Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Több kamupártot is magával ránthat a lebukott aláírásgyár

Több kamupártot is magával ránthat a lebukott aláírásgyár

Nem csak a pártlogóval ellátott kis pult mögött, a piac bejáratánál állva, zuhogó esőben lehet aláírást gyűjteni, vannak “aktivisták”, akik a könnyebb utat választották: egy fűtött szobában “gyűjtötték” az egyéni képviselőjelölteket támogató szignókat úgy, hogy az azokat adó állampolgárok ott sem voltak. Mégis

több pártnak is gyorsan megteltek az ajánlóívei, mivel az “aktivisták” egyik ívről a másikra másolgatták az adatokat, és “hozott anyagból” is dolgoztak:

külső adatbázisokból másolgatták a pártok ajánlóíveire a neveket. A Zoom.hu információi szerint ekkor törtek rájuk a rendőrök, és több tucat “aktivistát” értek tetten az “aláírásgyárban”.

Egy “aktivista” már előzetesben

Kérdésünkre a BRFK annyit árult el, hogy a választás rendje elleni bűncselekmény miatt indult nyomozás során házkutatást tartottak egy IX. kerületi ingatlanban, ahonnét 36 embert állítottak elő március 2-án. A hatóság megerősítette azt az információnkat is, hogy a társaság egy tagját gyanúsítottként hallgatták ki, majd a bíróság őt 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte. További információt a rendőrég a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árult el, azonban a Zoom.hu úgy tudja,

ajánlóíveket, a másolásra váró személyes adatokat tartalmazó adathordozókat is lefoglaltak.

Információink szerint több, akár tucatnyi kispártot érinthet a hamisítás. Ezek közül több kamupárt jelöltjei is kellemetlen helyzetbe kerültek mindössze pár nappal a jelöltállításhoz szükséges aláírások március 5-i leadási határideje előtt, mivel a rendőrség által lefoglalt ajánlóíveket később nem tudták leadni, így fejenként akár több száz másolt aláírás is hiányzott nekik, sokan emiatt nem is indulhatnak az április 8-i választáson. Az érintett pártok listáit és jelöltjeit megvizsgálva a Zoom.hu arra jutott, hogy igen széleskörű hamisító-hálózat “aláírásgyárát” leplezhették le a rendőrök.

Több kamupárt is érintett lehet

Kamupártok már a 2014-es választáson is indultak, de most többen lehetnek, mint négy éve. Azért állítanak jelölteket és listát, hogy eltehessék az állami kampánytámogatás akár százmilliós összegét. Négy éve is kiderült, hogy csomagban adják-veszik az állampolgárok személyes adatait, melyeket több párt jelöltjének ajánlóívére is bemásolnak – a többes jelölés miatt ez nem mindig feltűnő, ám ettől még bűncselekmény: személyes adattal visszaélés és a választás rendje elleni bűncselekmény.

Nem csoda, hogy komplett iparág épült az ajánlásokkal való visszaélésre.

A Zoom.hu írt már az ezt lehetővé tevő rossz szabályozásról, ami elvileg a visszaélések kiküszöbölését célozta, ám ez nem sikerült. Ugyanis a 2014-es választást megelőző időszakban, amikor még minden választópolgár csak a neki személyesen kiállított ajánlószelvénnyel támogathatott egyetlen jelöltet, akkor is voltak visszaélések.

