Házelnök úr, már kérdezni sem szabad?

Házelnök úr, már kérdezni sem szabad?

Az MSZP-s Mesterházy Attila volt a most záruló négyéves kormányzati ciklusban az az ellenzéki politikus, akit a legtöbbször utasított el Kövér László. A házelnök ugyanis 2014-2018 között összesen 71, a kormánynak vagy a kabinet tagjainak benyújtott írásbeli kérdés megválaszolását tagadta meg.

Nincs válasz, mert nincs válasz

A parlamenti statisztikákat böngészve nem okoz nagy meglepetést, hogy a visszautasított kérdéseket kivétel nélkül ellenzéki politikusok tették fel, és többségüket (59 százalékot) Mesterházy Attila adta be. A szocialista politikus 25 visszadobott kérdése közül ráadásul

24 ugyanarra, a Rogán Antalhoz köthető, botrányt okozó témára, a letelepedési kötvénybizniszre vonatkozott.

Kövér László házelnök mindannyiszor azzal utasította el az ellenzéki kérdéseket, hogy azok “kormányzati feladatkört nem érintenek”. Erre való hivatkozással a Házszabály szerint az Országgyűlés elnökének valóban joga van visszautasítani a kérdést, ráadásul ilyenkor nincs “fellebbezési lehetőség”, a válasz megtagadását tudomásul kell venni.

Az MSZP-s Mesterházy Attilától tagadta meg a legtöbbször a választ a házelnök MTI Fotó: Beliczay László

Mesterházy azért többször próbálkozott azzal, hogy egy újabb írásbeli kérdésben visszakérdezett: miért nem érint kormányzati feladatkört a letelepedési kötvények ügye, mire megkapta ugyanazt a választ: vagyis azt, hogy a miértre vonatkozó kérdés sem érint kormányzati feladatkört.

A 71 visszautasított kérdés egyébként arányaiban nem sok, mivel a most záruló négyéves ciklusban összesen 13.255 kérdést megválaszolt a kormány, vagyis a visszadobott kérdések aránya alig több, mint 0,5 százalék. 277 kérdést maguk az előterjesztők vontak vissza, okafogyottság vagy más miatt.

A kormány által megválaszolt kérdések 99,6 százaléka érkezett az ellenzéki oldaltól,

ami azt jelenti, hogy 51 esetben a Fidesz-KDNP politikusai vonták kérdőre kormányukat. Számonkérésekre azért – az ülésteremben elhangzott kormánypárti interpellációkhoz hasonlóan – nem kell gondolni, mert a néhány tucat esetben a kormánypárti politikusok jellemzően fejlesztésekről, beruházásokról érdeklődtek, ezek többségében pedig a kormány képviselői sikerekről tudtak beszámolni válaszaikban. De kilógott ebből a sorból Budai Gyula kérdése, amelyben egy, a szerinte Gyurcsány Ferenchez kötődő nyomozásról érdeklődött.

Semjén, aki hisz a DK-ban

A ciklus egyik legérdekesebb válaszát Semjén Zsolt adta a DK-s Varju László kérdésére, aki 2014 végén az amerikai kitiltási botrányról érdeklődött volna Orbán Viktornál. A kormányfő helyett azonban a KDNP elnöke válaszolt miniszterelnök-helyettesként. Pontosabban nem válaszolt, mert azt írta, hogy eddig csupán “vádaskodásokat” hallott az ügyben, de amúgy is, Varju inkább érdeklődjön az amerikai követségen. Semjén válasza azonban itt nem ért véget. Megjegyezte: “Sajnálatos módon úgy látom, hogy mi, magyarok nem értünk egyet abban, miként is kellene reagálnunk egy, a nemzetünkre gyakorolt külső nyomásra.” Végül biztosította az ellenzéki politikust, hogy hisz “a jellemfejlődésben”, továbbá kifejtette, hogy “Ha a választók nem is hisznek Önökben, én – keresztény politikusként – igen.”

Válasz helyett kampánysértegetés

A miniszterelnök-helyettes poénkodó válasza néhány éve még ritkaság volt, a választási kampány közeledtével azonban tavaly megszaporodtak az olyan, ellenzéki írásbeli kérdésekre adott miniszteri, államtitkári reakciók, melyek az érdemi válasz mellett, de inkább helyett sértegető kampányüzenetek voltak.

A leggyakrabban használt ilyen panelek:

  • “Az Ön által feltett kérdés egy reménytelen helyzetben lévő politikai párt kétségbeesett lejáratási kísérlete, ezért ezzel nem kívánunk foglalkozni.”
  • “Az Ön által feltett kérdés egy reménytelen helyzetben lévő politikai párt kétségbeesett lejáratási kísérlete, teljesen megalapozatlan vádaskodás alapján.”
  • “Elutasítjuk egy reménytelen helyzetben lévő politikai párt kétségbeesett kísérletét, miszerint a külföldi sajtócikkekben foglaltak bármilyen összefüggésben lennének a magyar diplomácia döntéseivel”
  • “Az egészségügy helyzetéért való aggodalmuk hiteltelen és nem más, mint kampányfogás, egy reménytelen helyzetben lévő párt kétségbeesett próbálkozása.”
  • “Továbbra sem kívánunk egy reménytelen helyzetben lévő politikai párt kétségbeesett lejáratási akciójával foglalkozni.”

