Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Fél Paks épül: óriási árcsökkenést hozhat a magyar napenergia-forradalom

Fél Paks épül: óriási árcsökkenést hozhat a magyar napenergia-forradalom

A következő hónapokban megduplázódhat-megháromszorozódhat a magyar naperőművi kapacitás, amely átalakíthatja a piacokat. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont elemzői szerint egyes időpontokban az áram ára német szintre is csökkenhet.

A lakossági fogyasztók többségének az áramot rögzített áron értékesítik a szolgáltatók, függetlenül attól, hogy az év melyik szakában vagy a nap melyik órájában fogyasztják a legtöbb energiát. Egyes lakossági fogyasztónak ugyan van lehetőségük éjszakai áram vételezésre, amely akár 40 százalékkal olcsóbb is lehet a nappali árnál, ám az ipari fogyasztóknál az árazás jóval kifinomultabb, amit a megrendelő és energiatermelő közös megállapodása alakít.

A szabadpiacon az áram elszámolóára negyedórás ciklusokban változhat, ráadásul ez egy napon belül komoly szélsőértékek között szóródhat a kereslet-kínálat pillanatnyi függvényében. Az árampiacon nem csak napon, de éven belüli trendeket is meg lehet figyelni. A nyári légkondis időszakban és a téli fűtési szezonban megnő az áramkereslet, ami magasabb árakat eredményez.

Fél paksnyi naperőmű épül a következő években

Nem csak a kereslet, hanem a kínálat is alakítja az áram pillanatnyi árát: ilyen kínálati változás lehet az erőművek tervezett leállása vagy épp meghibásodás miatti termeléskiesés, de speciális kihívást jelentenek a megújuló energiatermelők. A szeles időszakokat – Magyarországon – nehéz előre megbecsülni, egy fokkal könnyebb a helyzetünk a naperőművekkel, hisz a naperőművek dél körüli órákban járnak csúcsra.

A következő hónapokban Magyarországon több száz megawatt teljesítményű naperőmű épülhet – összehasonlításul ma a négy paksi blokk egyenként 500 megawatt áramot termel. Magyarországon tavaly mintegy 250 megawattnyi naperőmű működött, 2016 decemberében azonban 2000 megawattnyi (MW) új erőmű létesítésre adott elvi engedélyt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Ezen engedélyek alapján a beruházók sorra jelentik be az építkezések megindítást. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmánya szerint ha mind a 2000 megawattnyi erőmű nem is, de 600-800 MW teljesítmény reálisan létrejöhet a következő években. Ez pedig jelentősen átalakíthatja az árampiacot.

Mi ez az őrület a a naperőművekkel?

2016 decemberéig lehetett beadni kérelmeket a Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT) keretében erőműépítésre. A KÁT-rendszerbe befogadott, megújuló erőművek áramtermelését a rendszerirányító a következő 20 évben változatlan – támogatott – áron átveszi, így a beruházás megtérülés jól tervezhető. Mivel kormány jogszabályi csűréscsavarással gyakorlatilag betiltotta a szélerőművek építést Magyarországon, így a 2016 decemberi „kapuzáráskor” beruházók zömmel naperőművek építésre adtak be kérelmeket. 2017 januárjától viszont már csak az EU-kompatibilis METÁR (Megújuló Energiatámogatási Rendszer) fut. Ebben a rendszerben elérhető árprémium azonban alacsonyabb, mint a KÁT-féle, ezért volt komoly engedélybenyújtási láz a KÁT 2016-os zárásakor. Ezek közül pedig mintegy 2000 MW-nyi kérelmet jóvá is hagytak. Az engedélyek birtokában mostanában indulnak a beruházások, ám van olyan, aki ma már inkább értékesítené beruházási lehetőségét.

