Foci VB 2018 Meccsek Hírek Csoportok
A csoport M Gy D V G+ G- P
Oroszország 2 2 0 0 8 1 6
Uruguay 2 2 0 0 2 0 6
Egyiptom 2 0 0 2 1 4 0
Szaúd-Arábia 2 0 0 2 0 6 0
B csoport M Gy D V G+ G- P
Portugália 2 1 1 0 4 3 4
Spanyolország 2 1 1 0 4 3 4
Irán 2 1 0 1 1 1 3
Marokkó 2 0 0 2 0 2 0
C csoport M Gy D V G+ G- P
Franciaország 1 1 0 0 2 1 3
Dánia 1 1 0 0 1 0 3
Ausztrália 1 0 0 1 1 2 0
Peru 1 0 0 1 0 1 0
D csoport M Gy D V G+ G- P
Horvátország 1 1 0 0 2 0 3
Argentína 1 0 1 0 1 1 1
Izland 1 0 1 0 1 1 1
Nigéria 1 0 0 1 0 2 0
E csoport M Gy D V G+ G- P
Szerbia 1 1 0 0 1 0 3
Brazília 1 0 1 0 1 1 1
Svájc 1 0 1 0 1 1 1
Costa Rica 1 0 0 1 0 1 0
F csoport M Gy D V G+ G- P
Mexikó 1 1 0 0 1 0 3
Svédország 1 1 0 0 1 0 3
Németország 1 0 0 1 0 1 0
Dél-Korea 1 0 0 1 0 1 0
G csoport M Gy D V G+ G- P
Belgium 1 1 0 0 3 0 3
Anglia 1 1 0 0 2 1 3
Tunézia 1 0 0 1 1 2 0
Panama 1 0 0 1 0 3 0
H csoport M Gy D V G+ G- P
Japán 1 1 0 0 2 1 3
Szenegál 1 1 0 0 2 1 3
Kolumbia 1 0 0 1 1 2 0
Lengyelország 1 0 0 1 1 2 0

Kevés nép nyögi jobban az iskolázás terheit Európában, mint a magyar

Kevés nép nyögi jobban az iskolázás terheit Európában, mint a magyar
  • Magyarországon nagyítóval kell keresni azokat a háztartásokat, amik nagyon könnyűnek érzik az oktatási kiadásokat.
  • Magyarország a legutolsó ebben az összehasonlításban, az élen Finnország áll, de a régiós országok háztartásai közt is jobb a helyzet.
  • A háztartások 20 százaléka nagyon nehéznek érzi az oktatás jelentette anyagi terheket.
  • Az egyszülős háztartások szinte kivétel nélkül nehéznek érzik a kiadásokat, közel felük nagyon nehéznek.
  • Egy háztartás biztosan van, aminek nem okoznak nehézséget az oktatási kiadások: az államháztartás. A magyar állam nemzetközi összehasonlításban keveset költ oktatásra, és egyre kevesebbet.

A magyar háztartások 76,3 százalékának okozott kisebb vagy nagyobb nehézséget az oktatási költségek kifizetése – derül ki az Eurostat adataiból. Magyarország ezzel sereghajtó az Európai Unióban, csak Görögországban, Cipruson, Romániában és Horvátországban volt több így nyilatkozó háztartás. A helyzet Finnországban volt a legjobb, ott a háztartások 87 százaléka többé-kevésbé könnyen állta ezeket a kiadásokat, Németországban és Svédországban 85 százalékuk.

A helyzet Magyarország szempontjából még szomorúbb, ha a fizetési nehézségeket nagyobb felbontásban nézzük, a háztartásokat nem kettő, hanem hat kategóriába osztjuk:

Magyarországon a háztartások 19,3 százaléka érezte úgy, hogy csak nagyon nehezen tudja kifizetni az oktatási kiadásokat. Ennél az unióban csak Görögországban és Cipruson nyögi több háztartás nagyon nehezen az oktatási kiadásokat, az Eurostatnak jelentő országok közül még Szerbia előzi Magyarországot. Ezzel szemben Finnországban és Norvégiában alig akadt olyan háztartás, ami nagyon nehéznek érezte volna ezeket a kiadásokat.

Ami a másik végletet illeti,

Magyarországon alig akadt olyan háztartás (egész pontosan a háztartások 0,2 százaléka), ami nagyon könnyűnek érezte volna az oktatási kiadásokat.

Magyarország ebben az összehasonlításban nemcsak az uniós mezőnyben legutolsó, de az Eurostatnak jelentő minden ország közül, még Szerbiában is több háztartás (0,3 százalék) érzi nagyon könnyűnek a terheket. Svédországban és Finnországban az eddigiek alapján nem meglepő módon 40 százalék fölött volt a kiadásokat nagyon könnyen viselő háztartások aránya.

Hogy ne csak fejlettebb gazdaságokkal állítsuk szembe a magyar viszonyokat, így fest a régiós összehasonlítás:

Magyarország mindkét szélső kategóriában utolsó a régió uniós országai közt: Magyarországon van arányaiban a legtöbb háztartás, aminek nagy nehézséget okoztak az oktatási kiadások, emellett a legkevesebb olyan, aminek nagyon kis nehézséget.

