Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Jól jártak magánnyugdíjpénztári tagok – nagyot kaszáltak a hozamokon

Jól jártak magánnyugdíjpénztári tagok – nagyot kaszáltak a hozamokon

Csak tavaly tíz százalék körüli hozamot fizettek a magánnyugdíjpénztárak, így az elmúlt 10 évben 70-80 százalékkal is emelkedhetett a számlán maradt vagyon, ami bőven az infláció feletti nyereséget jelent – derül ki az MNB által most nyilvánosságra hozott adatokból.

A Fidesz-kormány 2012-ben beszántotta a magyar magánnyugdíjpénztári rendszert, így mintegy 3000 milliárd forintnyi vagyont vont el a pénztáraktól, amit fele részben államadósság csökkentésre, fele részt pedig az állam folyó kiadásaira ment el. A magán-nyugdíjpénztárakat a 1997-es nyugdíjreform hívta életre.

A kötelező pénztári rendszer felszámolását úgy egyszerűsítették, hogy automatikusan minden pénztártagnak felmondta a törvény a kötelező tagságát, aki önkéntes alapon maradni akart, az ezt csak néhány államigazgatási irodában tudta elintézni hosszas sorbaállás után. Kecsegtető volt a pénztártagok számára, hogy a pénztári hozamot egy összegben kifizették a pénztárakkal – az állam csak a tőkét vitte magával.

Ezek eredőjeként a mintegy hárommillió pénztártag túlnyomó többsége visszalépet az állami nyugdíjrendszerbe, a most nyilvánosságra hozott 2017-es adatok szerint a megmaradt négy nyugdíjpénztárban mindössze 59 955 fő maradt. A tagok mind aktív felhalmozási szakaszban vannak, vagyis a pénztárak még nem folyósítanak nyugdíjat. Az MNB adatai az is kiderül, hogy a tavalyi befizetések épp, hogy meghaladták az egymilliárd forintot, ami 150 millió forintos növekedés 2016-hoz képest, viszont arra utal, hogy számlatulajdonosok minimális összeggel gyarapítják számlájukat.

Fejenként négy milliós nyugdíj-megtakarítás

Tavaly a megmaradt négy nyugdíjpénztár 254,9 milliárd forintot kezelt vagyis az egy főre jutó átlagos nyugdíj-megtakarítás 4,2 millió forint volt – ami a magyar háztartások pénzügyi statisztikáit ismerve kijelenthető, hogy a tehetősebbek maradtak a rendszerben. Ugyanakkor ez a 4 millió forint kevés ahhoz, hogy érdemi járadék biztoson a nyugdíjba vonulás után – így ezen megtakarításoknak minden bizonnyal az lesz a sorsa, hogy a számlatulajdonosok egy összegben veszik fel a pénzt.

A 255 milliárd forintos vagyon 2017-ben 8 százalékkal nőtt a befizetéseknek és a hozamoknak köszönhetően. Az MNB adatai szerint a pénztártagok átlagosan felét kétharmadát helyezik nagyobb kockázatú, épp azért nagyobb hozamú növekedési portfólióba, ezen növekedési portfóliók az MKB Nyugdíjpénztár kivételével csak tavaly 10-11 százalékos nettó hozamot produkáltak, vagyis a költségek levonás után ekkora volt a hozam 2017-ben.

Az MKB Nyugdíjpénztárnál ez 9,4 százalék volt, a Szövetség Magánnyugdíjpénztárnál 10,66 százalék, míg a Budapest Magánnyugdíjpénztár 11,23 százalékos nettó hozam jött össze. A csúcsot tavaly a Horizont Magánnyugdíjpénztár állította be 11,56 százalékos nettó hozammal – mindezt 2,1 százalékos infláció felett.

Más szóval a magánpénztárak növekedési portfóliója csak tavaly 9-10 százalékos reálhozamot fialt.

Persze egy évből nem szabad következtetések levonni, hisz a növekedési portfólióba a hosszú állampapírok és főleg részvények kerülnek, mégpedig tavaly a tőzsdék intenzíven emelkedtek.

Hosszú távon is jól teljesítenek

A nem növekedési, vagyis klasszikus portfóliók viszont az inflációt épp meghaladva 2,4-2,9 százalékot fialtak, ám egy kivétel volt a Szövetség Magánnyugdíjpénztár, ahol a konzervatív portfólió mindössze 0,17 százalékot fizetett. Ez messze elmaradt az inflációtól. A klasszikus portfólióban egyébként a pénztártagok a vagyonuk 5-8 százalékát tarják.

A klasszikus és a növekedési portfóliók közé sorolandó kiegyensúlyozott értékpapírcsomagokba a vagyon harmada kerül, ezek viszont már tavaly 7,4-8,7 százalékos nettó hozamot – vagyis mintegy mintegy hat százalékos reálhozamot biztosítottak.

Az MNB közölte magánpénztárak tízéves vagyonnövekedési mutatóit is: eszerint az elmúlt tíz évben a klasszikus portfóliók 2,5-4,8 százalékos hozamot biztosítottak évente, miközben kiegyensúlyozott és növekedési portfóliók évi 7, illetve 8 százalék körüli hozamot produkáltak, mindezt úgy, hogy az elműt évtizedben az átlagos éves infláció csupán 2,7 százalék volt,

vagyis a magánpénztárak többsége évi 4,5 százalékos reálhozamot hozott össze az 2007 és 2017 között minden egyes évben.

Aki kimaradt, az lemaradt

A magánpénztári rendszerbe nincs visszaút, ám az kérdéses, hogy a megmaradt négy magánkasszára milyen jövő vár. Azt azért nem árt tudni, hogy a jóval népesebb önkéntes pénztárak az előzőekhez hasonló hozamokat produkáltak az elmúlt években. Az MNB adatai szerint az önkéntes kasszák reálhozama 2017-ben meghaladta az 5 százalékot, de az elmúlt tíz évben is infláció felett minden évben 3,5 százalékot fialtak.