Akár elérhetjük a német árakat is

A REKK kutatói azt vizsgálták, hogy a most vagy közeljövőben épülő új kapacitások milyen változásokat hozhatnak a magyar energiapiacon. Négy forgatókönyvet vettek górcső alá: megvizsgálták, hogy 2016 nyarán kialakult legmelegebb napokban hogyan alakultak volna az árak a már meglévő 250 MW-nyi kapacitás nélkül, illetve azt is modellezték a kutatók, hogy mindez hogy alakult volna plusz 600, 1000 és 2000 MW naperőműves kapacitás mellett.

A kutatók arra jutottak, hogy ha 2017-ben nem működött volna a 250 MW teljesítményű naperőmű – ide értve a háztetőkön elhelyezett napkollektorkat is –, akkor az nyári hónapokban a déli órákban 15-20 euróval drágábban kereskedtek volna egy megawattórányi (MWh) árammal. Tavaly a magyar piacon a legmelegebb nyári napokon így is 100-120 euró árak alakultak ki, míg ugyanezen idő alatt a naperőművekkel teletűzdelt német piacon alig 40 euróba került egy megawattnyi áram. A 100-120 eurós, extrém magas árak persze átmenetileg alakultak ki néhány napra a déli órákra, amikor néhány nagy erőmű egyszerre állt le Magyarországon előre tervezett karbantartásra. A normál árak a magyar piacon 60-70 euró körül mozognak.

Egy szerelő az egyik napelem rögzítését ellenőrzi a próbaüzem megkezdése előtt, 2011-ben az újszilvási naperőműben. A 400 kWp (kilowatt peak) névleges csúcsteljesítményű fotovoltaikus – azaz elektromos áramot termelő – naperőművet egy hónapos próbaüzem után kötik be a közösségi áramellátó rendszerbe.
MTI Fotó: Kovács Tamás

A REKK arra jutott, hogy ha nem lennének meg a jelenlegi naperőmű-kapacitások, akkor az ártüske (az árak extra kilövése) az áramszegény napokon 130 euró fölé is emelkedhetett volna. Ugyanakkor plusz 600 MW beépített kapacitás mellett már 15-20 eurós áresés is kialakulhatott volna, illetve a jövőben ezzel lehet számolni, míg 1000 MW-os forgatókönyv szerint már 40 euróval csökkenhetett volna a 100-120 eurós ár. A 2000 MW-os plusz kapacitás esetén a magyar piaci árak a legmelegebb nyári napokon a német árakra csökkennének, vagyis 100-120 euróval szemben 40 eurót kellett volna fizetni egy MWh áramért.

Nem fenékig tejfel – máshol drágulás jön

A nyári napokon az energiafogyasztás csúcsa a déli órákra tevődik, hiszen ekkor a legnagyobb a hőség, viszont ekkor működnek legnagyobb hatékonysággal a naperőművek is. A reggeli és esti órákban viszont a napcellák áramtermelése alacsony, így extrém módon egy napon belül ekkor lehetnek magasabbak az árak. Így a REKK megállapítása szerint:

a jövőben napi két árcsúcs is kialakulhat az árampiacon, szemben az eddigi déli csúccsal.

A naperőműveknek nemcsak árcsökkentő, de bizonyos időszakban árnövelő hatásuk is lehetnek – mutat rá a tanulmány. Ugyanis ha naperőművek aránya az erőműveken belül egy kritikus súlyt meghalad, akkor a napközbeni termelésből kiszoruló szenes erőművek már az esti órákban sem indulnak el a magas indítási költségek miatt. Így a drágább gáztüzelésű erőműveknek kell kielégíteni az esti és reggeli fogyasztási igényeket, aminek ekkor viszont már árnövelő hatása lesz. Ettől függetlenül, ha a következő években megépül a plusz 600-800 MW-nyi kapacitás, s így a hazai beépített naperőművi teljesítmény eléri 1000-1200 MW-tot, akkor az új helyzet áll elő, amihez az erőműveknek a kereskedőknek és az ipari fogyasztóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell.