Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Alig muzsikál a kormány Nemzeti Zongorásítási Programja

Alig muzsikál a kormány Nemzeti Zongorásítási Programja

A napokban derült ki, hogy a tervezett kétmilliárd forintos keretösszegnél már jóval többet költene a kormány a Nemzeti Zongorásítási Programra, ám az eddigi, a Zoom.hu által a szaktárcától kikért adatok alapján nemcsak nem látszik igény az oktatási intézmények részéről ennyi zongorára, de még ha mind rendel is a darabonként 874 ezer forintos hangszerből, akkor sem fogyna el a keret. Csak a kétharmada. Vagy a fele, mert a hivatalos közlés és a költségvetési törvényben rögzített keretösszeg nem is egyezik.

Nem tolonganak zongoráért

A 2017-ben meghirdetett Kodály-emlékév miatt hivatalosan Kodály Programnak nevezett kormányzati zongorásítási akciót tavaly húsvétkor jelentette be Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter. A tárcavezető “Kocsis Zoltán inspirációjára” hivatkozott, mondván: a 2016-ban elhunyt zongoraművész, a Nemzeti Filharmonikusok volt főzeneigazgatója az egyik utolsó interjújában beszélt arról, hogy indokolt lenne, hogy minden magyarországi iskolában legyen zongora, de legalább egy pianínó.

Balog Zoltán miniszter tavaly tavasszal jelentette be a zongorásítási programot Fotó: MTI/Kovács Attila

A pianínó programot az önkéntesség és ingyenesség jegyében hirdette meg a kormány és – amúgy jóval a Kodály-emlékév vége után – “lehetőleg a választásig” akarta befejezni. Ez a jelek szerint aligha sikerül, hiszen a Zoom.hu által kikért közérdekű adatokból kiderül, hogy a Klebelsberg Központ által működtetett összesen több mint kétezer iskola alig 7 százaléka jelentkezett tavaly év végéig zongoráért – pontosabban akusztikus pianínóért, ami a tömzsibb, egyenes hátú zongora.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) statisztikája szerint az 1791 általános iskola és 350 “középfokú iskola feladatot ellátó intézmény” közül

első körben 133 köznevelési intézmény kapott tavaly év végig pianínót, összesen 135 darabot 118 millió forint értékben.

Az ország mind az 59 tankerületi központjába jutott legalább két hangszer, de 6 tankerületbe 3-3, Balatonfüred térségébe 5, két budapesti tankerületbe – a Dél-pestibe és a Külső-pestibe – pedig 6-6 darab is.

Az alábbi térképen a minisztériumtól kapott adatok alapján jeleztük, melyik tankerület, mennyi pianínóhoz jutott:

Szinte biztos, hogy minden oktatási intézmény örülne egy majdnem egymilliós támogatási keretnek, de talán nem mindegyik új zongorára költené – hiszen lehet, hogy a régi is tökéletesen működik, de az is lehet, hogy az intézménynek nincs ilyen hangszere, viszont beázik a tornaterme vagy éppen mállik a vakolat, és szívesebben költenék a pénzt erre. Egyszer Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert

a Kormányinfón kérdezték, nincs-e fontosabb ügy az oktatásban, amire költhetnének, mire Lázár azt válaszolta, “ez furcsa kérdés Kodály országában”.

Darabja 874 ezer volt – vagy nem

A szaktárca által közölt adatokból, miszerint a 135 darab pianínóra 118 millió forintot adtak át a tankerületi központoknak, könnyen kiszámolható, hogy egy hangszer átlagára 874 ezer forint volt. Vagy nem. Legalábbis a tárca az adatigénylésre küldött válaszában megjegyezte: “mivel az elszámolásokra még nem került sor, a kiadások pontos összegéről még nem tudunk beszámolni, erről az elszámolásokat követően lesz pontos információnk”.

Ez egy Yamaha akusztikus pianínó metszeti képe – ilyesmit vehettek az iskolák, de aligha Yamahát, mert azok drágábbak ennél az átlagárnál

Ráadásul az sem biztos, hogy a tankerületek ugyanazt a típust rendelték, ugyanannyiért. A tárca válasza nem igazít el a tekintetben, hogy voltak-e és ha igen, milyen megkötések a rendelésnél. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a hangszerek beszerzés milyen formában történt: egyenként vagy csomagban, továbbá közbeszerzés, meghívásos tender vagy más formában, és kiktől, mely cégtől vásároltak? Erre azonban nem kaptunk választ, mert a tárca szerint “az EMMI nem adatgazda”.

Ami tehát biztos, hogy a programba eddig 118 millió forint nagyságrendű pénzt öltek, és ez még csak az első ütem. Az EMMI a Zoom.hu-nak küldött válaszában azt írta, a második ütemben az idei költségvetési törvény alapján 3 milliárd forintot terveznek költeni “hangszercsere program megvalósítására”. Ehhez képest Balog Zoltán hétfőn kisebb számot, 2,5 milliárd forintot mondott.

350 ezertől 9 millióig szóródik az ár

Az már biztos, hogy az idei pénzosztásnál nem egyen-eszközöket szereznek be, hiszen – mint azt Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár előre jelezte – az alapfokú művészeti iskolák fele egy-egy pianínót kap (1-1 millió forint értékben, összesen 214 millióért), a zeneművészeti szakgimnáziumok fele zongorákat (9-9 millió forint értékben, összesen 72 millióért), minden második általános iskola és a zeneművészeti szakgimnázium pedig elektromos zongorát darabonként 350 ezer forintért, összesen 459 millióért. Emellett hangszerfelújításra is jut idén további 220 millió forint. Ez egyébként összesen nincs 1 milliárd forint, ami a keret töredéke.

Százmillión osztoztak a kórusok

A pianínó-program bejelentésekor hozakodott elő azzal is Balog Zoltán, hogy több iskolai kórust is akar a kormány. “Legyenek például kórusok, ahol eddig nincs kórus, ott kiírunk pályázatot, hogy alakítsanak” – jegyezte meg a miniszter. Erre is rákérdeztünk az erőforrástárcánál, és válaszukból kiderült, hogy – tavaly először – 100 millió forintot különítettek el erre a célra.

A pénz felhasználásáról is számot adtak: a tárca felhívására ” összesen 289 pályázat érkezett be, ebből működő kórusokra 228, új kórus alapítására 61 jelentkezés volt, és összesen 279 kórus kapott támogatást.”

Vagyis majd’ minden pályázónak jutott a 100 millióból átlagosan 358 ezer forint a Nemzeti Kulturális Alap által lebonyolított pályázaton.

Az iskolai kórusok, az éneklés érezhetően a szaktárca, sőt Balog miniszter szívügye. A miniszter még 2015 őszén állt elő a mindennapos éneklés bevezetésének ötletével az iskolákban, később munkacsoport is alakult a tárca felkérésére, “az iskolai énektanítás megújítására, az iskolai éneklés megerősítésére”. A mindennapos éneklésben maga Balog járt elől egy 2015-ös videón a jó példával:

Az emberi erőforrások minisztere szintén a nótázás, dudolászás témakörében nyilatkozott meg tavaly ősszel is – hol máshol, mint a „Konferencia a mindennapos éneklésről” című eseményen. Itt mondta Balog Zoltán, hogy az egyik legszebb gondolat, ha a fogantatás pillanatában már énekel, dúdol a várandós édesanya, és akár az édesapa is csatlakozik hozzá: