Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Tao-csőd: lökdösődő biztonsági őr hajtott el minket a budaörsi stadionból

Tao-csőd: lökdösődő biztonsági őr hajtott el minket a budaörsi stadionból

A látványosan bedőlt szigetszentmiklósi stadionépítés mellett Budaörsön is jelentősen elakadtak a beruházással.

Az NB II-ben jelenleg 6. helyen álló futballcsapatot működtető klub már 2015 elején bejelentette, hogy taós forrásokból új létesítményt épít. Azonban a kezdés csúszott, így a vezetők 2016 júniusában nyilatkoztak először arról, hogy egymilliárd forint taótámogatásból és önkormányzati forrásból felújítják az Árok utcai stadiont.

Kiss Károly klubelnök akkor azt mondta, hogy lezárult az adminisztrációs előkészítés és 1400 fős fedett lelátó, új öltöző és az eddiginél nagyobb, az NB II-es előírásoknak megfelelő, fűthető játéktér épül. Tömegsport-fejlesztésekre is gondoltak, kültéri erősítőgépeket, lábteniszpályát, gyerekjátszóteret is tervbe vettek.

Látványterv. Forrás: Bsc1924.com

Az egymilliárd forint 700 millió forint taóból és 300 millió forint önerőből jön össze, utóbbinak egy része pedig önkormányzati támogatás.

A Budaörsi SC honlapján fellelhető taós dokumentumokból kiderül, hogy már az első szezonban gondot jelentett a megítélt taópénz összegyűjtése. A Magyar Labdarúgó-szövetség ugyan jóváhagyta a klub fejlesztési programját, de az nem azt jelenti, hogy rögtön pénzt kapott az egyesület; hanem azt, hogy a jóváhagyás birtokában gyűjtheti a társaságiadó-felajánlásokat. Viszont a 2015/16-os szezonban már hosszabbítást kért a klub működtető BSC 1924 Kft. a „pénzügyileg nem teljesült, támogatási igazolással le nem fedett támogatás vonatkozásában”, amelyet a szövetség jóváhagyott.

A budaörsi stadionépítés 2018 márciusában, fotó: Matsinhe Dénes Joao

A kezdést nehezítette, hogy az Árok utca környékén lakók nemtetszését is kiváltotta az építkezés, mert az ívelt betonelemekből álló lelátó elveszi a kilátást a városszéli hegyekre.

Aztán 2017 nyarára kiderült, hogy gond van az építkezéssel, konkrétan félbeszakadt. „A pályáztatás eredménytelen lett a kettes ütemre, ezért állt le nyáron az építkezés – mondta Kiss Károly, a Budaörsi SC elnöke augusztusban a Nemzeti Sportnak. A taós beruházásokhoz hozzátartozik, hogy nem kell közbeszerzést kiírni rájuk, a beruházók maguk választják ki versenytárgyalással, hogy kit bíznak meg.

Akkor Kiss Károly azt mondta, már kiírták az újabb pályázatot a folytatásra. „A tervek szerint szeptemberben folytatódhat a beruházás, így márciusra kész lehet az új főépület a lelátóval. Azonban az átadásra várhatóan nyárig várni kell majd, mert tavasszal a harmadik ütemben még a biztonságtechnikai feladatokat kell elvégezni, illetve a pálya teljes rekonstrukciója is akkor zajlik majd.”

A budaörsi stadionépítés 2018 márciusában, fotó: Matsine Dénes Joao

A klubelnök azt is mondta, a teljes üzem csak jövő nyártól működhet majd a stadionban, és akkor költözhet vissza a csapat is.

Szeptemberben a város polgármestere, Wittinghoff Tamás is nyilatkozott a stadionról. Világossá tette, hogy bár városi ingatlanról van szó, nem a városé a beruházás, azt a klub végzi és a finanszírozás a klub, valamint az MLSZ területe.

Igaz, a független polgármester azt is elmondta, hogy rendkívül szerencsétlen konstrukciónak tartja a taót. Viszont hozzátette, a kivitelezővel adódtak problémák, azért állt le az építkezés és már megvan a megoldás, meglesz a fedezet az építkezésre, csak csúsznak a befejezéssel. Arra a kérdésre, hogy mikor adhatják át a létesítményt, azt mondta, „nem születtem varázslónak.”

Annyiban érdekes volt Wittinghoff hárítása a projekt kapcsán, hogy a BSC 1924 Kft.-ben a helyi sportklub és egy alapítvány mellett az önkormányzat is a tulajdonosok között van. Az önkormányzatnak köszönhetően egyébként 2016-ban 200 milliós, 2017-ben 107 milliós törzstőke-emelést hajtottak végre a cégben. A stadionberuházásra pedig a 2018-as költségvetésben 71 millió forintos önkormányzati támogatást különítettek el.

Úgy tudjuk, a városban nem igazán örültek a stadionberuházásnak, de ha szinte ingyen jön egy ilyen fejlesztés, akkor egyetlen településen sem szoktak nemet mondani rá. A fennakadást egyébként az okozhatta, hogy az építkezést végző cég levonult a területről.

A budaörsi stadionépítés 2018 márciusában, fotó: Matsine Dénes Joao

Úgy tűnt tehát, hogy sínre kerül a beruházás, de nem így lett, mert – ahogyan a Budaörsi Napló cikkéből kiderül – a második ütem pályázata érvénytelen lett. Kiss Károly azt mondta a lapnak, hogy a tendernyertes cég a rendelkezésére álló 30 nap alatt nem jelentkezett szerződést kötni, tehát lejárt az ajánlati kötöttség ideje. Ez a cég információink szerint a stadionfejlesztésekben egyébként nagyon sűrűn felbukkanó Pharos 95 Kft. volt, amely ezzel egy időben Kispesten, az ottani, állami beruházásban megvalósuló fociakadémia építkezésén kezdett el dolgozni.

Így január elején, amikor a magyarfutball.hu kamerával nézte meg, hogyan áll a beruházás, eléggé siralmas körülményeket talált.

Félkész lelátót, valamint feltúrt pályát.

A cikk készítésekor mi is elnéztünk az Árok utcába, és a januári körülményekkel szinte teljesen megegyező állapotot találtunk.

Ráadásul az építkezést az utcáról fotózó kollégánkra szabályosan rátámadt egy biztonsági őr.

A beruházással kapcsolatban kerestük a Budaörs elnökét is, azonban külföldi tartózkodása miatt nem értük el.