Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Csődközelbe került az ikonikus gitárgyártó, a Gibson, de nem kell még temetni

Csődközelbe került az ikonikus gitárgyártó, a Gibson, de nem kell még temetni

A világ egyik legismertebb és legkedveltebb gitárgyártója már évek óta lejtmenetben van, de eddig nem kongatták a vészharangokat. A Gibson azonban az évek alatt több százmillió dolláros adósságot halmozott fel, amit hamarosan ki kell egyenlítenie, különben csődbe megy. Nem rózsás a helyzet a nagynevű riválisoknál, a Fendernél, az Ibaneznél vagy a PRS Guitarsnál sem, de az összeomlás szele még egyiküket sem legyintette meg.

A Gibson problémájára a Nashville Post (Nashville-ben székel a Gibson) február eleji cikke világított rá. A lap szerint a cégnek 375 millió dolláros lejáró tartozást, valamint 145 milliós kölcsönt kellene kiegyenlítenie, júliusig. Jelzésértékű, hogy Bill Lawrence pénzügyi vezető nemrég elhagyta a vállalatot, egy évet sem töltött a posztján. Gibson közleményben igyekezett mindenkit lenyugtatni, hogy messze még a vég, és mindent megtesznek a túlélésért.

Már egyszer visszajöttek a csőd széléről

Henry Juszkiewicz vezérigazgató többféle opció közül választhat, az eléggé költséges adósság refinanszírozástól egészen a tulajdonrészének lemondásáig, végső esetben pedig csődbe juttathatja a céget. Volt már ilyen, 1986-ban szintén az összeomlás szélére jutott a Gibson, akkor épp a regnáló vezér, Juszkiewicz vette meg a vállalatot 5 millió dollárért.

Az egyik legnépszerűbb Gibson, a Les Paul. Fotó: Neil Godwin/Guitarist Magazine via Getty Images

Addig is a gyártó próbálja menteni a menthetőt, a Dayton Daily News szerint például a Gibson már el is adta a billentyűs hangszerekkel foglalkozó leányvállalata, a Baldwin Piano Company egyik raktárát (nem volt kicsi, 6,4 millió dollárért kelt el), és hamarosan értékesítheti Valley Art Guitars nashville-i telephelyét, a hírek szerint 11 millió dollárért. A cégnek ráadásul a presztízsveszteséggel is meg kell küzdenie. Sok zenésznek nem esett jól, hogy – talán takarékossági okokból – egyre silányabb minőségű gitárok kerültek a piacra, James Hetfield, a Metallica vagy Bill Kelliher, a Mastodon gitárosa is jelezte, a jövőben nem kíván Gibsont használni.

Zuhan a bevétel

A Gibson árbevétele 2014-ben még 2,1 milliárd dollár volt, ez csökkent előbb 1,7, majd 2017-ben egymilliárdra. A Gibson ráadásul 2014-ben megvette a Philips audio ágazatát 135 millió dollárért, és egy Moody’s leminősítésért cserébe, 2015-ben pedig piacra dobta a 40 millióból fejlesztett automata hangolós modelleket, ami nem nagyon jött be a gitárosoknak.

James Hetfield (Metallica) csalódott a márkában. Fotó: MTI/EPA/Helmut Fohringer

A másik három nagy gyártónál sem dőlhetnek hátra. A Fender folyamatosan küzd a túlélésért, egyszer már visszajött a csőd széléről, ma már “csak” egy 100 milliós tartozást görget maga előtt, az Ibanez vagy a PRS (Paul Reed Smith) árbevételei pedig stagnálnak. A gyártók eladásaik nagy részét az USA legnagyobb hangszerbolt-hálózatának a Guitar Centernek köszönhetik, nos, a Moody’s a GC-t is leminősített 2017-ben, miután 1,6 milliárd dolláros adósságot halmozott fel.

Az elektromos gitár válsága

Sokan ezeket a folyamatokat az elektromos gitár válságának tulajdonítják. 2010-ben történt az első nagyobb sokk, ebben az évben fordult elő először, hogy több akusztikus gitárt adtak el, mint elektromosat. A Washington Post az idei NAMM-on megszólaltatta George Gruhn gitárlegendát, a 71 éves nashville-i hangszerkereskedő gitárjait olyan nagyságok fogták már a kezükben, mint Eric Clapton vagy Neil Young.

