Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Vannak iskolák, ahol több dizájnerdrog-díler is van

Vannak iskolák, ahol több dizájnerdrog-díler is van

A dizájnerdrogok készítői még mindig egy lépéssel a hatóságok előtt járnak, de ha nem így lenne, akkor is nehéz lenne a helyes útra terelni a sokszor fiatalkorú szerhasználókat. A szegénység, a kilátástalanság vagy esélytelenség miatt sokszor komplett családok nyúlnak a kábítószerhez, ráadásul az elhibázott egészségpolitika, a társadalom tudatlansága vagy a nem megfelelő szakember-képzés miatt a helyzet eszkalálódik.

Ez derült ki abból a kerekasztal-beszélgetésből, amelyet a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) szervezett, hogy körbejárja a dizájnerdrogok problémáját. A Megafon címre keresztelt sorozat első felvonása amellett, hogy válaszokat adott több kérdésre, újabbakat is generált.

Vannak, akik az iskolában sem tudnak lemondani a drogról

Azt talán már minden használó és nem használó tudja, hogy a szintetikus kábítószerek tiltólistája úgy bővül, ahogy kikotyvasztanak egy új szert, ezért a megoldás nem feltétlenül az, ha a szabályozás éber, és leköveti a folyamatokat, mert a probléma nem csak az, hogy valami bűnös szer van a piacon. Az információk egyre szélesebb körben terjednek, zajlik az edukáció, és a sajtó nyomására egyre aktívabb a jelenlét a problematikus helyeken (például Hős utca); azt gondolnánk, elindult valami, látszik a fény az alagút végén, de a konferencia után kiderült, a helyzet majdhogynem reménytelen.

Rengeteg fiatal fogyaszt dizájnerdrogot, akár szintetikus fűről azaz a herbálról vagy biófűről, akár a többek között az amfetamin hatását leutánzó katinonokról (kati, zene stb.) van szó.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Nyíri Noémi (a Tiszta Jövőért Alapítvány, szakmai vezetője, szociálpedagógus és addiktológiai konzultáns) szerint problémát jelent, hogy továbbra is él az a tévhit, hogy a biófű legális, miközben a generikus szabályozás miatt a piacon szinte már csak elvétve találhatók olyan anyagok, amelyek nem listások. A legnagyobb problémát azonban az ismeretlen anyagok sokféleség okozza (az elmúlt 10-13 évben több mint fél ezer új anyagot regisztrált az Európai Drog-monitorozási Központ). Különbséget kell azonban tenni a büntetőjogi következmények között ÚPSZ (Új Pszichoaktív Szerek) és klasszikus kábítószerek tekintetében, az előbbi fogyasztásáért szabálysértés az utóbbiért két évig terjedő szabadság vesztés is adható vagy ennek alternatívájaként az elterelés választható csekély mennyiségű kábítószer fogyasztás esetén. A fiatalok biófű használatának hátterében mindenképp felfedezhető az alacsony (ezáltal számukra is elérhető) ár, a legalitás tévhite és a könnyebb hozzáférhetőség.

„Hallottam olyan iskoláról, ahol 2-3 dizájnerdrog-díler volt”

– mondta Nyíri.

Szedmák Eszter szerint a szerhasználat komplett családokat is összetart. A XIII. kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkatársaként azt tapasztalta a kerületben, hogy többször gyerekek, szülők és nagyszülők is egyszerre használják a kétes hatású szereket, és mivel a büntetőjog csak minimálisan rendszabályozza a használókat, nem bír elrettentő erővel. A szerhasználók a következményeket sem mérik fel rendesen, vagy ha igen, nem kezelik függőségüket.

Kardos Tamás Portugáliát hozta fel példának, ott kis mennyiségben lehet kábítószert birtokolni, és mivel enyhébb a szabályozás, a droghasználók könnyebben veszik rá magukat, hogy megjelenjenek egy-egy kezelésen, ráadásul a rendőrség kapacitása is felszabadul azzal, hogy nem a piti fogyasztókat üldözi, hanem több ideje/energiája marad a dílerek felkutatására.

Attól még, hogy legálisan beszerezhető, még drognak minősül

Kardos Tamás a TASZ munkatársa, korábban drogpolitikai programvezetője is aláhúzta: Magyarországon hiányzik a szerhasználói tudatosság, a szerhasználók egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy a kábítószerezéssel mennyiben veszélyeztetik saját egészségüket, illetve kapcsolataikat. A dizájnerdrogok alacsony ára, a tudatlanság mellett a magyar egészségpolitika is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok ilyen szerekhez nyúlnak.