A négy évvel ezelőtti választást megelőzően is voltak kamupártok és csalások, visszaélések MTI Fotó: Ujvári Sándor

Volt, hogy már a postaládákból kilopták az ajánlószelvényt, előfordult, hogy egy-egy párt vagy sokkal többet gyűjtött a saját jelöltjének, mint szükséges volt, ezzel pedig más pártok jelöltjeinek kevesebb lehetőség jutott, illetve az is bevett gyakorlat volt, hogy egyes pártok más pártoknak gyűjtötték a cédulákat, ezzel gyengítve politikai ellenfeleiket, sőt, arra is volt példa, hogy egy párt aktivistái a rivális jelöltnek gyűjtöttek, majd megsemmisítették az ajánlókat. Ezen a helyzeten változtatott a 2012-es törvénymódosítás, megszüntetve az ajánlószelvényeket, helyette pedig bevezette az ajánlóíveket, lehetővé téve a többes ajánlást. Azóta viszont az a visszaélési módszer dívik, hogy a már begyűjtött ajánlásokból másolgatják egymásnak a pártok az ajánló személyes adatait. A kampánytámogatásra hajtó kamu- vagy bizniszpártokról itt írtunk bővebben:

A kamupártok Krisztus üzenetével, e-sporttal és Trianon eltörlésével kampányolnak

A kamupártok Krisztus üzenetével, e-sporttal és Trianon eltörlésével kampányolnak Az egyszeri szavazó a bőség zavarával küzd majd a 2018-as választáson, amikor leadja a szavazatát. Az Országos Bírósági Hivatal keddi adatai szerint Magyarországon jelenleg 127 bejegyzett párt van, azaz ennyi szervezet már biztosan megkezdi az aláírásgyűjtést.

Elfogyott körülöttük a levegő

A Zoom.hu információi szerint a most leleplezett “aláírásgyár” egyik érintettje a választás kitűzésekor létező mintegy 250 bejegyzett politikai szervezet egyike, az Oxigén Párt. Ez egy erőteljesen kamupártnak tűnő formáció, mivel sem logója, sem honlapja vagy elérhetősége, de még Facebook-oldala nincs, vezetői vagy programja ismeretlenek, és az elmúlt hónapok híreiben pedig nem találkozhattunk velük – kivéve a kamupártokról szóló cikkekben.

Sokkal több pártra lehet szavazni majd a választáson most, mint négy éve MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az Oxigén Párt országos listát nem tudott állítani, mivel nem felelt meg annak a feltételnek, hogy legalább kilenc megyében és a fővárosban összesen legalább 27 egyéni választókerületben állítson jelöltet. Az NVI adatai szerint a párt a Budapesten és 8 megyében próbálkozott, de csak 18 jelölttel. Közülük is csak egy méretheti meg magát április 8-án: Varga József Nyírbátorban. Varga a 150 felvett ajánlóívből ugyan csak 106-ot adott le, de így is megvolt az 500 érvényes ajánlása.

Az Oxigén párt színeiben indulni kívánó 17 társának ez nem sikerült: elfogyott körülöttük a levegő.

A Zoom.hu információi szerint a többiek sikertelensége részben annak köszönhető, hogy a budapesti rendőrségi rajtaütésnél lefoglalt ívek hiányában, illetve a félbeszakadt “ajánlási folyamat” miatt nem volt elég ajánlásuk. Az adott egyéni körzet választási bizottsági határozatait végignézve látható, hogy a párt jelöltjei 120-150 ajánlóívet is felvettek, de általában csak fele ennyit adtak le, alig több, mint 500 ajánlással, melyeknek csak körülbelül a fele, vagy kevesebb volt elfogadható.

Nem volt sokkal sikeresebb a már 2014-ben is próbálkozó Elégedetlenek Pártja (EP) sem, hiszen országos listát szintén nem tudtak állítani, 33 egyéni jelöltnek készülő tagjukból pedig mindössze ötnek sikerült teljesíteni a feltételeket. Egyik, Somogy megyei aspiránsuk például a felvett 150 ajánlóívből csak 80-at adott le végül, de 581 ajánlásából csak 311 volt elfogadható. Kevesen múlott, de szintén kiesett Radics József, aki az EP színeiben Gödöllőn mérette volna meg magát, ám 500 helyett csak 436 érvényes ajánlása volt.