“Több gyártó van most itt jelen, mint valaha is a hangszer történetében, de a piac nem bővül.

Nem akarok vészjósló lenni, de ez így nem fenntartható”

– teszi hozzá.

John Frusciante (ex-Red Hot Chili Peppers) Fotó: Gary Friedman/Los Angeles Times via Getty Images

Gruhn véleménye szerint a folyamatok mögött az elektromos gitár csökkenő népszerűsége állhat, a hangszerkereskedő szerint a fiatalok inkább a hangmintákkal operáló elektronikus zene felé fordulnak, de, akik a rockzenét hallgatják, azok sem gitárhősökért, hanem inkább együttesekért rajonganak és a nagy vintage-őrületet sem segített a gitárgyártókon. A gitárhősök kihalóban vannak, a Guitar Hero viszont valamit visszahozott a renoméból.

Ázsia felvette a kesztyűt

Gene Simmons, a Kiss gitárosa már 2014-ben megkongatta a vészharangot, nem is a gitárt, hanem egyenesen a rockzenét temette. Gruhn és Simmons szerint is a folyamatok miatt eltűntek a „nagy gitárlegendák”, ezért a fiatalok nem éreznek késztetést, hogy beszerezzenek egy-egy legendás hangszert. Vagy, ha igen, sokszor az ázsiai, főleg a kínai gyártmányokat veszik meg, amelyek sokszor eléggé gagyik. A fa, főleg a rózsafa világpiaci árának növekedése pedig tovább nehezíti a gyártók helyzetét.

Wes Borlan (Limp Bizkit) az Ibanezével. Fotó: Tim Mosenfelder/Getty Images

A négy legnagyobb gitárgyártó is kutatja, hogy lehet kimászni a gödörből. Ingatlanok eladása, létszámcsökkentés, olcsóbb példányok piacra dobása, esetleg a gyártási helyek megváltoztatása (A Gibson például csak Amerikában gyárt(at)). A cégek zenei táborokat szerveznek, ingyenes zenei órákat tartanak az interneten, alkalmazásokat fejlesztenek mobilra, és aktívan jelen vannak különböző fesztiválokon.

A nagykövetek mindent megtesznek

Az, hogy az elektromos gitár elvesztett kulturális státuszát, csak félig igaz. A gyártók igenis képesek megszólítani a mai ifjúságot az úgynevezett endorserek (kb. fizetett márka nagykövetek) révén, de a népszerűbb zenekarok gitárosai egyébként is a nagy gyártók termékeit használják. Meghitt kapcsolatot kötött például Wes Borlan (Limp Bizkit), Fredrik Thordendal (Meshuggah) vagy Omar Rodríguez-López (The Mars Volta) az Ibanezzel, John Frusciante (ex-Red Hot Chili Peppers), Ed O’Brien (Radiohead) vagy Josh Homme (Queens of the Stone Age) a Fenderrel; vagy Dustie Waring (Between the Buried and Me) és Mark Holcomb (Periphery) a PRS-sel. Természetesen, ebben a műfajban is a Gibson a legjobb, olyan zenészeket nyertek meg eddig, mint Angus Young (AC/DC), The Edge (U2), Lenny Kravitz vagy Dave Grohl (Foo Fighters).

Carlos Santananak rengeteg gitárja van, ez itt épp egy PRS-gyártmány. Fotó: Edu Hawkins/Redferns via Getty Images

De nem csak ezekbe a tényekbe tud kapaszkodni a gitárhívők. Az az igazság, hogy a gyártók – főleg a Gibson és a Fender – szerencsétlen és felesleges üzleti manőverek miatt kerültek olyan helyzetbe, amilyenbe. A 2008-09-es gazdasági válságra még rá lehetett fogni a gyatra számokat, ám azóta folyamatosan emelkedik az eladott gitárok száma, ami főleg az akusztikus hangszereknek köszönhető, de az elektromos darabok is kezdenek magukhoz térni. Ebben nagy szerepe van a sokat szidott ázsiai piacnak, amelyet már nem is ócsárolnak annyira az utóbbi időkben. Kína, Japán, India, Dél-Korea vagy Tajvan egyre versenyképesebb darabokat gyárt.