A serdülő addiktológiai járóbeteg ellátást 98%-ban nem önszántukból keresik fel a fiatalok, többnyire a szülők kezdeményezik a kapcsolatfelvételt. Ugyanakkor össztársadalmi szinten elmondható, hogy az emberek fejében nincs valós tudás arról, hogy mit jelent egy serdülő drogambulancia, milyen típusú segítségnyújtás történik ott.

Fotó: MTVA/Bizományosi – Oláh Tibor

Kardos Tamás szerint a magyarok toleránsak az alkoholra vagy a gyógyszerekre, vagy ezek tetszőleges kombinációjára, pedig ezek is drognak minősülnek. Mivel a dizájnerdrogok között mindig lesz olyan, amely nincs rajta a tiltólistán, sokan azzal védekeznek, hogy a gyerek nem drogozik, hisz legális anyagot fogyaszt, nem is gondolnak bele, hogy jobban árt magának, mint, ha marihuánát szívna, elvégre az illegális. Pedig, ahogy a beszélgetés moderátora is megjegyezte:

„A herbálhoz képest a marihuána hatása, következménye: fing!”

A problémás vagyis nem kísérletező jellegű droghasználat nagyon ritkán jelenik meg olyanoknál, akiknek rendben van az életük, a dizájner drogokhoz vagy éppen alkoholhoz sokan a szegénység, a kilátástalanság és az esélytelenség miatt nyúlnak. Ezért amíg a szegénységet, a társadalmi egyenlőtlenségeket nem számolják fel/vagy annak kezelésére nem tesznek kísérletet megfelelő szociálpolitikai és gazdasági eszközökkel, a nyomor szülte kábítószer használatot sem fogják tudni. Ezért az az ambivalens helyzet alakul ki, hogy a használók bármennyire is pusztítják saját egészségüket és kapcsolataikat, tulajdonképpen a túlélésük eszközévé vált a droghasználat, ide értve a vényre felírt altató nyugtató szereket és az alkoholt is. A beszélgetés résztvevői szerint a szegregátumokban megélt kilátástalanságot tiszta fejjel elviselni szinte lehetetlen. A helyzet csak bonyolódik, ha a használónak például a testét kell áruba bocsátania, hogy megszerezze a szert.

Minden ötödik gyerek kipróbált már valamilyen drogot

A beszélgetés fonalát a nézők is továbbvihették, piros, illetve zöld kártyákkal jelezhették, mit gondolnak egyes problémákról. Arra a kérdésre, miszerint egy megengedőbb szabályozással többen kérnének segítséget, a legtöbben zölddel, azaz igennel válaszoltak. A szerhasználók többsége viszont nem tudja, milyen lehetőségei vannak. A hallgatóság között felmerült az a kérdés, hogy nem lehet-e hogy többen félnek attól, hogy a segítők felnyomják őket a rendőrségen. Ezért fontos tudni, hogy a segítőknek titoktartási kötelezettsége van, e nélkül a kliensek bizalmatlanok lennének velük és a segítő folyamatok nem tudnának működni.

Szedmák Eszter elmondta, a szervezetek abból főznek, amiből tudnak, lakossági fórumokkal, prevenciós kampányokkal informálják az embereket, többek között ezt a feladatot hivatott elvégezni a TASZ adatvédelmi tájékoztatója, amelyet pedagógusok, illetve egészségügyi dolgozó számára készített. A tanárok vagy az orvosok, mentősök sokszor nem tudják, hogyan viszonyuljanak egy szerhasználóhoz, így sokszor szélsőségesen reagálnak. Pedig a diákok adatai is minősítettnek számítanak, illetve az egészségügyi dolgozókat is köti a titoktartás. A TASZ ezért azt javasolja, hogy a pedagógusok akkor értesítsék a rendőrséget, ha a gyerek szervezett bűnözői hálózatba kerül, a mentősök pedig csak akkor jelezzenek a hatóságnak, ha az ellátott beteg a testi épségüket fenyegeti.

