Fideszes öngól: a stadionépítésre szánt összeg harmada megy kórházfejlesztésre

Fideszes öngól: a stadionépítésre szánt összeg harmada megy kórházfejlesztésre

Politikai elemző legyen a talpán, aki kideríti, hogy tényleg visszavett-e a sorozásból és a migránsozásból a Fidesz a hódmezővásárhelyi vereség után. A jelek szerint inkább nem, de azért a kommunikációban megjelentek olyan elemek, hogy a magyar származású milliárdosra való mutogatás mellett érdemes lenne az elmúlt nyolc év eredményeinek sulykolására is nagyobb hangsúlyt fektetni.

Ennek egyik példája volt az a Magyar időkben megjelent cikk, amely a kormányzás eredményeit igyekezett bemutatni, egy, a fideszes blogokon és Facebook-oldalakon terjedő korábbi lista zanzásított változataként.

De felbukkant egy másik felsorolás is, sőt, egy egész fényképalbum arról, hogy a Fidesz kormányzása alatt milyen kórházakat újítottak fel.

Fotó: Facebook

Az albumot már ötezren megosztták, és van a posztnak olyan verziója is, ahol konkrét összegeket rendeltek a fejlesztésekhez:

  • Szent Imre Kórház (6,8 milliárd Ft.)
  • Egri Markot Ferenc Kórház (6 milliárd Ft.)
  • Sport Kórház (10 milliárd Ft.)
  • Körmendi Kórház (1,4 milliárd Ft.)
  • Veszprémi Cholnoky Ferenc Kórház (1,4 milliárd Ft.)
  • Zalaegerszegi Megyei Kórház (30 milliárd Ft.)
  • Dombóvári Szent Lukács Kórház (1,8 milliárd Ft.)
  • Győri Petz Aladár Kórház (11.2 milliárd Ft.)
  • Teljes felújítás a Pécsi 400 ágyas egyetemi klinikákon (15 milliárd Ft.)
  • Szombathelyi Markusovszky Kórház (6,3 milliárd Ft.)
  • Hatvani Albert Schweitzer Kórház (3,5 milliárd Ft.)
  • Bethesda Gyermekkórház (150 millió Ft.)
  • Debreceni Kenézy Kórház (500 millió Ft.)
  • Kaposvári Kaposi Mór Kórház (600 millió Ft.)
  • Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Gyula (6,6 milliárd Ft.)
  • Budapesti Bajcsy Zsilinszky Kórház (700 millió Ft.)
  • Karcagi Kátai Gábor Kórház (800 millió Ft.)
  • Várpalotai Szent Donáth Kórház (800 millió Ft.)
  • Budapesti Uzsoki Kórház (6,5 milliárd Ft.)
  • Nyíregyházi Jósa András Kórház (1,1 milliárd Ft.)
  • Hódmezővásárhelyi és Makói Egyesült Kórház (3,3 milliárd Ft.)

Első ránézésre impozánsnak tűnik a lista, de valójában sok sebből vérzik és inkább fideszes öngólnak tűnik, ha mélyebbre ásunk.

Ha összesítjük a listán szereplő összegeket, akkor 114,45 milliárd forintot kapunk, amely a 2010 óta zajló fejlesztéseket foglalja magában. Ez önmagában szép summa, de, ha összevetjük a stadionépítésekre szánt összegekkel, akkor máris árnyaltabb képet kapunk.

A Zoom.hu tavaly novemberi összesítése szerint 2010 és 2020 között összesen legalább 350 milliárd forint közpénzt költöttek illetve költenek el az Orbán-kormányok stadionépítésre. Ráadásul valójában a végösszeg már tovább nőtt, mert azóta például 10 milliárd forintot szavazott meg a kormány egy nyíregyházi stadionfejlesztésre.

Forrás: Nemzeti Sportközpontok

Az arénák legdrágábbika, az új Puskás Stadion egymaga majdnem kétszer akkora összeget – bruttó 200 milliárd forintot – visz el, mint a büszkeséglistán szereplő összes kórházi beruházás együttvéve.

Fontos tudni, hogy a 350 milliárdos összegben a nemzeti stadion mellett döntő részben első és másodosztályú csapat stadionjára szánt pénz szerepel, és messze nem az összes focival kapcsolatos infrastruktúrafejlesztés. A teljes összeg több, mint 95 százaléka közvetlen állami forrás, csak néhány milliárdot tesznek ki a szintén közpénznek számító tao-pénzből finanszírozott építkezések.

Ehhez képest ha a kórházak listáját nézzük, nagyon sok olyan tételt találunk rajta, amelyeket döntő részben uniós forrásból fedeztek. Ilyen például a Szent Imre Kórház 6,8 milliárdos fejlesztése, a szombathelyi Markusovszky Kórház 6,3 milliárd forintos új belgyógyászati tömbje, a pécsi egyetemi klinika 15 milliárdba kerülő, 400 férőhelyes fejlesztése – ez kifejezetten EU-s nagyprojekt lett. Az egri Markhot Ferenc Kórház fejlesztésére 6 milliárd szerepel a felsorolásban, itt a 2010-ben elindult projektben 4,4 milliárd forint volt az uniós forrás. A győri Petz Aladár Kórházban is uniós forrásokból alakították ki 2011-13-ban az új sürgősségi osztályt. A gyulai Pády Kórház sebészeti tömbje valóban 6,6 milliárdból készült, ebből 5,6 milliárd forint volt az uniós támogatás. Az Uzsoki 6,5 milliárdos fejlesztése még 2009-ben indult el, és a kétharmada annak is EU-s forrás volt.

Ráadásul akadnak olyan kórházak is a listán, amelyeknél “több a terv, mint a tény”. Ilyen a Zala Megyei Kórház, amelyre 30 milliárd forintot szántak 2014-ben, de az egy hétéves fejlesztés programra vonatkozott. Aminek egyelőre nyomát találtuk Zalaegerszegen, az a szívsebészeti központ 4 milliárdos fejlesztése volt, amiben szintén EU-s forrásokat használtak fel. Vagy ilyen “tétel” a Sportkórház, amely valóban új helyre költözik 10 milliárd forintból, de egyrészt azért van erre szükség, mert a Testnevelési Egyetem terjeszkedik, másrészt ez a projekt sok hónapos csúszásban van. (Röntgen és kötöző egyelőre nincs az új helyen.)

Vagyis látható, hogy a 100 milliárdos összeg jelentős része (legalább a fele) EU-s forrásokat foglal magában, márpedig a Fidesz szavazótáborának a szemében Brüsszel éppen a magyar érdekek korlátozójaként szokott feltűnni, nem a magyar egészségügy fejlesztőjeként.