Egyre több gitár fogy

A HTF Market Report szerint 2022-re Kína és India picit visszavesz majd, de ezzel párhuzamosan erősödnek majd az egyéb ázsiai szereplők, az USA és Európa is új erőre kap. A Gibson helyzete tehát nem reménytelen, de előbb rendeznie kell a sorait.

„Pénzzé teszünk olyan részvényeket, üzletrészeket, és ingatlanokat, amelyek nem hozták a remélt sikert. Így csökkenthetjük az adósságainkat, és erősíteni tudjuk azokat az üzleti szegmenseket, amelyek jól teljesítenek. Fontos, hogy a tevékenységünket újra a korábban megszokott pénzügyi eredményesség jellemezze, és ezzel a legjobb feltételeket biztosítsuk a cég újbóli megerősödéséhez.”

– nyilatkozta Henry Juszkiewicz.

 

</div

</div

A Gibsonnak mindenképpen teljesítenie kell kötelezettségeit a kötvénytulajdonosok felé. Sajtóhírek szerint a cég – bármennyire is kellemetlen emlék a Philips – inkább a szórakoztató elektronika felé fordul, itt még lát növekedési potenciált. Emellett elengedhetnek több olyan márkát, amelyben tulajdonrésszel bírnak.

A Cakewalkért már be is jelentkezett a Bandlab, de a cég máshogy is pénzhez juthat. A Gibsonnak olyan márkákban van még érdekeltsége, mint az Epiphone, a Dobro, a Kramer, a Steinberger, a Tobias, a Slingerland, a Maestro, a Hamilton, a Chickering vagy a Wurlitzer. De több, audióeszközökkel foglalkozó céggel is közös biznisze van, például a KRK Systemsszel, a TASCAM-mal vagy az Esoterickel.

Előre menekülnek: Itt az új Flying V!

Szinte biztosra vehető, hogy az elektromos gitár válsága csak átmeneti, bár ez nem zárja ki, hogy a korábban uralkodó gyártók közül néhányan megszenvedik majd a jövőt. A Gibson-rajongóknak sem kell félniük, Juszkiewicz szavai is jelzik, a csőd az utolsó, amiben gondolkodnak.

A Gibson kihagyta a világ legnagyobb hangszeripari kiállítását, az anaheimi NAMM Showt, (igaz, már a tavalyin is csak néhány custom-modellel jelent meg) de csak azért, hogy a januári, Las Vegas-i CES-re (Consumer Electronics Show) tudjon koncentrálni. Nézze végig a videót, hogy miért.

The Gibson Gallery at CES #Gibson #ces2018

Gibson (@gibsonguitar) által megosztott bejegyzés,

Az ok talán megnyugtat minden Gibson-rajongót: gyártó ugyanis Vegasban mutatta be innovációját, a vadiúj Flying V-t. Kivágtuk, kicsit homályos, de egyébként gyönyörű.

Bár az új darabról egyelőre nem sokat tudni, az azért megnyugtató a híveknek, hogy a cég nem állt le a fejlesztésekkel.

Gibson

A Gibson a legidősebb nagy jegyzett gitárgyártó, 1902-ben kezdte a működését. Jelenleg is magánkézben van, tőzsdére soha nem vitték. Eleinte akusztikus, majd félakusztikus gitárokat gyártottak, 1935-ben készítették el az első tisztán elektromos darabot, az ES-150-et, ez volt az első eletkromos gitár a történelemben. 1940 fontos dátum, ekkor kereste meg a céget egy Lester William Polsfuss nevű gitárkészítő, azaz Les Paul, aki együtt akart működni a Gibsonnal. Először elhajtották, ám a Fender innovációi miatt lépéskényszerbe került a cég és visszahívták, 1952-ben pedig világra jött a máig talán legikonikusabb gitár, a Gibson Les Paul.

Gibson Explorer (Fotó: Facebook/Gibson)

A cég ezen kívül számos legendás darabot is piacra dobott, a Flying V vagy az Explorer (képünkön) hasonlóan kedvelt volt, akár csak az egyik leányvállalatának, az Epiphone-nak a termékei. A Gibson nem csak gitárokkal foglalkozik, billentyűs hangszereket, basszusgitárokat is gyárt többek között.

Washington Post, Guitar World, Nasville Post, Rolling Stone, Gear News, Dayton Daily News, CDM