Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Orbánék uniós rekordot döntöttek a sport- és egyháztámogatásokban

Orbánék uniós rekordot döntöttek a sport- és egyháztámogatásokban
  • Az egész Európai Unióban a magyar állam költött a legtöbbet sportra és vallásra összkiadásain belül 2016-ban.
  • Az egész Európai Unióban a magyar állam költött a legkevesebbet szociális szolgáltatásokra összkiadásain belül 2016-ban.
  • Az oktatásra és egészségügyre fordított pénz uniós összehasonlításban csak a középmezőny végére elég.
  • Összességében a magyar állam a GDP-hez képest sok pénzt oszt újra, különösen a többi visegrádi országhoz képest.

A magyar állam a teljes nemzeti össztermék (GDP) 3,3 százalékának megfelelő összeget fordított sporttal, vallással, szabadidővel és kultúrával kapcsolatos kiadásokra. Az összes állami kiadás 7,1 százaléka erre a területre áramlott 2016-ban – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat által nyilvánosságra hozott adatokból.

Ez uniós, sőt mindenféle összehasonlításban nagyon nagy arány.

Az EU átlagában az állami költések alig valamivel több, mint 2 százaléka jutott erre a területre,

de se Magyarország régiós versenytársai, se a legendásan bőkezű jóléti államok nem értek a közelébe se:

A 2016-os arány történeti összehasonlításban is kiugró, Magyarország 1995 óta egyszer sem fordította kiadásainak ekkora hányadát sportra, vallásra, kultúrára és szabadidőre, megközelítően sem. Sőt, annak ellenére, hogy az ilyen kiadások részesedése 2010 óta majdnem töretlenül nő, a 2015-ről 2016-ra bekövetkezett növekedés példátlan. Az összes alcsoport kiadási részesedése nőtt, de a sportra és a vallásra költött pénz különösen megszaladt:

Az EU-ban Magyarország költ a legkevesebbet szociális szolgáltatásokra

Eközben az állami kiadások 30,7 százaléka ment szociális szolgáltatásokra. Ez borzasztó alacsony arány, az egész Európai Unióban a legalacsonyabb,

az Eurostatnak jelentő összes ország közül is csak Izland fordított valamivel kevesebbet erre a területre.

A sereghajtók között Csehország és Horvátország állnak közvetlenül Magyarország előtt az összkiadásaik 31,2 százalékával. A dobogón Finnország, Dánia és Németország végeztek, összkiadásaik 45,8 – 43,6 százalékát fordították szociális területre.

A GDP arányában Magyarország már jobb helyezést ért el, a középmezőny végén helyezkedik el 14, 3 százalékkal. Ez a sereghajtók (Írország, Románia, Litvánia) 12 százalék alatti ráfordításainál jobb, de messze elmarad a GDP-arányosan legtöbbet szociális területre költő Dánia, Franciaország és Finnország 23 százalék fölötti számaitól.

Magyarország nem tolja túl az oktatást és az egészségügyet

Ami az egészségügyet illeti, 2016-ban az összes állami költés 10,3 százaléka ment erre a területre (vagyis nem sokkal több, mint sportra, vallásra és szabadidőre). Magyarország ezzel az aránnyal csak Lettországnál és Görögországnál fordított arányaiban többet erre a területre (ők 10 százalék körül), illetve Svájcnál és Ciprusnál (akik 6,5 százalék körül). Az összkiadások legnagyobb hányadát az írek, a csehek, a britek és a szlovákok fordították egészségügyre (17,7 és 19,2 százalék között).

A GDP arányában Magyarország 4,8 százalékot költött egészségügyre, ami sokkal jobb az utolsó helyezett Svájc 2,2 százalékánál, de messze-messze elmarad Norvégia, Dánia, Franciaország és Ausztria 8 százalék fölötti ráfordításától.

Az oktatásra költött magyar állami forintok európai összehasonlításban mind GDP-arányosan, mind az állami összkiadások arányában a középmezőnyre voltak elegek. GDP-arányosan Magyarország 4,9 százalékot költött oktatásra, ezzel majdnem pont középen áll a legtöbbet költő Izland és Dánia (7 százalék), illetve a legkevesebbet költő Írország és Bulgária (3,3-3,4 százalék) között.

A magyar oktatási ráfordítás az uniós átlagnál (4,7 százalék) is valamivel jobb volt.

Az állami összkiadások 10,5 százaléka ment oktatásra, vagyis nagyjából annyi, mint egészségügyre (és újra: nem sokkal több, mint sportra, vallásra, szabadidőre). Ez az unió átlagával azonos, picit több annál. Az olaszok csak összes állami kiadásaik 7,9 százalékát költötték oktatásra, ugyanakkor a svájciak több, mint 16 százalékát.

A magyar állam összességében sokat költ

Az eddigiekhez hozzá kell tenni, hogy a magyar állam amúgy nem költ keveset, 2016-ban a GDP 46,7 százalékának megfelelő összeget osztott újra. Ez majdnem pontosan az uniós átlag, de az átlagot a bőkezű tagállamok húzzák föl, elsősorban szociális kiadásaikkal: Franciaország, Finnország, Dánia, Belgium.

Magyarország régió versenytársai Horvátország kivételével mind kevesebbet költenek, a V4-ek többi tagja (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) a GDP-je 40 százaléka körül osztott újra el.

Az alábbi grafikonokon ábrázoltuk, az uniós tagállamok mennyit költöttek az egyes állami funkciókra a GDP-jük, illetve a teljes költésük százalékában:

Kinek mi a fontos?

A magyar állam kiadásszerkezetének állapota (rengeteg pénz sportra és vallásra, kevés pénz oktatásra és egészségügyre, nagyon kevés pénz szociális szolgáltatásokra), nem újdonság, és csak azok számára üdvözlendő fejlemény, akik szerint a sport és a vallás kiemelten fontos állami funkciók. Az európai szintű adatok mindenesetre azt mutatják,

más országok nem ilyen prioritások mentén osztják be a pénzüket.

A szociális kiadások alacsony arányához a magyar állam kiadásai közt hozzátartozik, hogy ez nemcsak tudatos, de felvállalt stratégia a Fidesz-kormány részéről. 2010 óta a kormány befagyasztotta, illetve visszavágta a szociális juttatásokat, azok helyét a családi adókedvezmény és a közmunka vették át. Ennek köszönhetően mind földrajzilag, mind társadalmilag hatalmas lyukak nyíltak a magyar szociális hálón, a különbségek egyre csak nőnek.

A sport és az egyházak támogatása különösen magas fokozatba kapcsolt 2016-ra, erről az azévi költségvetés zárszámadása kapcsán írtunk részletesen. 2016-ban (a tao-támogatásokon felül) 299 milliárd forintot költött az állam sportra, míg 2015-ben még csak 129,7 milliárdot. A 2015-ös 60 milliárddal szemben 2016-ban már 171 milliárd forint ment a költségvetésből az egyházaknak, igaz, a növekmény jelentős része egyházi oktatási fejlesztéseket finanszírozott.

Az oktatás és az egészségügy helyzetét pedig jól érzékeltetik az iskolákból és a kórházakból érkező hírek: rohadó mosdók, fázó gyerekek, orvoshiány miatt bezárt (azóta kinyitott) kórházi osztály.