Bálint gazda: Ha Karácsony Gergely fáradt, erre kanyarodik

Bálint gazda: Ha Karácsony Gergely fáradt, erre kanyarodik

Többek között Nietzschét olvas, miközben ma is négy napilapba ír a 98 éves Bálint György. Az ország kertészmérnöke reméli, hogy április 8-a után javul majd az ország és a vidék helyzete is. Interjú.

Mit olvas?
Most többek között Nietzschétől A vidám tudományt. Sokféle tudományba kezdtem bele, középiskolás koromban még nem tudtam, pontosan mivel is akarok foglalkozni. Ekkor furcsa módon valamiért kimaradt az életemből a filozófia. Néhány művet elolvastam, de nem tudott igazán megfogni a terület. Mostanában azonban megfigyeltem, ahogy az emberek öregszenek, igyekeznek a jelenségek lényegét megtalálni, ebben pedig segít a filozófia. Ez is egy érdekes könyv, persze csak játék, nem akarok már filozófus lenni. A kiskertek vonatkozásában és a világ mezőgazdasági kérdéseiben azonban a filozófia ismeretek komoly iránymutatást adnak, ezért érdemes forgatni ilyen könyveket.

„Az idősödő emberek a jelenségek lényegét ragadják meg” Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Az asztalán most mégsem ezt a könyvet látom.
Nem, ez a Méhek élete című alkotás, amit még édesapám adott a kezembe. Azt mondta, ha elolvasom, megismerem a méhek életének szabályait. Nemrég valamiért újra előkerült. Belenéztem és azt láttam, hogy valójában az emberekről szól. Rájöttem, hogy a természet és a társadalom törvényszerűségei menthetetlenül megegyeznek. Az a mondás, hogy „addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér!”, érvényes az növények, az állatok, valamint az emberek világára is.
Nehezen tudtunk időpontot egyeztetni, azt mondta, igen kevés a szabadideje. Mi köti le a mindennapjait?
Decemberben Prima Primissima díjat kaptam, ez például elfoglaltságokkal jár: rendezvényekre hívnak, ezekre illik igent mondani. Sok előadást tartok, nemrég Zuglóban egy vetőmagbörzén beszéltem. Több száz érdeklődő és vásárló is eljött, miattuk is remélem, hogy mindjárt vége a télnek. Ilyenkor lehet kérdezni is, igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni. Itt például arról beszéltem, hogy a vetőmagvásárlás bizalmi kérdés. Elmondtam, hogy a hibrid vetőmaggal vigyázni kell, mert könnyen szétesnek a tulajdonságai. Aki hibridet termel, annak minden évben ilyen magot kell vennie. Fontos tudni, hogy minden növénynek megvan a szükséges nagyságú területe. Ha valaki ennél nagyobb földre ültet, akkor pazarol. Ha pedig túl sok mindent ültet, a növények elnyomják egymást. Múlt héten egy orchidea-kiállítást nyitottam meg, hamarosan mondanom kell valamilyen bölcsességet egy kertészeti gépeket bemutató rendezvényen is. Ezeken kívül négy napilapba írok kertészeti cikkeket.

Négy napilapba ír cikkeket Bálint gazda. Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Egyik kedvenc területére, az iskolakertészetre is marad valahogy ideje?
Továbbra is kiemelt feladatnak tekintem, évek óta tevékenyen részt veszek benne. Tavaly sikerült rávenni az ELTE botanikus kertjének igazgatóját, hogy építsen egy iskolakertet. Ebben is segítettem, szeretnénk országos bemutatókat szervezni, hogy mindenki megismerje a programot. A gimnáziumnak, ahol érettségiztem, gyönyörű kertje volt, sokat merítettem belőle. Az iskolakert megtanítja a fiatalembereket arra, csak a jól elvégzett munka alapozza meg az életüket. Fontosnak tartom, hogy megismerkedjenek a természet minél több szépségével. Nem csak növények, állatok is kerülnek a kertbe: élnek ott énekesmadarak, a mi iskolánkban például nyulak is laktak. Szerencsére egyre többen ismerik a programot, ami egyébként nem új dolog. 1866-ban született az első törvényerejű rendelet arról, hogy minden általános és középiskola köteles kertet építeni. Sajnos megszüntették az ’50-es években, mi pedig igyekszünk újra népszerűsíteni.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Jár még vidékre is előadásokat tartani?
Amennyit csak tudok. Az előadásaim előtt néhány órával igyekszem a helyszínre érni, megismerkedni a környékkel és az emberekkel.
Hogy látja az ott élők helyzetét?
Április 8. előtt vagy után?
Ezt most miért kérdezi?
Fontos dátum, kíváncsi vagyok az emberek véleményére, remélem, hogy sokan elmennek szavazni. Bízom benne, hogy javul majd az ország és ezzel együtt a vidék helyzete is.
Bizakodik?
Gondolkodom.