Nyíri Noémi elmondta (ESPAD kutatás szerint), a 16 éves korosztályból minden ötödik gyerek kipróbált már valamilyen illegáliskábítószert életében legalább egyszer, és minden tizedik fogyasztott már dizájnerdrogot. A társadalmi szemléletformálás egyik fontos eleme, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, mi is az a drog, hogy a legális szerek függő használata ugyan úgy problémát jelent. A prevenciós foglalkozások egy bizonyos típusánál továbbra is gyakori az elrettentés, amely önmagában régóta tudjuk, hogy nem hatékony módszer, vannak kis számban, akiknél működik, de sokaknál semmi haszna, tényleges preventív hatással pedig egyáltalán nem bír, hiszem praktikus vagy hasznos információkat nem ad azokra a helyzetekre, amikbe belekerülnek a fiatalok. Számos esetben és helyzetben a drog probléma kezelésében kevésnek érzik magukat az addiktolgiai és szociális szakemberek, hiszen a szerhasználatot generáló okokat ők nem tudják megszüntetni, ezekhez sokszor társadalmi szintű lépések és beavatkozások lennének szükségesek, ami nem a kriminalizálást jelenti, sokkal inkább a társadalmi esélyegyenlőség növelésében nyilvánulhatna meg.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Nem kevesebb, több drogambulencia kellene

Ahogy a probléma, a megoldás sem egy gyökerű. A törvényi szabályozás, a társadalmi szemléletformálás, a szakemberképzés mind-mind kell ahhoz, hogy valamennyire előrébb lépjünk a dizájnerdrog okozta problémák megoldásában.

„Reménytelennek látom a helyzetet”

– hangoztak Szabó Tünde kijózanító szavai.

A nyomornegyedekben a túlélés feltétele a drog, aki változtatna, nem tud kihez fordulni, vagy információhiány miatt nem tudja, fordulhat-e valakihez mindenféle következmény nélkül, ha pedig mégis megteszi, az életkörülmények visszafordítják – ördögi kör.

Kardos szerint mindenképpen szakítani kell a büntetőjogi szemlélettel, fel kell számolni a mélyszegénységet, össze kellene fognia az egészségügyi és szociális ellátórendszereknek – ehhez mind kormányzati szándék és akarat szükségeltetik.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A kerekasztal résztvevői szerint sosem késő, mindig lehet segítséget kérni, akár hány éve is használ valaki drogokat. Segítség tehát mindig van, a végeredmény pedig alapvetően több tényezős, a segítőhelyek lehetőségeket kínálnak, amivel az érintettnek kell élnie, kényszergyógykezelés nincs droghasználóknak, de motiváció és szándék esetén van segítség.

A kábítószerezést nem lehet a szőnyeg alá söpörni, de az est végére ismét tisztává vált, hogy a bajok nem csak egészségügyi, illetve addiktológiai szempontból aggasztóak, a problémák társadalmiak és a politikaiak is egyszerre, az értő és szolidáris társadalom megteremtése, valamint a mélyszegénység felszámolása nélkül nem lehet rendezni ezt a feszült helyzetet.

A szintifű meghódította Mátraverebélyt

A TASZ készített egy kisfilmet A szintifű meghódította Mátraverebélyt címmel. A videóban Döme Zsuzsanna, a Dr. Ámbédkar Iskola tanára (aki egyébként a Kétfarkú Kutyapárt képviselője is egyben) elmondta, intézményben virágzik a dizájnerdrog-használat, szinte bárki hozzájuthat. A kábítószert korosztálytól függetlenül használják, egy adag ára pedig körülbelül két sörnek felel meg, vagy még annyinak sem… A használók ma már maguk rendelik a meg a teljesen legálisan rendelhető alapanyagokat, és maguk csepegtetik, például a citromfűre.

„Ötszáz forintért már lehet venni!”

– nyilatkozta az egyik használó a herbálról.

A kisfilmből kiderült, Mátraverebélyen generációk óta problémát jelent a munkanélküliség, de a fiatalok helyzete sem jobb, hiába járnak iskolába. Míg a marihuána esetében a legtöbben kibírják, hogy az iskolában ne fogyasszanak, addig a biofű használók el sem tudják képzelni a napjukat herbál nélkül, még az iskolába is beviszik.

„De utána megbánjuk, a családunk tönkre megy tőle…”

Sokan rosszul vannak, naponta fordul a mentő a településen. Az iskolák ráadásul nem a megfelelő megoldást választják: kirúgják a renitenseket. Az elbocsátott diákoknak ez szinte mindegy, mindenképpen megszerzik a szert, akár iskolába járnak, akár nem.

– Mennyit költötök rá egy nap?

– Amennyi van!

 

A beszélgetés résztvevői voltak:

Kardos Tamás, Társaság a Szabadságjogokért munkatársa

Nyíri Noémi, Tiszta Jövőért Alapítvány, szakmai vezetője, szociálpedagógus és addiktológiai konzultáns

Szabó Tünde, Nyírő-Opai Drogambulancia, szociális munkás​, illetve a XIII. Kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum társelnöke

​Szedmák Eszter, Budapest Főváros XIII. ker. Önkormányzat Prevenciós Központ munkatársa, illetve a XIII. Kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum társelnöke

Moderátor:
Dávid Ferenc