Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Mellébeszélés a magyar kormány magyarázata a Európai Bíróság elmarasztaló ítéletére

Mellébeszélés a magyar kormány magyarázata a Európai Bíróság elmarasztaló ítéletére

A kormány reagált az Európai Unió Bíróságának mai ítéletére, amelyből kiderül, hogy za élő kaszinók és az online kaszinók magyarországi koncessziójának odaítélése sem egyeztethető össze az uniós joggal, azaz ellentétes azzal. A Igazságügy Minisztérium közleménye mellébeszélésnek tűnik.

Az Európai Bíróság megrendítő pofont osztott ki a kaszinókoncessziók hazai kiadása miatt

Az Európai Bíróság megrendítő pofont osztott ki a kaszinókoncessziók hazai kiadása miatt Az Európai Bíróság ítélete szerint az élő kaszinók és az online kaszinók koncessziójának kiosztása sem egyeztethető össze az uniós joggal. A brit Sportig Odds által indított perben sorozatot mélyütéseket mért Magyarországra a szervezet. Hozzá kell nyúlni a hazai szabályozáshoz.

A tárca a Sporting Odds kontra Magyarország ügyben hozott ítélet kapcsán a hangsúlyozza: számítottak rá, hogy a külföldi szerencsejáték-szervezők saját profitjuk érdekében minden eszközzel fel fognak lépni a magyar szerencsejáték szabályozással szemben, amely a nemzeti érdekeket, a magyar fogyasztókat és a magyar költségvetést védik. Az Európai Unió Bírósága mai ítéletével azonban azt is megerősítette, hogy a fogyasztók védelme érdekében a tagállamok joga korlátozni szerencsejáték piacot. Ebben igaza is van a tárcának, hiszen a döntés kimondta azt is, hogy kétszintes szabályozás, azaz, hogy egyes területeket monopol, állami helyzetben tart egy ország – jelen esetben Magyarország – nem problémás.

A IM megjegyzi „a magyar szabályozást megtámadó Sporting Odds Limited online szerencsejáték-szervező Magyarországon sem telephellyel, sem pedig magyarországi szerencsejáték-szervezési engedéllyel nem rendelkezik, így – annak ellenére, hogy hazánkban is szolgáltatást nyújt – az ezen tevékenységével összefüggésben keletkezett profitja után a magyar költségvetésbe adót, egyéb közterheket nem fizet.”

A minisztérium ezen érvelése igencsak problémásnak hat, ráadásul szándékosan tudomást sem vesz az EB indoklásában szereplő másik, Unibethez köthető ügyhöz.

Utóbbi esetben ugyanis az éppen az volt a probléma, hogy a magyar állam csak ígérte a koncesszió kiírását, ám ezt végül nem tette meg. Így viszont hiába is akart a magyar szabályoknak megfelelően élni az Unibet – saját véleménye szerint szeretett volna koncessziót kiváltani –, ám a magyar állam ennek lehetőségét soha nem tette lehetővé számára. A Sporting Odds ügy közvetve erre az jogi helyzetre is reagál. Ebben a helyzetben pedig arra hivatkozni az IM részéről, hogy nem fizet adót finoman szólva is visszaás, hiszen ennek a lehetőségét éppen a magyar állam nem tette lehetővé a külföldi cégek előtt.

A minisztérium szerint közleményében többször is a tagállami hatáskör lehetősége mögé bújik vissza. Szerintük „így előírható például, hogy csak olyan szervezetek vehessenek részt szerencsejáték szervezésben, amelyek objektív, jogszabályban előírt kritériumok alapján megbízhatónak minősíthetőek.”

Csakhogy az EB ítélete éppen azt mondja ki, hogy a megbízható szerencsejáték szervezőknek minősítéshez korábban megkövetelt 10 éves magyar szerencsejáték ipari tapasztalat aránytalanul hosszú,

és ezért hátrányos a más tagállamokból érkező cégek számára. Vagyis a minisztérium álláspontja éppen ellenkező előjelűvé próbálja tenni a ítélet szövegét.

A tárca kifejti, hogy a „kontrollálatlanul és többnyire törvénytelenül működő szerencsejáték-ipar 2010 előtt milliárdos pénzügyi károkat okozott a Magyar Államnak. A korábban teljesen feketén és átláthatatlanul működő szerencsejáték-iparban az új szabályok óta jelentősen nőtt az állami kontroll, kifehéredett az ágazat és a nyerőgépeket üzemeltető játéktermek bezárása óta csökkent a szerencsejáték-függőség veszélye. Ma már csak néhány kaszinó működhet az országban és lényegesen szigorúbb és hatékonyabb a fellépés a tiltott online szerencsejáték-oldalakkal szemben, amelyek hazánkban keletkezett jövedelmük, játékbevételük után egy forint adót sem fizetnek, és a pénzmosás és terrorizmus ellenes hatóságok számára elérhetetlenek. Az illegális online szerencsejáték szervezőknek magasabb bírsággal és bankszámlájuk pénzügyi blokkolásával is számolniuk kell. A magyar szabályozás tehát érhetően sok külföldi, itt illegálisan működő szerencsejáték szervező érdekét sérti.” Utóbbiból mondatokból csupán azt felejti ki a minisztérium, hogy a kormány – most találatot ért koncesszió kiosztási rendszerével – éppen kormányközeli kezekbe juttatta a szerencsejátékipar eme szegmensét. Ráadásul számos kedvezményként értékelhető elemet is beépített számukra a rendszerbe. Elég csak arra gondolni, hogy az immár csak kaszinókban működtethető nyerőgépek változatlanul nincsenek online bekötve egy ellenőrző rendszerbe. Így kérdéses, hogy valójában mekkora forgalmat hoznak össze.

Arról nem is beszélve, hogy a koncessziós díj – egy 2013. végi törvénymódosításnak hála – levonható a játékadóból. Így a költségvetésbe befizetett összegeket messze elmaradnak attól, amelyre ez a szektor képes lenne.

Az aligha vonható kétségbe, s természetesen jó irány, hogy „a Magyar Állam továbbra is minden rendelkezésre álló büntetőjogi és közigazgatási jogi eszközzel fellép azon szerencsejáték szervezőkkel szemben, amelyek érvényes engedély nélkül, illegálisan folytatnak ilyen tevékenységet, és ezzel jelentős bevételkiesést okoznak a magyar költségvetésnek.” A minisztérium ezen álláspontjával csak annyi a probléma, hogy az Európai Uniós Bíróság ezt a legkevésbé sem kritizálta.