Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Kiábrándító adat érkezett a magyarok anyagi helyzetéről

Kiábrándító adat érkezett a magyarok anyagi helyzetéről

A magyarok harmada mindössze egy hónapig bírná fizetés nélkül.

Átlagosan 8 hónapra elegendő tartalékuk van a magyaroknak arra az esetre, ha kiesne az aktuális jövedelmük. Az érintettek több mint felének ugyanakkor 3 hónapra, harmaduknak pedig mindössze 1 hónapra lenne elég spórolt pénze – derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A spórolt pénzből kihúzható idő összefüggésben van azzal, hogy a válaszadók 37 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. Akinek pedig van, azoknál az átlagos összeg 1,4 millió forint, de a régiós különbségek jelentősek.

Jelenleg az egyik legnagyobb gondot a gazdasági fejlődés szempontjából a munkaerőhiány jelenti, így a munkahellyel rendelkezőket a korábbi évekhez képest most sokkal kevésbé fenyegeti a munkahelyük elvesztése. Ugyanakkor aggasztó, hogy mennyi időre van elég megtakarításuk arra az esetre, ha kiesne az aktuális jövedelmük.

Bár a 30-59 éves lakosság átlagosan 8 hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik, a részletes adatok jóval kiábrándítóbb képet festenek. A megkérdezettek 57 százaléka ugyanis maximum 3 hónapig tudna megélni a félretett pénzéből, ráadásul 36 százalékuknak mindössze 1 hónapra futná. A fővárosban jobb a helyzet: itt átlagosan 10 hónapig tudnának jövedelem nélkül élni az érintettek, ezzel szemben a falvakban élők kevesebb, mint 6 hónapig bírnák. 6 hónapig 12 százalék, 1-2 évig pedig mindössze 10 százalék.

A spórolt pénzből kihúzható idő összefüggésben van azzal, hogy a válaszadók 37 százalékának nincs semmilyen megtakarítása.

A megtakarítással nem rendelkezők körében 31 százalékos a férfiak, és 44 százalékos a nők aránya. Bár 63 százalék rendelkezik spórolt pénzzel, mindössze 24 százalékának van kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása, és közülük is minden harmadik megtakarítónak kevesebb, mint 500 ezer forintja van időskorára.

A megtakarítással rendelkezők egyébként átlagosan 1,4 millió forintos összeggel rendelkeznek. 23 százaléknak azonban kevesebb, mint 500 ezer forintja van, 14 százaléknak 1 és 2,9 millió forint közötti, míg 12 százaléknak 500 ezer és 999 ezer forint közötti megtakarítása van. Budapesten az országosnál kedvezőbb a helyzet. Egyrészt a fővárosban az átlagnál alacsonyabb, 29 százalékos a tartalékkal nem rendelkezők aránya, akinek pedig van félretett pénze, azok 2,2 millió forintos összeget mondtak átlagosan. A falvakból ennél jóval rosszabb adatok érkeztek: 47 százalékuknak nincs félretett pénze, akinek pedig van, azok is csak 800 ezer forintot tudnak átlagosan felmutatni.

A takarékoskodási célok között a legnépszerűbb a biztonsági tartalék felhalmozása, erre a megkérdezettek fele gyűjt. 38 százalékuk tesz félre a nyugdíjas évekre, így ez lett a második legnépszerűbb cél, míg a harmadik helyen a lakásfelújítás futott be 31 százalékkal – mondta Kuruc Péter, a K&H életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője. A szakember hozzátette, hogy kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással azonban csak 24 százalék rendelkezik, annak ellenére, hogy 73 százalék rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít a nyugdíjas éveiben. A K&H szerint azonban érdemes minél korábban elkezdeni a takarékoskodást, ugyanis minél hamarabb kezdünk neki, annál kisebb havi megtakarítás is elegendő lehet a nyugdíjcélok eléréshez.