Megugrottak a csúcsnyugdíjak: vannak, akik már kétmilliót kapnak havonta

Megugrottak a csúcsnyugdíjak: vannak, akik már kétmilliót kapnak havonta

Rakétasebességgel emelkednek hazai csúcsnyugdíjak, egy év alatt 200 ezer forinttal nőttek ezen ellátások, ma már többen havonta kétmillió forintot kapnak az állami nyugdíjalapból.

Alapjaiban rendezte át a Fidesz-kormány 2013-as döntése a hazai csúcsnyugdíjak mértékét, ugyanis a kormánytöbbség ebben az évben törölte el tb-járulékfizetési felső határt – ezzel megnyitották az utat az állami nyugdíjmilliomosok szűk táborának kialakulása előtt. Évtizedeken keresztül működött úgy a magyar nyugdíjrendszer, hogy alig tízszeres volt a különbség a minimális és a maximális nyugdíjak között, vagyis a nyugdíjak 30-300 ezer forintos sávban szóródtak. A nyugdíjak maximalizálását úgy érték el, hogy egy bizonyos határ felett nem kellett a szerzett jövedelem után járulékot fizetni – így nem is számított be a nyugdíjszámítás alapjába. 2013-tól azonban eltörölték a járulékplafont, ami rövidtávon növeli ugyan a tb-kassza bevételeit, de hosszútávon jóval nagyobb terheket rak rá a milliós nyugdíjellátások kifizetése miatt. Az eltörléskor a járulékplafon bruttó 661 850 forint volt, vagyis az e feletti jövedelmek nem számítottak bele a nyugdíjba.

Szűk az állami nyugdíjmilliomosok tábora, de gyarapszik

Az időközben megszüntetett Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint 2017 januárjában 351 fő kapott nettó fél millió forintnál magasabb nyugdíjat, s mindössze hatan kaptak egymillió feletti nyugdíjat. 2018-ban azonban már nemhogy egymilliós, de havi kétmilliós nyugdíjat is kapnak egyes szerencsések. Az ONYF feladatait átvevő Magyar Államkincstár nem árulta el a Zoom.hu kérdésére, hogy 2018 januárjában hány fél- és egymillió forint feletti nyugdíjat folyósítottak.

Annyit viszont elárultak, hogy a tíz legmagasabb nyugdíj átlaga januárban 2 015 226 forint volt havonta, természetesen ez már nettó érték, hisz a nyugdíj után nem kell adót fizetni.

A válaszból az következik, hogy legalább egy nyugdíjas kétmillió forintnál magasabb nyugdíjat kapott januárban. És ha csak egy ilyen nyugdíjas volt, akkor jóval többet kapott kétmilliónál (mivel egyedül kellett felhúznia a tíz szupernyugdíjas átlagát kétmillió fölé). Ha többen voltak, akkor csak valamivel kétmillió fölött kellett kapniuk.

Különböző számítások szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer 2033-2035-ig önfenntartó, ám a 2040-es évek után már komoly külső forrásokra szorul a költségvetésből. A korhatáremelés most áll be a tervezett 65 évre, annak további emelésére nincs szükség, ám a nyugdíjszakmában többé-kevésbé konszenzus van abban, hogy nem is annyira apró változtatásokra (a kivételek megszüntetésére) szükség lesz.

Nem tartható a járulékplafon eltörlése

Az egyik intézkedésre okot adó döntés a járulékplafon visszaállítása: ugyanis a milliós nyugdíjak egy társadalombiztosítási rendszerben nem indokolhatóak. A társadalombiztosítás lényege ugyanis épp az, hogy bizonyos mértékben jövedelmet csoportosítson át a nagy jövedelmű nyugdíjmilliomosoktól a minimálnyugdíj körül élők javára – természetesen bizonyos keretek között.

