Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Vona: az LMP-vel akár koalíció is, az MSZP-DK-val semmi

Vona: az LMP-vel akár koalíció is, az MSZP-DK-val semmi

Nem köttetett paktum az LMP és a Jobbik között hétfő este megejtett találkozón, és igazából az álláspontok sem közeledtek – vont mérleget Vona Gábor kedd reggel a Hír Tv Peron című műsorában. A Jobbik-elnök szerint azért nem mozdultak el a holtpontról, mert a két párt mást akar:

  • A Jobbik nyitott az együttműködésre az LMP-vel, olyannyira, hogy a választások után egy kormánykoalícióban is szívesen dolgozna együtt a zöldpárttal, viszont elutasít mindenféle közeledést az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) irányába
  • Az LMP ezzel szemben széleskörű ellenzéki összefogásra irányuló tervekkel érkezett a megbeszélésre, amelynek része az egyéni körzetekben az LMP, a Jobbik, valamint a “Változás Szövetségét” alkotó MSZP és DK jelöltjei egymás javára történő visszalépése

A Zoom.hu is megírta, hogy az LMP és a Jobbik delegációja – előbbi pártot Szél Berndett miniszterelnök-jelölt és Hadházy Ákos társelnök, míg utóbbit Vona Gábor miniszterelnök-jelölt és Szabó Gábor pártigazgató képviselte – vidéki kampányútjukról hazafelé tartva, az M3-as borsókúti pihenőjénél találkoztak.

Arra a kérdésre, hogy akkor “itt a vége?” az LMP és a Jobbik, illetve más ellenzéki pártok közötti együttműködési tárgyalásoknak, a Jobbik elnöke azt válaszolta: eddig is az volt az álláspontjuk, hogy “azokkal a pártokkal, amelyek az elmúlt 28 évért felelősek”, nem kívánnak együttműködni, és ezen nem is kívánnak változtatni.

“Igazából nem is próbált győzködni minket az LMP”.

Abban azért megegyeztek – tette hozzá-, hogy nem a pártok koordinációja a döntő április 8-án, hanem a magas részvételi arány elérése. Kifejtette: a választási győzelemhez nem az ellenzéki pártok együttműködése vezet, hanem az, ha a választási arány megközelítené a 70 százalékot, hiszen ekkor a Fidesz–KDNP kisebbségbe kerülne, és automatikusan kormányváltás lenne.

„Egy jobbikos visszalépés esetében nem egyértelmű, hogy a Jobbik-szavazók az LMP-re szavaznak. A jobbiké néppárti szavazóbázis, vannak jobbikosok, fideszes és baloldali csalódott szavazók, másképp működnek. Azt várják, hogy a Jobbik induljon el, és nyerje meg a választást, nekik mind a nyolc évből, mind az előtte lévő nyolc évből elegük van” – jelentette ki a Jobbik miniszterelnök-jelöltje.

Mindenkinek kellemetlen volt

Szóba került a tárgyaláson az a hétfőn kipattant botrány is, miszerint egy körzetben a jobbikos jelölt az LMP-s jelöltet visszalépésre kérte és ezért hajlandó lett volna fizetni is – „átvállalni” az eddigi kampányköltségeket. Az ajánlatot az LMP-s képviselőjelölt elutasította, a jobbikos politikus pedig utóbb azt mondta, csak viccelt. Vona szerint

amikor erről beszéltek Szélékkel, “mindenki kellemetlenül érezte magát”, mert végül is nem volt megvesztegetés.

Az igazságszolgáltatás azért mond majd valamit, mivel a Fidesz feljelentést tett – tette hozzá. A műsorban Vona arról is beszélt, hogy a Jobbik elszámoltatásra készül a választás után, meg kell nézni szerinte azt is, hogy miként került fideszes ajánlások tömege az exMSZP-s Lévai Katalin ajánlóívére.

24 órás tárgyalásban Brüsszellel

Vona Gábor szóba hozta azt is, hogy egyes jobbikos szakpolitikusok bársonyszéket is kaphatnának egy új kormányban. Példákat, személyeket annak ellenére nem mondott, hogy az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje már megnevezte árnyékkormányáénak tagjait. Ő azért sem nevezett meg senkit, mert szerinte sok szakember nem érzi magát biztonságban Orbán Viktor március 15-i fenyegetőzős beszéde után. Vona megerősítette:

terveznek egy nemzetstratégiai minisztériumot, tovább “a Brüsszel és Magyarország közötti viszony ápolására” külön miniszterelnök-helyettesi posztot hoznának létre.

Az illető dolga lenne, hogy “24 órás tárgyalásban, egyeztetésben legyen Brüsszellel”, míg a nemzetstratégiai tárca dolga a nem anyaországi magyar emberek érdekeinek képviselete lenne – ideértve a több százezer külföldre dolgozni ment magyarét is.