„Orbán Viktor nem több gyermeket akar, hanem több fehér, középosztálybeli gyermeket”

„Orbán Viktor nem több gyermeket akar, hanem több fehér, középosztálybeli gyermeket”

Maria Noichl, az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságának tagja interjút adott a Zoom.hu-nak.

Az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának (FEMM) látogatását egyáltalán nem verték olyan nagydobra, mint a költségvetési bizottság korábbi vizsgálatát. Szándékos volt ez a döntés?
A februári utunk rutinlátogatás volt. Minden évben lehetőségünk van két tagállamba ellátogatni, tavaly például Portugáliában voltunk, de nemrég Írországba is eljutottunk. Ugyanakkor tisztában voltunk vele, hogy a nők helyzete nem egyszerű Magyarországon, ami szintén közrejátszott abban, hogy az önök országát választottuk.
Tehát mégsem annyira rutinlátogatás volt a februári?
Ahogy már mondtam, ez számunkra normális eljárás volt. A 28 tagország mindegyikében akadnak viszont olyan helyzetek, amelyeket meg kell vizsgálnunk. A 2015-ös menekültválság idején például a nőjogi bizottság tagjai Németországba utazott, hogy a női menekültek és menedékkérők helyzetét vizsgálja. Idén nem feltétlenül került volna a sor Magyarországra, de túl azon, hogy keleti országba akartunk menni, a tagjaink többsége úgy gondolta, érdemes lenne megvizsgálni a női jogok helyzetét önöknél.

Maria Noichl más EP-képviselőkkel együtt februárban járt Budapesten. Forrás: maria-noichl.eu

Pontosan milyen problémák merültek fel a bizottságon belül?
Alapvetően azt látjuk, hogy Magyarországon lépésről lépésre leépülnek a demokratikus értékek. Amikor pedig ez történik, mindig a nők érzik meg először, így volt Lengyelországban is, amikor megpróbálták bevezetni a szigorított abortusztörvényt. Úgy látjuk, hogy a „nő” szót sem használják már olyan gyakran a magyar közéletben, sokkal inkább az „anyát. Pedig nemcsak az anyáknak, hanem minden nőnek jár az esélyegyenlőség.
Ezek a szavak még az Európai Parlamentet is elérik?
Tisztában vagyunk vele, hogy Magyarországon mostanában nagyon sok új szó meghonosult. A menekültek terroristák lettek, a civil szervezetek külföldi ügynökök. Ez egy teljesen új nyelvezet, amivel a magyar kormány az emberek gondolkodásmódjára akar hatni. Emlékszem, amikor az Országgyűlésükben egy képviselő azt mondta, a nőket akkor kell tisztelni, ha három vagy több gyermekük van. Pedig a nőket mindig tisztelni kell, akár van gyermekük, akár nincs.
És milyen szavakat használtak, amikor bejelentették, hogy Magyarországra jönnének vizsgálódni?
Semmilyen akadályba nem ütköztünk, nagyon sok hivatalos látogatásunk volt, még egy államtitkárral is. Ugyanakkor igencsak hasznosnak bizonyult az előzetes felkészülésem, így többet megtudtam a tárgyalópartnereim hátteréről.
Miért volt szükség egyáltalán bármilyen előkészületre?
Európai Parlamenti képviselőként nem vagyunk mindig tisztában azzal, kikkel találkozunk. Engedjen meg egy példát: az egyik találkozónkon olyan NGO-k vettek részt, amelyek anyagi nehézségekkel küzdöttek, kriminalizálta őket a kormány és külföldi ügynököknek bélyegezték a tagjaikat. Aztán a következő panelben olyan NGO-knak mutattak be minket, melyeknek volt pénze, szép színes papírokra jegyzeteltek és bár nagyon kedvesek voltak és értékes feladatokkal foglalkoztak, mégis az volt az érzésünk, azért voltak ott, hogy mutogassák őket. Az elsők helyi szintű szerveződések voltak, a másodikak esetében úgy tűnt, nincs bázisuk – olyan volt, mint egy show-műsor. Pedig egy normál demokratikus kormánynak még akkor is tudnia kell együtt dolgoznia a civil szervezetekkel, ha azok ellenük vannak, ez a játék része, így működik a demokrácia.

