Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Ráutaló magatartás: nyugdíjat, szociális ellátást a bankszámlára!

Ráutaló magatartás: nyugdíjat, szociális ellátást a bankszámlára!

Javítana a kormány a pénzügyi műveltségünkön: azt akarja elérni, tömegesen kössünk biztosítást, spóroljunk öregkorunkra és vásároljunk tőzsdei részvényeket. Mindezt úgy, hogy hat éve szétverte a magánpénztári rendszert.

Magyarok pénzügyi műveltsége rengeteg kívánnivalót hagy maga után. A pénzügyi kultúra fejlődését nem igazán segítette a 40 év szocializmus, de a rendszerváltást követő magas inflációs korszak, a bankcsődök, nem utolsósorban a 2008-as pénzügyi válság sem; a devizahitelezés felfutásával, majd becsődölésével a korábban meglévő alacsony bizalmat is lerombolta a bankokkal, pénzintézetetekkel szemben. Manapság egy átlag magyar ember szerint a bankok leginkább tolvajok, nem pedig szolgáltatók. Az éremnek azért két oldala van, számos banknak az ügyfélhez való viszonya is rengeteg kívánni valót hagy maga után.

A magyarok szerény pénzügyi ismeretei, a (nem) létező tudással kapcsolatos bizonytalanság komoly gátja az új pénzügyi technológiák terjedésnek – így az a gazdasági növekedés korlátjává vált.

A kormány viszonylag rövid időn – hét éven – belül megfordítaná a kedvezőtlen trendeket, ezért lényegi lépések jönnek a pénzügyi tudatosság fejlesztésben – olvasható az NGM a kormany.hu-n publikált, „Okosan a Pénzzel” című tanulmányában.

Szegények vagyunk , ezért nincs is pénzügyi kultúránk

A kormány szerint több probléma is kitapintható a magyarok pénzügyi műveltségével kapcsolatban: idegenkednek a pénzügyektől, ezért az ezzel kapcsolatos döntéseket kockázatok mérlegelése nélkül, sokszor érzelmi alapon hozzák meg. Az öngondoskodási hajlandóság rendkívül alacsony nemzetközi összehasonlításban – igaz, ezért a Fidesz-kormány is sokat tett a magánnyugdíjpénztári rendszer szétverésével.

A stratégia szerzői a legfontosabb alapvetés előszobájáig eljutnak ugyan, de azt nem mondják ki: a magyarok többségének pénzügyi kultúrája azért nem alakult ki, mert egyszerűen nincsenek ilyen gondjaik, tudniillik a felnőtt lakosság kevesebb, mint felének semmilyen megtakarítása nincs, illetve a lakosság megtakarítási és öngondoskodása is alacsony szinten mozog.

Új tantárgy jöhetne az iskolákban

Sok mindent az elmúlt években nem is sikerült elérni: pénzügyi ismereteket jelenleg csak a szakgimnáziumokban oktatnak, ami nem csoda, hiszen e területen sem tananyag, sem tanár, sem tankönyv nem létezik. Ehelyett a MNB próbálkozott kampányokkal, ingyenes tanácsadó irodákkal, ám ezek elérhetősége meglehetősen korlátos, mivel mindössze 11 működik belőlük az országban.

A kormány hét év alatt akarja végigvinni projektjét, egyszerre több fontos lépést megtéve: kiemelt fontosságú, hogy a pénzügyi nevelés már a gyerekkorban megkezdődjön, ezért a készülő Nemzeti alaptantervbe szeretnék beemelni a pénzügyi képzést. A mostani szándékok szerint a 7-10. évfolyamokon önálló tantárgyként is megjelenhetnek a pénzügyi ismeretek oktatása. Ám az is lehetséges, hogy ezek az információk beépülnek más tantárgyak ismeretanyagába. Ennek részeként már a 3-6. évfolyamon megjelennének a tantárgyi tartalmakban, például a matematika-oktatásban.

Nagyobb gond a felnőtt korosztályokkal

A körültekintő pénzügyi döntések alapját a megfelelő szövegértési, számolási és kombinatív készségek adják, amelyek a felnőtt lakosság jelentős részénél hiányoznak. Ezt a kormány stratégiai anyagának szervői munkahelyi oktatással csökkentenék; ez az egyik meglepő javaslat a számos közül. (Az NGM a tanulmányt ugyan Pénzügyi tudatossági stratégia alcímmel publikálta. Ennek ellenére az anyag inkább javaslatgyűjtemény benyomását kelti az olvasóban, semmiképpen sem egy kiforrott stratégiáét.)

A felnőtt lakosság öngondoskodási hajlandóságra növelése még nehezebb feladat, mert ennek előfeltétele a hosszú távú pénzügyi tervezés megléte, ami csak a pénzügyi tudatosság magasabb szintjén jellemző.

Az egyik ilyen létező és a kormányzat által támogatott intézmény a Babakötvény, az életkor növekedésével pedig a biztosítások, lakástakarék-pénztári konstrukciók, de a lista végén akár tőzsdei befektetés lehetőségének népszerűsítése is szerepel.

Szociális bankszámlára mehetne a nyugdíj és a segély

A munkanélkülieknél, valamint a nyugdíjasok egy részénél az alapoktól kell kezdeni a munkát. Számukra nyújthat segítséget a szociális alapszámla bevezetése. Nem kizárt, hogy az így létrehozott alapszámlákra utalnák a jövőben az állami támogatásokat, továbbá a nyugdíjakat, az ösztöndíjakat – így kényszerítve ki azon csoportoktól is a bankolást, amelyek tagjai ettől eddig elzárkóznak. Így a készpénzhasználat rovására ezen társadalmi csoportokban is emelkedhetne a bankkártyák használata, s megismerkednének az internetes bankolással – vélik az NGM szakértői.

A bankkártyás vásárlások, az átutalások gyakorisága közelíti a uniós szintekét.

Ahol nagy az elmaradás: a bankkártyás számlafizetések, a vásárlások – még mindig nagy súlyt képviselnek a sárga és a fehér csekkek.

(A tanulmány szerint ez speciális magyar szokás, ám valójában Ausztriában, Németországában, Svájcban, Franciaországban, de még az Egyesült Államokban is van kultúrája a csekkes fizetésnek, ennek ellenére több a tanulmány is egyenlőséget tesz a magyarok alacsony pénzügyi kultúrája és a sárga csekkek használatának magas aránya között.) Valójában persze a probléma az, hogy az alacsony, bizonytalan jövedelmi helyzetben, amelyben a magyar családok széles tömegei vannak, illetve a közműszolgáltatók pénzügyi inkompetenciája miatt a sárga csekk még mindig számos olyan előnnyel bír széles tömegek számára, amit például a helyettesítésére szánt csoportos beszedési megbízás nem biztosít.

Az NGM tanulmánya nem nevesíti – jóllehet a sorok közt utal rá – , ám is könnyű belátni, hogy amíg a cégek, a közműszolgáltatók, a bankok pénzügyi kultúrája, szolgáltatási színvonala nem ér el egy kívánatos szintet, addig

jóval nehezebb a lakosságot ilyen szolgáltatások használatára rávenni.

Az egyik ilyen csapásirány lehet a kereskedelemben az elektronikus fizetések elterjesztésnek támogatása, sőt kötelezővé tennék a bankkártyák elfogadását, de olyan – látszólag ma már idejétmúlt – javaslatok is vannak a tanulmányban, mint a munkabérek kötelező bankszámlára utalása vagy az, hogy minden államigazgatási díjat (illetéket, adót) lehessen elektronikusan fizetni. Ami ma már alap.