A milliós jövedelmű munkavállalók ugyanis nyugdíj-megtakarításaikból biztosítani tudják maguknak a korábbi életszínvonalat – így semmi nem indokolja, hogy a társadalombiztosítástól is milliós ellátásokat kapjanak, ami hosszú távon jelentős többletkiadásokat jelet az állami nyugdíjrendszernek. Természetesen a szerzett jogokat visszamenőleg ez esetben sem lehet csorbítani, így

azok, akik már jogosultak lettek ilyen magas nyugdíjra, életük végéig megkaphatják azt.

Más a helyzet a még aktívakkal. Az ő esetükben két lépés lehetséges, vagy visszakapják a befizetett járulékokat, vagy az ő nyugdíjukba is beszámítják azokat a jövedelmeket.

Ahol változtatni kelleni a nyugdíjrendszeren – nők-40

A másik cselekvésre okot adó probléma a nyugdjrendszerben a NŐK-40 program, amit szintén a Fidesz talált ki, hogy a nők 40 év szolgálati idővel még a nyugdíjkorhatár elérése előtt elmehessenek nyugdíjba. A Fidesz családbarát politikája jegyében azt akarta, hogy ezek az „idős”, valójában 57-62 éves, sokszor tetterős nők elmenjenek főállású nagymamának, így kivegyék részüket az unokák neveléséből. A várt néhány tízezer fővel szemben azonban ma már 160 ezer fő kap ilyen ellátás, ami évente 234 milliárd forint nyugdíj folyósítását jelenti – miközben ezen nők többsége ma is dolgozhatna, így adót és járulékot fizethetne.

A másik probléma, hogy az érintett nők jelentős része nem ment el „nagymamázni”, hanem tovább dolgoztak – így viszont a munkabérük mellé megkapják a havi 120-130 ezer forintnyi nyugdíjat is. Ez a kiadási tétel nagysága miatt is előbb-utóbb a kivétel bezárására kényszeríti a következő kormányok valamelyikét – de a már megszerzett ellátásokat a szigorítás már nem érinti. A Fidesz kitart a NŐK-40 nyugdíjkedvezmény mellett, az ellenzéki pártok megosztottak.

Mit tennének a pártok?

A politika éppen a másik irányba mozog, a Jobbik például a 40 éves kedvezmény férfiakra való kiterjesztését ígéri a választási programjában, illetve a szülői nyugdíj-kiegészítés bevezetését – vagyis épp az instabilitás felé vinné a rendszert. MSZP nem tervez rendszerszintű átalakításokat, hanem a minimálnyugdíj 57 ezer forintra való emelését javasolja vagy épp a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetést – de most 120 ezer forintos felső határral. A két intézkedés közül az utóbbi tenne nagyobb terheket a nyugdíjrendszerre. Az MSZP – akárcsak az ellenzéki pártok többsége – lazítana a merev nyugdíjkorhatáron, ők újból bevezetnék az előrehozott öregségi nyugdíjat.

Az LMP rugalmassá tenné a nyugdíjkorhatárt, hogy pontosan miként, azt nem írják, de vélhetően ezt a párt csak bonus-malus rendszerben vezetné be, vagyis a korhatár előtti nyugdíjba vonulást „büntetnék” az induló nyugdíj csökkentésével, míg a továbbdolgozást „jutalmaznák”. A rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetése jelentős részben kiváltaná a most létező NŐK-40 nyugdíjkedvezményt – megszüntetve annak kivételező jellegét.

A Demokratikus Koalíció is rugalmas nyugdíjkorhatárt javasol a jelenlegi merev szabályokkal szemben, így a korhatár elérése előtt 3-5 évvel már nyugdíjba lehetne vonulni – igaz, az ellátások csökkentése mellett. DK emellett kitér a járulékplafon kérdésére is: „gátat szabnának az irritálóan magas, akár milliós nyugdíjaknak”, vagyis a párt a plafon visszaállítása mellett tette le a voksát.

A Fidesznek nincs választási programja, így nem lehet tudni, hogy mit tervez a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban

– a korábbi nyilatkozatok szerint alapvezető változásokat nem terveznek rövidtávon a nyugdíjrendszerben.