Akihez Karácsony Gergely pihenni jár. Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Karácsony Gergellyel tartja a kapcsolatot, vagy csak egyszeri alkalom volt, amikor decemberben kiállt mellette egy videóban?
Ha nagyon fáradt, erre kanyarodik, gyakran ül abban a fotelban, amelyikben most Ön. Mindig azt mondom neki, hogy vidék, vidék, vidék. A magyar népességnek csupán 20 százaléka él Budapesten. 80 százalék olyan helyen lakik, ahova nem jut el a különböző véleményeket képviselő média. A televízió legkevésbé, a rádió is alig. A megyei napilapok mind kormánypártiak tulajdonába kerültek. Mindig azt mondom Gergőnek, hogy vidékre kell menni, és beszélni az emberekkel.
Például miről?
Valahogy el kell érni, hogy változás álljon be a magyar mezőgazdaságban. Régen harcolok azért, hogy a termelés szerkezete kedvezőbb irányba haladjon. A magyarországi állattenyésztés mértéke drámain lecsökkent. 50 évvel ezelőtt 1 milliós lóállományunk volt. Ma már csak a sportra használják ezeket az állatokat, alig maradt belőlük. Szarvasmarha-állományunk rendkívül alacsony. A vidéki tehénistállókban a gazda unokájának autója áll. A sertésállomány fél évszázad alatt 10 millióról 3 millióra csökkent, importra szorulunk, nem jó ez így.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

A növénytermesztés terén hogy állunk?
Kicsit hibás az Európai Unió is, mert nem ismeri eléggé a magyar agrárium körülményeit, így nem megfelelő területekre kapunk támogatást. Négyféle növényt termesztünk a földjeink 75 százalékán: búzát, kukoricát, repcét és napraforgót. Ezek mind kevés munkát igényelnek, tehát extenzívek. Nekünk azonban inkább az intenzív mezőgazdasággal kellene foglalkozunk, erre vannak alkalmas területeink. Aki képes egy kicsit is a határainkon kívül megfigyelni az eseményeket, az láthatja, hogy Ukrajna búzatermelésben többszörösen lekörözött bennünket. Amerikai, arab, kínai befektetők vásárolták meg, és termelik ott a növényt óriási mennyiségben. Az egykori Szovjetunió területén legalább 40 millió tonna búzafelesleg található. Hamarosan egész Európát elárasztják. Szibériában legalább egy magyarországnyi terület áll kihasználatlanul, alkalmas búzatermesztésre, ezt is elkezdik használni hamarosan. 500 ezer hektáron napraforgót termelünk, de gyárakat alig találunk, a martfűi hosszú évek óta üresen áll. Kiszállítjuk a magot külföldre, ahol kipréselik, az étolajat pedig drágán visszavásároljuk. Nem vesszük észre ezeket a problémákat, pedig nagyon súlyosak. Amíg azonban vezető pozícióban lévő emberektől olyanokat hallunk, hogy chilei cseresznyét kell vennünk, vagy ha beengedjük a migránsokat, akkor bogarakat kell majd ennünk, addig nincs értelme a szakmai vitának.

Ha a robotika felgyorsulna… Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Mennyire híve a technológiai újításoknak?
Mindent kipróbálok, ami jó és új, többféle kertészeti szerkezetet használok magam is, például modern akkumulátoros gépeket. Az a trükk benne, hogy egyetlen akkumulátorról működhető szükség esetén akár tíz berendezés is: fűnyíró, metszőolló, fűrész és még sorolhatnám. Ha a robotika felgyorsulna, az óriási segítség lenne. Magyarországon mintegy 1 millió 200 ezer kiskert található. Ezeket többnyire nyugdíjasok, hölgyek, sokszor egészségükben károsodott emberek művelik, nekik nagy könnyítés a gépiesítés. Ahogy a nemzetgazdaság minden ágában, fontos lenne, hogy kevesebb fizikai munkával, jobb minőségben dolgozhassanak az emberek. Aki kertet művel, ne legyen annak a rabszolgája. A munka ne kényszerűség jelentsen, hanem örömöt. Maradjon idő kicsit kiülni a kertbe: pihenni, kártyázni, kvaterkázni.
A Facebook-profilján is látszik, hogy figyeli a trendeket: több mint 422 ezer követője van.
A világban ugyanolyan mértékű technológiai változás zajlik, mint Gutenberg korában a könyvnyomtatásnál. Egyre inkább az elektronikus információközléssel élnek az emberek, ilyen a Facebook is. Vén csataló vagyok, de én sem tudok számítógép nélkül létezni. Csak a naptáramat írom kézzel.