Idén februárban nőjogi szervezetek tüntettek az egyezmény ratifikációja mellett. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A magyar kormány azzal érvel, hogy a demográfiai helyzet folyamatosan romlik, ezért próbálnak olyan intézkedéseket hozni, amelyek növelik a gyerekszámot.
A fehér középosztály demográfiai helyzete romlik. Orbán Viktor nem több gyermeket akar, hanem több fehér, középosztálybeli gyermeket. Azt mondani, hogy a romáknak kevesebb gyermeke legyen, azt jelzi, hogy nem minden embert tekintünk egyenlőnek. Európai oldalról ez az egyik dolog, ami miatt úgy érezzük, hogy Magyarország távolodik a demokratikus normákról.
Arra kaptak valamilyen választ a látogatásuk alatt, hogy Magyarország miért nem ratifikálta még az Isztambuli Egyezményt?
Tudom, hogy problémájuk volt a „gender” szóval a szövegben, mert ez szerintük a harmadik nem, vagy az egynemű párok házasságának bevezetéséhez vezetne. Ezért inkább kidolgoznak egy hasonló dokumentumot. Nem igazán értem, hogyan jutottak erre a következtetésre, hiszen a szöveg csak keretet ad annak, hogyan harcoljunk a nők elleni erőszakkal szemben. Nem lehet csak úgy részeket kivagdosni belőle.
Információink szerint a FEMM-bizottság néhány tagja LMBTQ csoportok képviselőivel is találkozott Budapesten. Miért?
Tisztában vagyunk azzal, hogy a homofóbia minden országban jelen van, és néha ijesztő azt látni, hogy a társadalom ezt el is fogadja. Én nem értek egyet azokkal, akik szerint a politikai korrektséget meg kell szüntetni. Az Európai Parlament képviselője vagyok, tudom, hogy az én szavaim nagyobb súllyal esnek latba és felelősséggel tartozom. Éppen ezért nem beszélhetek úgy, mint egy kocsmában. Az emberek természetesen nagyobb tapsot kapnak, ha feketén-fehéren kimondják a gondolataikat, de valóban az lenne Európa jövője, hogy a politikusaink rossz nyelvezetet használnak, és nem tesznek különbséget? Meg kell értenünk, hogy a szavainknak súlya van. Orbán Viktor ezzel szemben pont ezt tette a programja részévé. Az ő szerepe a demokráciában nem az, hogy a sérülékeny emberek ellen uszítson.

Orbán Viktor Brüsszelben gyakran használ más retorikát. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Sok olyan véleményt hallani, hogy Orbán Viktor más retorikát használ Brüsszelben, mint Magyarországon. Ezt észre lehet venni az Európai Parlamentben?
Úgy gondolom, hogy neki ez csak egy teszt. A szavaiért könnyű tapsot kapni a szélsőjobboldaltól, de itt, az Európai Unióban nem szeretjük az olyan magas lovon ülő politikusokat, mint Vlagyimir Putyin. Olyan politikusokra van szükségünk, akiknek megvan arra a képességük, hogy összehozzák az embereket, nem pedig olyanokra, akik megosztják őket.
Mostanában egyre gyakrabban kerül szóba, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetésének támogatásait a jogállamiság betartásának feltételeihez kellene kötni. Lát erre reális esélyt?
Valóban van erről vita, és igen, már bizottsági dokumentumokban is megjelent ez a felvetés. Még német állampolgárok és politikusok is felvetették. Sokan felteszik a kérdés, hogy miért kellene német pénzeket utalni Magyarországra, ha az Önök országa távolodik a demokratikus normáktól. Orbán Viktor szereti azt hangoztatni, hogy a civil szervezetek külföldi ügynökök, de én akkor azt kérdezem: ha német adófizetők pénzét kapja, akkor ő nem külföldi ügynök?
Az Önök pártja – a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége – nem támogatja a feltételekhez kötött költségvetést. Miért?
Szerintünk, ha Magyarország kevesebb pénzt kapna, az csak rontana a dolgokon. Mi úgy gondoljuk, hogy ha ezt megtörténne, még az Európai Unió támogatói is Orbán felé fordulnának, és ez megerősíteni a szélsőjobboldalt. Ironikus módon egyénként a magyar kormány éppen azt nem veszi figyelembe, hogy ez nem javítana az ő helyzetükön. Vegyük például Németországot: ha az AfD bekerülne a kormányba, az első dolog, amit felvetnének, hogy a németek pénze maradjon a németeknél. Ugyanez igaz Franciaországra is: többé nem lennének partnerei Orbánnak.
Mégis, ha semmi nem változik Magyarországon, annak lehetnek következményei?
Előbb vagy utóbb igen. Lengyelország ellen az EP-ben már elfogadtuk a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását, amelynek vége a hivatalos figyelmeztetéstől akár a szavazati jog felfüggesztéséig terjedhet. A magyarok és a lengyelek eközben úgy viselkednek, mint két kisfiú, akik a kertben játszanak és az édesanyjuk ellen szövetkeznek, pedig ő nagyon szereti mindkét fiát. Ugyanakkor tudom: a magyarok közül nagyon sokan kiállnak az Európai Unió mellett, büszkék az országukra és az örökségükre. Több mint szomorú lenne, ha törés keletkezne köztük és az Európai Unió között.

Névjegy

Maria Noichl német EP-képviselő 1963-ban született Rosenheim városában. A német Szociáldemokrata Párt tagja, az Európai Parlamentben Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) képviselőcsoportjának tagja. 2013 óta az SPD rosenheimi elnöke, 2010 óta pedig a szociáldemokraták felső-bajorországi nőszervezetének körzeti elnöke. Az Európai Parlamentben a többi közt a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagja, ő vezette a Magyarországra érkező delegációt.