Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Egy rejtélyes valaki migránshordákkal riogat a Keleti környékén

Egy rejtélyes valaki migránshordákkal riogat a Keleti környékén

Migránshordákkal riogató szórólapot fújt a szél a Zoom.hu munkatársának postaládájába Budapest VII. kerületében, a Rózsa utca egyik társasházában. A lap készítője szerint emlékezni kell arra, mi történt 2015-ben a Keleti pályaudvaron, el kell dönteni, akarjuk-e ezt újra, mindennek fényében pedig szem előtt kell tartani 2018. április 8-a tétjét. A Rózsa utca adott része néhány perc sétányira van a Keleti pályaudvartól.

A szóróanyagot valószínűleg valaki bedobta a postaládákba, nem pedig a szél fújta oda, de hogy ez ki lehetett, sajnos nem derül ki, ugyanis

a papíron semmiféle információ nem található arról, ki készítette, kinek a megbízásából.

A lapon két kép is látható 2015 nyaráról, de azokon sincs feltüntetve a forrásuk. Mindenesetre nem úgy tűnik, mintha a szórólapot Windows Painttel és egy 20 éves asztali nyomtatóval készítették volna, ráadásul minőségi, fényes lapra nyomták, nem újrahasznosított teszkógazdaságos nyomtatópapírra. Egyszóval profi munkának látszik (ami persze nem zárja ki, hogy nem valami lelkes amatőr műve), íme:

Fotó: Halász Nóra

Jogsértő kampányanyag

Mivel a szórólapon egy betű sincs arról, ki készítette, felmerülhet, hogy nem is minősül kampányanyagnak (bár az április 8-i tét felemlegetése elég egyértelmű). Annak ellenére, hogy a lapon se pártra, se jelöltre nincs utalás, a szórólap egyértelműen kampányanyagnak minősül – közölte a Zoom.hu-val Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. „A választási eljárásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy

kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére.

Majdhogynem bármi lehet kampányeszköz: a törvény csak példákat említ erre (mint például plakát, jelölt vagy jelölő szervezet általi közvetlen megkeresés, politikai reklám vagy politikai hirdetés, választási gyűlés), de ez nem egy zárt lista, csak a legjellemzőbb eszközöket sorolja fel a törvény” – tájékoztatott Döbrentey Dániel.

És mivel a lap kampányeszköz, szerepelnie kellene rajta, hogy ki készítette: „Mindenképpen

aggályos és jogsértő, hogy nincs rajta feltüntetve a készítő vagy a megrendelő,

hiszen így nem lehetséges a kampányeszköz elleni fellépés tartalmi oldalról.”

Döbrentey szerint a szórólap tartalma ellen nem lehet jogi kifogást emelni, mert véleményt tükröz, amit szabadon ki lehet nyilvánítani. Ugyanakkor a szórólap ilyen módon történő terjesztése a választási eljárás alapelveibe ütközik, ekként törvénysértő (Döbrentey szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelme következik be).

Fotó: Halász Nóra

Az önkormányzat nem tud róla semmit

A választási bizottság a fentiek alapján megállapíthatja, hogy a kiadó feltüntetésének elmaradása miatt a jogsértő, mást nem nagyon tehet, minthogy a lapról ugyebár nem derül ki, ki követte el a jogsértést – közölte a szakértő.

A szórólapról kértük a VII. kerületi választási bizottság álláspontját, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, ha megérkezik, közzétesszük.

A VII. kerületi önkormányzatot is kérdeztük, tudnak-e valamit a lapról, és mi a véleményük róla. Azt válaszolták, nincs róla semmilyen információjuk, így nem kívánnak róla állást foglalni.

Amúgy nem a VII. kerület az egyetlen hely, ahol azonosíthatatlan kampányszórólap bukkant föl. Az Index egyik olvasójától kapott egy szórólapot, amely Tóth Csaba zuglói MSZP-s képviselőt támadja. A “Levél az alvilágból” című írás azt sejteti, hogy az eltűnt MSZP-s önkormányzati képviselő, Sápi Attila halott, ráadásul meggyilkolták, és Tóth Csaba a felelős ezért.

Feltorlódtak Budapesten

A szórólap tartalmára visszatérve: rejtélyes készítője a 2015 nyarán kialakult menekültválságra utal, amikor menekültek tömegei rekedtek Budapesten, különösen a pályaudvarok környékén. 2015 közepén rengeteg menekült érkezett Magyarországra, elsősorban a Közel-Keletről, főleg Szíriából. Ekkor még nem volt kerítés a déli határon, a kormány csak júniusban jelentette be, hogy lesz.

A menekülteknek persze eszük ágában sem volt Magyarországon maradni, legtöbbjük Németország felé tartott.

Menet közben azonban a magyar államnak eszébe jutott, hogy a területére lépők menekültügyi eljárását az uniós jogszabályok értelmében le kellene folytatni, anélkül nem mehetnek tovább; nem sokkal később Ausztria is ugyanerre jutott, Németország kommunikációja pedig nem volt egyértelmű.

A veszedelmes kisgyerekek, akik Németországba mentek

Az eredmény az lett, hogy menekültek ezrei torlódtak föl Budapesten, főleg a Keleti pályaudvar környékén. Később a pályaudvaroknál hivatalos tranzitállomásokat nyitottak, az önkormányzat buszokkal szállította a menekülteket egyik pályaudvarról a másikra, az állam meg az osztrák határhoz. A pályaudvaroknál a menekültek több ízben tüntettek azért, hogy továbbmehessenek Németországba.

A szórólapon látható képek ilyen demonstrációkon készülhettek. A szórólap általános üzenetét amúgy némileg ütik a képeken megbúvó részletek (azokban lakik az ördög, ugye). A rettegésre és a tudjukkire-szavazásra okot adó horda tagjai békejelet mutatnak a kezükkel az egyik képen, a másikon pedig négy-öt, rendkívül félelmetes kisgyerek látható.