég munkaerő, fékezi a működésüket, korlátozza a növekedési lehetőségeiket.

A kormány a közmunka leépítésével válaszol

A közmunkásokra visszakanyarodva: a kormány tisztában van vele, hogy a munkaerőhiány már fékezi a gazdaságot, több munkavállalóra lenne szükség az elsődleges munkaerőpiacon. A Nemzetgazdasági Minisztérium felől már 2016 végén érkeztek utalások arra, hogy a kormány a közmunkaprogram átalakítására és leépítésére készül. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2017 márciusában azt nyilatkozta, hogy fokozatosan 150 ezerre akarják csökkenteni a közfoglalkoztatottak létszámát a 2016 végén regisztrált 197 ezerről (azzal szemben, amit Varga Mihály mondott, a közmunkások száma 2016 végén 230 ezer körül mozgott).

„A kormány célja, hogy a közfoglalkoztatottak számának fokozatos csökkentésével is biztosítsa a versenyszféra számára szükséges munkaerőt”

– mondta a miniszter.

A költségvetésekben a kormány 2016 óta egyre kevesebb pénzt tervez a közmunkaprogramra, ráadásul 2015 óta a tervezettnél kevesebb pénz megy el rá. A közmunkások számának csökkenése is azt jelzi, hogy fokozatosan leépítik a programot. A területi különbségek miatt azonban ez bizonyos országrészekben elsősorban Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon gondot okozhat, ha a (volt) közmunkások nem tudnak elhelyezkedni a versenyszférában. Ezeken a területeken ugyanis nagyon magas a közmunkások aránya az összes foglalkoztatott között.