Érintett egy cigánypárt is

A Zoom.hu információi szerint a Magyarországi Cigánypárt (MCP) is érintett az ajánláshamisításban. Az MCP, melynek Pest megyei koordinátorát és helyi elnökét szintén Radics Józsefnek hívják (Frissítés: cikkünk korábbi állításával szemben – az MCP-s politikus közlése szerint – csak névazonosságról van szó), ugyan nem frissen alakult bizniszpárt, mert már a 2014-es választáson is indultak, ám az ajánlásokkal kapcsolatos visszaéléseknél már akkor is felmerült a nevük. Tavaly nyáron még javában folyt ellenük az a rendőrségi nyomozás, amely a saját aláírásgyűjtő aktivistájuk 2014 márciusi feljelentése nyomán indult: a kampányukat segítő politológushallgató akkor a nyilvánosság előtt és feljelentésében is azzal vádolta az MCP-t, hogy tíz kisebb, a választáson indult, és indulni akart párttal együtt egymás között adták-vették a jelölők adatait tartalmazó, fénymásolt ajánlóíveket. (A férfi akkor a csalásban résztvevő pártok közé sorolta az MDF-utód JESZ-t, a Zöld Pártot, továbbá Szili Katalin akkori pártját a KTI-t is.)

Akkoriban a vádakat tagadta és “politikai támadásnak” ítélte az MCP, ugyanakkor tavaly, amikor bejelentették, hogy ismét indulnak a parlamenti választáson, önkritikusan azt közölték: “tanultak a múltbéli tévedéseikből és hibáikból”. A jelek szerint ez nem sikerült, hiszen a Zoom.hu úgy tudja, hogy

a ferencvárosi rajtaütés után előzetesbe is került “aktivista” az MCP egyik kampánykoordinátora, a párt Facebook-oldalán, kampányfotókon is látható.

A párt újabb visszaélésekben való érintettségét erősítik az utóbbi napok hírei is. Kassai Dániel, az LMP országgyűlési-képviselőjelöltje például nyolc olyan párt ajánlóívén szerepelt, amelyeknek állítása szerint nem írt alá: ezek között volt a Hajrá Magyarország Párt mellett az MCP is. Hasonlóról számolt be Kovács István, az Együtt mezőhegyesi tagja is, akinek adatait kilenc pártnál “hasznosították újra”. Szombathelyen, Vas megye 1-es választókerületében pedig az MCP színeiben induló Horváth Csabáról a választási bizottság megállapította: egy ajánló neve többször is szerepelt a listáján, ráadásul más kéztől származó aláírásokkal, de mivel összességében megvolt az 500 érvényes szignója, végül nyilvántartásba vették.

Nemrég a Zoom.hu arról is írt, hogy értesüléseink szerint már jóval a mostani aláírásgyűjtési kampány előtt megjelentek olyan “feketepiaci ajánlatok”, amelyek a pártoknak még 2014-ben gyűjtött ajánlások, személyes adatok “újrahasznosítását” árulták jó pénzért. Csakhogy ez az újrahasznosítás buktatókkal is jár, erre jó példa a napokban kirobbant monori botrány: Pest megyei 10-es választókerületében választási csalás jeleire bukkantak a jelölteket támogató aláírások ellenőrzésekor: egyes jelöltek évek óta halott állampolgároktól származó ajánlásokat adtak le.

A “más típusú” adatbázisoknak a mostani választásra való felkészülésben történő felhasználására pedig jó példa az a visszaélés, amire a Hír Tv Célpont című műsora derített fényt: egy korábbi ügyben hatmilliárd forintos költségvetési csalással vádolt bűnbanda óriási roma adatbázist épített fel, mintegy 80 ezer ember személyes adatait szerezték meg egy soha nem létező roma kárpótlási programra hivatkozva. Értékes adatbázisukkal a Célpont szerint alkut akartak kötni a Fidesszel: büntetőügyüket a legenyhébben bírálják el, ha a “szállítják” a roma szavazatokat.

