Foci VB 2018 Meccsek Hírek Csoportok
A csoport M Gy D V G+ G- P
Oroszország 2 2 0 0 8 1 6
Uruguay 2 2 0 0 2 0 6
Egyiptom 2 0 0 2 1 4 0
Szaúd-Arábia 2 0 0 2 0 6 0
B csoport M Gy D V G+ G- P
Portugália 2 1 1 0 4 3 4
Spanyolország 2 1 1 0 4 3 4
Irán 2 1 0 1 1 1 3
Marokkó 2 0 0 2 0 2 0
C csoport M Gy D V G+ G- P
Franciaország 1 1 0 0 2 1 3
Dánia 1 1 0 0 1 0 3
Ausztrália 1 0 0 1 1 2 0
Peru 1 0 0 1 0 1 0
D csoport M Gy D V G+ G- P
Horvátország 1 1 0 0 2 0 3
Argentína 1 0 1 0 1 1 1
Izland 1 0 1 0 1 1 1
Nigéria 1 0 0 1 0 2 0
E csoport M Gy D V G+ G- P
Szerbia 1 1 0 0 1 0 3
Brazília 1 0 1 0 1 1 1
Svájc 1 0 1 0 1 1 1
Costa Rica 1 0 0 1 0 1 0
F csoport M Gy D V G+ G- P
Mexikó 1 1 0 0 1 0 3
Svédország 1 1 0 0 1 0 3
Németország 1 0 0 1 0 1 0
Dél-Korea 1 0 0 1 0 1 0
G csoport M Gy D V G+ G- P
Belgium 1 1 0 0 3 0 3
Anglia 1 1 0 0 2 1 3
Tunézia 1 0 0 1 1 2 0
Panama 1 0 0 1 0 3 0
H csoport M Gy D V G+ G- P
Japán 1 1 0 0 2 1 3
Szenegál 1 1 0 0 2 1 3
Kolumbia 1 0 0 1 1 2 0
Lengyelország 1 0 0 1 1 2 0

A magyarok szerint az álhírek kikezdik a demokráciát

A magyarok szerint az álhírek kikezdik a demokráciát

Az Európai Bizottság kérésére felállított, az álhírekkel és az internetes félretájékoztatással foglalkozó független munkacsoport átadta jelentését Mariya Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztosnak. A dokumentum szerint az internetes platformok fokozott átláthatóságára van szükség – közölte az uniós bizottság hétfőn. Az állásfoglalás szerint a félretájékoztatás haszonszerzés vagy a közösség megkárosítása céljából létrehozott, közzétett és terjesztett hamis, pontatlan vagy félrevezető információk összessége.

A jelentéstevők szerint a probléma kezelése érdekében olyan eszközöket kell kifejleszteni, amelyek segítségével a felhasználók és az újságírók egyaránt hatékonyabban tudnak fellépni a félretájékoztatás ellen. Védelmezni kell továbbá az európai sajtóorgánumok sokszínűségét és fenntarthatóságát, és folytatni kell azokat a kutatásokat, melyek a félretájékoztatás Európában kifejtett hatásait vizsgálják – foglalja össze az MTI. A szakértői csoport ezenfelül azt szorgalmazza, hogy készüljön kódex a követendő alapelvekről, melynek használata mellett az online platformok és a közösségi hálózatok egyaránt elkötelezhetnék magukat.

Az álhírek és az online félretájékoztatás témájában 26 ezer uniós polgár részvételével elvégzett felmérés közzétett eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek szerint az EU tagállamaiban “sok álhír” lát napvilágot.

A megkérdezettek 85 százaléka úgy ítélte meg, hogy az álhírek problémát jelentenek hazájukban, és 83 százalékuk szerint a jelenség veszélyt jelentenek a demokráciára is. A felmérés szerint a magyarok 89 százaléka a hazájára és 83 százalékuk a demokráciára nézve vélte veszélyesnek az álhírek megjelenését.

A felmérés eredményei a minőségi tömegtájékoztatás fontosságára is felhívták a figyelmet. A válaszadók a hagyományos médiát – 70 százalékuk a rádiót, 66 százalékuk a televíziót, 63 százalékuk a nyomtatott sajtót – tekintik a legmegbízhatóbb hírforrásnak. Az adatok az európai átlaghoz hasonló megoszlást tükröznek a magyarok körében is. Eszerint 50 százalékuk a rádiót, 48 százalékuk a televíziót és 33 százalékuk a nyomtatott sajtót tekinti a legmegbízhatóbb hírforrásnak.

A megkérdezettek legkevésbé megbízható hírforrásnak a közösségi hálózatokat tekintették. Az EU egészében a válaszadók 26, Magyarországon 28 százalékuk fogalmazott így. Az interneten megjelenő videótartalmakról az uniós polgárok 27 százaléka, a magyarok 20 százaléka vélekedett hasonlóan.