Megszólalt Kósa: rábíztak volna 1300 milliárd forintot, de aztán mégsem

Megszólalt Kósa: rábíztak volna 1300 milliárd forintot, de aztán mégsem

“Ez egy igazi szélhámosság, kamutörténet” – ez volt Kósa Lajos tárca nélküli miniszter első reakciója a Magyar Nemzet hírére, miszerint közjegyzői irat bizonyítja: valaki 4,3 milliárd eurót, azaz mintegy 1300 milliárd forintot bízott a fideszes politikusra 2015-ben azzal, hogy vegyen államkötvényeket, fektessen be.

“Soha, senkinek nem vettem állampapírt, soha senkitől ilyen pénzt nem fogadtam el”

– folytatta Kósa, ám arra a kérdésre, hogy akkor hamisítvány-e a közjegyzői irat – ahogy arra a kormánypárti sajtó már utalt is itt és itt – váratlanul elismerte, hogy a 2013-as megállapodást rögzítő 2015-ös dokumentum valódi.

“Se szeri, se száma ezeknek”

Kósa az ATV kérdésére azt mondta, ez még debreceni polgármestersége idején történt. “Átlag havonta felbukkant valaki (…) járt nálam a Nigériai Nemzeti Bank különmegbízottja, hogy mindenképpen sok százmillió dollárt szeretett volna befektetni Debrecenben (…) se szeri, se száma ezeknek” – magyarázta a politikus.

“Egy munkatársam ismerőse jelentkezett, hogy egy hölgy hihetetlen összeget örökölt Németországból és mit csináljon vele (…) mondta, hogy tegye magyar állampapírba, és fektesse be, de soha semmi nem valósult meg belőle” – tette hozzá. Megjegyezte, soha nem rendelkezett végül az iratban szereplő számla felett.

A saját adatait is tartalmazó közjegyzői irat valódiságáról is beszélt Kósa. A miniszter szerint volt ebben a közjegyzői irodában, megkereste őt a hölgy az ügyvédjével, de szerinte “kamu az egész”, a hölgy másnál is próbálkozott, ő pedig egyébként minden vagyonos embert arra buzdít, hogy fektesse be itt a pénzét.

A Zoom.hu egyébként kereste az ügyben a közjegyzői irodát, ahol a titoktartásra hivatkozva semmilyen információt nem kívántak adni. A részleteket érintő kérdéseinket írásban elküldtük továbbá Kósa Lajosnak, amint válaszol a Zoom.hu kérdéseire is, cikkünket frissítjük. (Kora este Kósa Lajos titkársága megkeresésünkre válaszol közölte, hogy a feltett kérdésekre külön nem válaszol a miniszter, tekintsük irányadónak a nap folyamán tett nyilatkozatait.)

Hiteles vagy sem? Ki a csaló?

Érdekes egyébként, hogy a Kósát elsőként védelmébe vevő Pesti Srácok – majd az ő írásukat átvevő Origo – még a miniszter nyilatkozata előtt arról írt, hogy “hamis papírokkal vádolja” Kósát a Magyar Nemzet, mert “a dokumentumot egy közismert szélhámosnő készítette.”

Kifogásolta a cikk, hogy a Magyar Nemzet által közölt dokumentumokon nem látszik az aláírás és a pecsét, így kérdéses a hitelessége. Erre reagálva a Magyar Nemzet közzétette az irat többi részét is: az aláírást és a pecsétet is.

Íme a Kósa-iratokat hitelesítő pecsét és aláírás

A Pesti Srácok és az Origo is beleszaladt a csapdába, azt hiszik, nem tudjuk bizonyítani az állításunkat. Azt állítja a kormányzat szócsöveként ismert két propagandaoldal, a Pesti Srácok és az Origo, hogy a Magyar Nemzet szándékosan nem közölte a Kósa Lajos furcsa ügyletét bizonyító bélyegző és az aláírás másolatát, mert hamis a dokumentum.

Az nem világos egyébként, hogy kicsoda a dokumentumot készítő “szélhámosnő” a kormánypárti lapok szerint. Vagy a német örökösnőre gondoltak, bár akkor róla még nem is lehetett tudni, hogy kicsoda, csak később, első nyilatkozatában említette őt Kósa. Ha viszont az iratot valóban készítő közjegyző-helyettes Dr. Reviczky Renátára gondoltak, az erős állítás, ráadásul a hölgy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértőjeként évek óta rendszeres nyilatkozója az Origónak.

Felfoghatatlan összeg

A közjegyzői okiratban említett 4,3 milliárd euró mai árfolyamon 1349 milliárd forint egészen elképesztő összeg. Kérdés, ha valakinek ennyi pénze van, miért nem bízza befektetési bankárokra, ezzel foglalkozó szakemberekre, miért éppen magyar államkötvényt akar venni rajta, és miért éppen a kormánypártnak a pénzügyekben ilyen szinten járatlan vezető politikusát bízná meg ezzel a feladattal. Akárhogy is,

az összeg nagyságrendjének érzékeltetésére álljon itt néhány példa:

1349 milliárd forint

  • a leggazdagabb magyar, Csányi Sándor OTP-vezér 1,1 milliárd dollárra taksált vagyonának csaknem a négyszerese
  • alig kevesebb, mint a teljes magyar egészségügy éves költségvetése: 2018-ban az állam az egészségügyre 1660 milliárd forintot költ
  • a kampányban az MSZP által bevetett 13. havi nyugdíj összege, évi 360 milliárd forint is 3,7-szer kijönne ebből a pénzből
  • a kampányban Orbán Viktor által ígért 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány és 12 ezer forintos rezsijóváírás összesen 50 milliárd forintos költségvetési forrásigénye is 27-szer kitelne belőle
  • négyszer is fel lehetne építeni annyi stadiont belőle, ami az Orbán-kormány 2010-2020 közötti terveiben szerepel, mert ezek összköltsége csak 349 milliárd

Gyurcsányék kivizsgáltatnák

“Ez még annál is több pénz, mintha összeadnánk a fideszes korrupciós ügyeket, a letelepedési kötvények tízmilliárdjait, a Quaestorból ellopott pénzeket és a magánnyugdíj-pénztári pénzeket” – állapította meg a Kósa-ügyről Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője. Gréczy Zsolt hozzátette:

“Kósa Lajos magyarázkodása teljesen hiteltelen”.

Gréczy Zsolt szerint ezek után a DK a pénzmosás elleni küzdelemért felelős EU-biztoshoz fordul, továbbá tudni akarja, hogy vizsgálta-e továbbá Magyarországon a pénzmozgást és az összeg eredetét a bankfelügyeleti feladatokat ellátó Magyar Nemzeti Bank, és kíváncsiak, megtörtént-e a pénzmosás elleni átvilágítás, történt-e végül nagy mennyiségű állampapír-vásárlás.

Nem is volt ekkora örökség

A titokzatos német örökség nyomába eredet eközben a hvg.hu és arra jutottak: ekkora összegű öröklés nem is történt az elmúlt években. A 2013 januári szerződést figyelembe véve a leggazdagabb németek 2012-es listáját nézték meg. Ezen mindössze 21 embernek van nagyobb vagyona 4,35 milliárd eurónál. A Wikipedia által ismertett 500-as listán látható, hogy egyikük sem halt meg a kérdéses szerződési dátum előtt.

Az összeg megdöbbentő nagyságát jól mutatja, hogy Johanna Quandt, a BMW-gyár hatodát birtokló asszony 6,7 milliárdos vagyont hagyott maga után 2015-ben. Abban az évben halt még meg Klaus Tschira, a SAP, valamint Ingeburg Herz, a Tschibo tulajdonosa. Ők a Kósánál említett vagyonnál kevesebb összeget hagytak maguk után. Örökségük nem is befektethető pénz volt, hanem részvény – írták.

Atombombára várva: Soros, Simicska vagy valaki más dobja le? Ha ledobja…

Atombombára várva: Soros, Simicska vagy valaki más dobja le? Ha ledobja… A korábbi hónapokban többször téma volt a sajtóban, hogy kényes – korrupcióval és külföldi bankszámlákkal kapcsolatos – ügyek kerülnek elő a Fidesszel kapcsolatban. Hol Simicska Lajos neve, hol titokzatos külföldi megbízóké vetődött fel a hírekben.