Pedig az írásbeli kérdés még azon kevés eszközök egyike, mellyel az ellenzéki képviselőknek lehetőségük van a kormány számonkérésére, ellenőrzése. A törvény szerint ugyanis az írásbeli kérdésre a címzettek kötelesek tizenegy munkanapon belül válaszolni.

Ellenzékben minden kicsit más

Az írásbeli kérdés eszközével ellenzékben a Fidesz is élt. A mostani 13 ezer feletti írásbeli kérdésszámot 1994 óta egyetlen ciklus hasonló adata közelítette meg: a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány idején, 2002-2006 között 11812 megválaszolt írásbeli kérdést nyújtottak be – 95,6 százalékban ellenzékiek.

De a következő, baloldali kormányzati ciklusban, 2006-2010 között is aktívan élt az akkor ellenzéki Fidesz az írásbeli kérdések jelentette törvényes számonkérési lehetősséggel a kormány felé. Például

2008 végén, a karácsonyi ünnepek előtt Fidesz-KDNP-s politikusok 1300 kérdést adtak be a minisztériumokhoz.

Közük olyanokat, mint amit a jelenlegi kormányszóvivő, Kovács Zoltán kérdezett: “Hová vigyük a szemetet?”. Vagy amire párttársa, Ékes József volt kíváncsi az igazságügyi minisztertől: “Hogy működik a vízágyú?”. A szintén fideszes Cseresnyés Péter pedig azt próbálta megtudni az oktatási minisztertől, hogy “Szavahihető-e ön?”.

Leginkább mégis a köztisztviselőkkel toltak ki, akiknek a határidő miatt az ünnepek idején kellett megírniuk az 1300 választ. A minisztériumi dolgozók ünnepek közti többletmunkájára vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter a Fidesz akkori szóvivője – jelenlegi külügyminiszter – azt mondta:

“az ünnepek között vannak munkanapok, és másnak is van munkája, amiért fizetést kap”.

Azelőtt soha ennyi, 1300 kérdést nem tett fel egyszerre a mindenkori ellenzék a karácsonyi ünnepek előtt, a legtöbb talán 400 körül volt. Erre Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnökeként akkor azt mondta: az országgyűlési képviselők alkotmányos joga és kötelessége is, hogy a kormány tagjait többi között “írásbeli kérdések útján is ellenőrizzék”.

Azt is megmondják, mi az ellenzékiség

Alig tíz évvel később, kormányon a Fidesz politikusai már nem szívesen válaszolnak az ellenzéki kérdésekre. Sőt, Kövér László házelnök azt is megszabja, melyek az ellenzéki viselkedés elfogadott formái. A Zoom.hu is írt róla, hogy egy kivétellel csak ellenzéki képviselőket büntetett ebben a ciklusban a házelnök.

Rend, fegyelem! MTI Fotó: Kovács Attila

Az Országgyűlés tekintélyéhez méltatlan viselkedésért a legnagyobb összegű, 750 ezer forintos pénzbüntetést egy jobbikos kapta, aki veréssel fenyegetett az ülésteremben egy államtitkárt. Ennél sokkal kisebb dolgokért legtöbbször az LMP-s Szél Bernadettet és szocialista képviselőket marasztalt el Kövér László.

A Zoom.hu írt arról, hogy egy kormány- vagy rendszerkritikus feliratú molinó, egy szikár tényeket bemutató fotó vagy számsor, de akár egy üres papírlap is lehet “tiltott szemléltetés” a Parlamentben – és Kövér László világában. A házelnök gyakran ezeket a szemléltetőeszközöket is súlyos bírsággal bünteti.

Megelégelte a formabontást

A korábban csak az Országgyűlés rendjét és méltóságát megzavaró képviselőket szankcionáló jogszabály Kövér László javaslatára szigorodott 2014-ben, mivel a házelnök a Parlament épületében és az ülésteremben bemutatott performanszokat, formabontó politikai megnyilvánulásokat a „magyar parlamentarizmus elmúlt két és fél évtizedének mélypontjaként” értékelte. Ezért került be a törvénybe, hogy a plenáris üléseken és a bizottságokban csak előzetes engedéllyel alkalmazható „tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés”.

Súlyos bírságot szabott ki áprilisban Kövér László a szocialista frakció tagjaira is, akik “Ne írd alá, János!” feliratú transzparensekkel üzentek a lex CEU-ra utalva az államfőnek – a tiltott szemléltetésnek ítélt esetnél súlyosbító körülményként esett latba, hogy a képviselők keresztnevén szólították a köztársasági elnököt.

Ez is sok volt a házelnöknek Fotó: Szél Bernadett/Facebook

Büntetés volt a vége annak is, amikor Szabó Tímea a köztársasági elnök tavaly májusi eskütételét követően az államfő fényképével díszített marionett bábut emelt a magasba. Pénzbüntetést ért az a Mészáros Lőrincet – kezében stróman felirattal – ábrázoló figura is, amit két jobbikos állított fel Orbán széke elé.

Ez a szemléltetés sokba került a jobbikosoknak MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Kövér nem “díjazta” azt sem, amikor Szabó Szabolcs a lex CEU elleni tiltakozva egy szirénát bömböltetett az ülésen. Kirívó eset volt, amikor a házelnök örökre kitiltotta a Parlamentből Tordai Bencét, a Párbeszéd szóvivőjét, amiért kiplakátolta a kormányfő ajtaját “Putyin-csicska” és “Hazaáruló” feliratokkal.