Abszurd esetek

A legpofátlanabb csalás címért jó eséllyel indulhatna a Hajrá Magyarország Párt, miután az ajánlásgyűjtő íveikre felírták Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének nevét is, aki viszont azt állította, soha nem írt alá ennek a pártnak. Szintén a Hajrá Magyarország Párt ívén fedezte fel sokadik, nem saját ajánlását a már említett Kassai Dániel LMP-s jelölt. Érdekesség, hogy mint arról a Zoom.hu is írt, a Hajrá Magyarország Párt felbukkant a februári hódmezővásárhelyi időközi választáson is. Az időközi választáson 300 támogató aláírást kellett összegyűjteni ahhoz, hogy valaki hivatalos jelölt legyen. Ez Fehérné Horváth Katalinnak nem sikerült – ő a Hajrá Magyarország Párt színeiben indult volna, de csak 178 érvényes ajánlást gyűjtött össze. Pedig sem neki, sem pártjának nem volt köze Hódmezővásárhelyhez. A pártelnök, Racker Béla kezdetben az MDF színeiben politizált kőszegi önkormányzati képviselőként, szerepelt a NAV adótartozókat soroló feketelistáján, 2014-ben az Új Magyarország Párt környékén bukkant fel, most pedig Fehérné pártját vezeti. A parlamenti választást megelőző visszaélésekre egy további furcsa példa, amiről a Zoom.hu is írt: elutasította Lévai Katalin volt szocialista politikus egyéni jelölti nyilvántartásba vételét a XIV. kerületi helyi választási bizottság, mert a Lendülettel Magyarországért nevű párt jelöltjeként több ajánlóívén egy az egyben megegyeztek az ajánlást tevők a Jelen Tamás fideszes jelölt által leadott íveken szereplő nevekkel, de annyira, hogy még a sorrend is azonos volt.

ORÖ-s nevek több kispártnál is

Az MCP egyébként úgy is tudott országos listát állítani, hogy csaknem 80 egyéni jelöltjük jelentős részének végül nem sikerült elnyernie az indulás jogát: 42 jelöltjüket vették nyilvántartásba, bár még nem minden esetben jogerős a döntés. A párt egyik fontos embere a Pest megye 11-es, dabasi körzetében induló Szilvási István, aki nem mellesleg a cigány BBC-ként emlegetett online fogható roma tévécsatorna, a Dikh Tv műsorvezetője. Az MCP országos listáján kapott helyet Dancs Mihály, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselője, aki már 2014-ben is indult az MCP színeiben, miután szabadult a börtönből, ahová egy 2011-es jogerős ítélet alapján került: cége segítségével ugyanis szocpolcsalást követett el.

Az MCP és más kispártok színeiben több, a Fidesszel szövetséges Lungo Dromot vezető, volt ORÖ-elnök, most miniszterelnöki biztos Farkas Flóriánnal szemben kritikus roma ember indul.

Ismert, hogy Farkas Flórián az elmúlt 25 évben – megszakításokkal – összesen 11 évig vezette az ORÖ-t (illetve elődjét, az OCÖ-t), ám a szervezet az utóbbi években a Farkas vezetése alatt történt súlyos pénzügyi visszaélésektől volt hangos, ezeket a most is rendőrségi nyomozás alatt álló ügyeket pedig sok esetben azok “piszkálták”, akik most is képviselői az ORÖ-nek, és az MCP jelöltjei. De nem csak az MCP jelöltlistáin bukkannak fel ORÖ-s nevek, hanem az újonnan megalakult, gyaníthatón bizniszpártoknál is. Ilyen például Nótár Zoltán igrici uborkatermelő, aki a Szegényekért Pártot vezeti. Ez a párt ugyan állíthat országos listát, de nem éppen kedvező színben tűnik fel, miután a héten a Nemzeti Választási Bizottság – másodfokon eljárva – több csalásgyanús ajánlást is érvénytelenített, ezzel együtt megtagadta a Szegényekért Párt Békés megyei, orosházi székhelyű 4-es számú körzetében induló jelöltjének nyilvántartásba vételét.