Minden, oktatással kapcsolatos kiadás beleszámít

Az adatokról fontos megjegyezni, hogy a háztartások szubjektív jelentéseit tükrözik, tehát azt, hogy a háztartások mennyire érzik megterhelőnek az oktatási kiadásokat, nem pedig azt, hogy objektíven, számszerűen mennyit költenek oktatásra.

Az Eurostat (illetve az adatfelvételt végző helyi statisztikai hivatalok) az oktatási kiadásokba belevett mindenféle iskolával kapcsolatos költést a tandíjaktól kezdve a könyveken, füzeteken át a pótvizsgadíjakig és a menzaköltségekig. Az oktatási kiadásokban az általános iskolától a felnőttképzésig minden szint benne van, a felnőttképzések esetében akár az a pénz is, amit az adatközlő az iskolapadban töltött idő miatt veszít (például mert csak kevesebb órát tud a munkahelyén tölteni).

Az egyszülős családoknak a legnehezebb

Az uniós statisztikai hivatal az adatokat nemcsak országos átlagban tette közzé, hanem a háztartások különféle tulajdonságai szerinti bontásban is. A háztartások egyik ilyen fontos tulajdonsága az, hogy hány főt tartalmaznak (és tagjaik milyen életkorban vannak).

Az egyszülős háztartások (egy felnőtt egy vagy több eltartott gyerekkel) 40 százaléka azt nyilatkozta, csak nagyon nehezen tudja állni az oktatási kiadásokat. 30 százalékuk elég nehezen, 25 százalékuk pedig közepesen nehezen viseli az ilyen terheket. Vagyis a felmérésben alig akad olyan egyszülős háztartás, amelynek ne okoznának kisebb-nagyobb nehézséget az oktatási kiadások.

Egy felnőttnek nyilván nehezebb előteremteni a gyerek(ek) oktatási költségeit, mint kettőnek (vagy többnek). Ugyanakkor aggasztó, hogy gyakorlatilag minden egyszülős háztartásnak nehézséget okoznak az oktatási kiadások. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy

az egyszülős háztartásokban 2010 és 2016 között reálértéken csökkent az egy főre eső jövedelem.

Az egyéb összetételű gyerekes családokban nőtt, erről itt írtunk bővebben.

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy a kétfelnőttes, gyerekes háztartásokat kevésbé viselik meg az oktatási kiadások. Olyan is akadt köztük, amelyik könnyen viseli a kiadásokat, 20-30 százalékuk ráadásul elég könnyen bírja a terheket.

A nagyobb településeken könnyebb

Annak függvényében is komoly különbségeket mutat a kutatás, hogy nagyobb vagy kisebb településeken találhatóak a megkérdezett háztartások.

A nagyvárosok háztartásainak 10 százaléka könnyen, 22 százaléka pedig elég könnyen megbirkózik az oktatási kiadásokkal. Ráadásul a nagyvárosok háztartásai közül az átlagnál és a többi településtípusnál kevesebb mondta azt, hogy többé vagy kevésbé nehezen fizeti az oktatási költségeket.

A községek háztartásai között akadt olyan (0,5 százalék), amelyik nagyon könnyen bírta az oktatási kiadásokat, sőt a „könnyen” kategóriába is több községi háztartás került, mint kisvárosi.

Az állam az oktatásba nem tolja a pénzt

Egy háztartás biztosan van Magyarországon, aminek nem okoznak túl nagy megterhelést (sőt egyre kisebbet) az oktatási kiadások: az államháztartás. A magyar állam évről évre egyre kevesebbet költ oktatásra, legalábbis a GDP arányában. A KSH adatsora 2015-ig mutatja a csökkenést:

A 2016-os adatot még nem tüntetik fel, de a 2016-os költségvetés zárszámadásából az derült ki, hogy 2015-höz képest tovább csökkentek az oktatási kiadások. 2015-höz képest az egészségügyre fordított kiadások is csökkentek, az átrendeződésekről itt írtunk bővebben.

Nem jelentene akkora problémát, hogy az állam egyre kevesebbet költ oktatásra, ha sokat költene, vagyis lenne miből visszafogni a kiadásokat. Azonban nem ez a helyzet. Az OECD (a világszintű gazdasági együttműködési szervezet) listája szerint

csak öt ország költ kevesebbet oktatásra Magyarországnál.

A költéseket vásárlóerő-paritáson (ami azt mutatja, mennyit ér egy adott ország pénze abban az országban) és dollárra átváltva számolták ki. A lista vége így fest visszafelé haladva:

  • Indonézia,
  • Kolumbia,
  • Mexikó,
  • Argentína,
  • Törökország,
  • Magyarország.

Magyarországot nemcsak a fejlettebb, gazdagabb országok körözik le, de régiós versenytársaitól is alaposan lemaradt, Csehország és Szlovákia valamivel, Lengyelország pedig jóval többet költ oktatásra.