Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Az energiahivatal lebuktatta a kormányt, simliskednek a rezsicsökkentéssel

Az energiahivatal lebuktatta a kormányt, simliskednek a rezsicsökkentéssel
  • A lakosság az elmúlt években többet fizetett a gázért, mint amennyibe az a piacon került.
  • A különbséget az állami földgázkereskedő eltette tartalékba.
  • A tartalék elvileg arra szolgál, hogy ha fölmenne a gáz világpiaci ára, akkor se kelljen a lakosságnak többet fizetnie.
  • A kormány ebből a tartalékból költ el 40 milliárdot a “téli rezsicsökkentésnek” aposztrofált kampányfogásra.
  • A tartalékban 2016 végén körülbelül 50 milliárd volt, és azóta a gáz világpiaci ára csak csökkent. Vagyis a lakosság a “téli rezsicsökkentésen” nyertnél jóval többet bukott már a fideszes hatósági áron.

Abból a pénzből fogják fedezni a kormány által beígért „téli rezsicsökkentést”, amit azért tudtak félretenni, mert a lakosság többet fizettek a gázért, mint amennyiért a földgázkereskedő megvette – derül ki az energiahivatal (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, MEKH) közleményéből.

A lakosság fix, törvényileg meghatározott árat fizet a gázért. A világpiaci ár viszont változik, így előfordulhat, hogy a lakosság többet fizet a gázért, mint amennyibe az a piacon kerül, de az is, hogy kevesebbet. Ha a lakosság kevesebbet fizet, akkor a földgázkereskedőnek a többletet félre kell tennie (MEKH-nyelven: ha „többlet keletkezik a kereskedőnél, azt az MFGK Zrt. köteles elhatárolni és éves beszámolójának mérlegében passzív időbeli elhatárolásként szerepeltetni”). Az indoklás szerint erre

a tartalékra azért van szükség, hogy ha esetleg felmenne a gáz piaci ára, a lakosságnak akkor se kelljen többet fizetnie,

a tartalékból lehessen fedezni a különbséget. („Ez az elhatárolt többlet olyan tartalékot képez, amely biztosítja, hogy a végfelhasználói árak szintje a forrásárak emelkedése esetén is stabilan tartható legyen, és ne legyen szükség a lakossági végárak emelésére.”)

Kihúzták az emberek zsebéből tartaléknak, odaadják kampányajándéknak

A MEKH közleményében az áll, a kormány „téli rezsicsökkentésről” szóló rendelete szerint

ebből a tartalékból kell fedezni a „téli rezsicsökkentés” költségét.

A „téli rezsicsökkentés” körülbelül 40 milliárd forintba fog kerülni, legalábbis ezt a számot mondta be Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a közmédiának adott interjújában.

Az MFGK 2017-es beszámolója még nem nyilvános, a 2016-osban 51 milliárd forint passzív időbeli elhatárolás van feltüntetve. Ennek nagy része feltehetően a gázár-különbözetből félretett pénz, ugyanis a cégnek 2015-ben még csak 3,4 milliárd passzív időbeli elhatárolása volt, előtte egy évvel 1,9 milliárd, azelőtt 3,6 milliárd, 2012-ben pedig még csak félmilliárd.

Ha abból indulunk ki, hogy a gáz piaci ára nem nőtt 2017-ben (ami azt illeti, csökkent), legalább 50 milliárd forintnak kell lennie a tartalékban. Vagyis a „téli rezsicsökkentés” költségének kifizetése után még mindig marad legalább 10 milliárd a gázmalacban.

Mindebből több dolog következik:

  • A lakosság az elmúlt években tízmilliárdokkal többet fizetett a gázért, mint amennyit muszáj lett volna.
  • A Fidesz (a kormány és a parlamenti többség) ezt a pénzt félretetette nehéz időkre.
  • A kormány a tartalék egy részét nagyvonalúan mégiscsak odaadja a lakosságnak „rezsicsökkentés” címszóval, véletlenül pont a parlamenti választásokhoz időzítve.

A rezsicsökkentés kezdete óta jóval olcsóbb lett a gáz

A gázárakra visszatérve, az Eurostat adatai szerint egy kilowattórányi lakossági gáz uniós nettó átlagára 2013 első félévében 0.0504 euró volt, ez 2014 első félévére fölment 0.0554 euróra, aztán némi kilengéssel 2017 első félévére lement 0.0429 euróra. Ez közel 15 százalékos árcsökkenésnek felel meg.

Holoda Attila, a második Orbán-kormány energetikai államtitkár-helyettese a Magyar Nemzetnek 2018 márciusának elején úgy becsülte, a magyar állam az utóbbi években csak a gázár-különbségen 241 milliárd forintot keresett.

Eközben a lakosságnak minden hónapban a szemébe van rágva a gáz- és villanyszámlán, mennyit spórolt állítólagosan a rezsicsökkentés miatt.