Ezen a télen is 200-300 ember fagy halálra az országban, de hivatalosan egy sem

Ezen a télen is 200-300 ember fagy halálra az országban, de hivatalosan egy sem

Az EMMI és a rendőrség ugyanis titkolja a számokat. Csak annyi biztos, hogy a nagy hideg ezen a héten is áldozatokat követel. Rádásul többet a fűtetlen otthonokban, mint az utcákon, a hajléktalanok közt.

Az igazán kemény fagyok beköszöntével van bőven aggódnivaló, hiszen sokan éjszakáznak az utcákon, még többen pedig fűtetlen otthonaikban. Pontos képet lehetetlen kapni, egy ideje ugyanis nincsenek hivatalos adatok. A helyzet felvázolásához szakértő segítségét kértük.

MTI Fotó: Vajda János

A kihűléses halálesetek száma a kilencvenes évek elején nagyon megemelkedett. Azóta évente körülbelül 200-300 ilyen eset van – mondja Misetics Bálint szociálpolitikus.

A rendszerváltás után azért ugrott ennél magasabbra a szám, mert – többek közt – megjelent a tömeges köztéri hajléktalanság, nagymértékben megemelkedtek a rezsiköltségek, megszűntek a központi ártámogatások, jelentősen csökkent a foglalkoztatás, a reálbérek.

A 200-300-as adat önmagában nem mond sokat, ugyanis

nem lehet tudni pontosan, hogy kik azok, akik a kihűlés miatt és kik azok, akik valamilyen, a hidegnek való kitettség következtében kialakult betegségben halnak meg.

Misetics Bálint két hete, a Kossuth téren a gyermekes családok kilakoltatását megelőzendő törvényjavaslatról beszélt.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Ez fordítva is igaz, vannak emberek, akik – miután nem közvetlenül a kihűlés miatt, hanem a kihűlés által szerzett betegségekben halnak meg – nem szerepelnek a kimutatásban.

A kihűléses halálesetek egy kis része nem közvetlenül szegénységből, vagy hajléktalanságból ered, vannak ugyanis olyanok is, akik például elesnek, rosszul lesznek, ezért nem tudnak bemenni valahová a hidegből vagy begyújtani otthonukban, minek következtében végső soron kihűlés miatt vesztik életüket.

Mindent összevetve csak annyi biztos, hogy az országban évente több százan fagynak halálra, hűlnek ki az utcákon vagy az otthonaikban – összegzi Misetics Bálint.

A 2017-es és a 2018-as számokat hivatalosan senki sem árulja el. Rétvári Bence kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, az EMMI államtitkára a parlamentben 2016 óta kerüli a válaszadást, pedig azóta ötször is kérdezték erről. (A 2016-os válasz itt elérhető.)

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A rendőrség pedig arra hivatkozik, hogy nem tudják az adatokat, pedig korábban már többször is elmondták. Ezekről a dolgokról itt olvashatnak részletesebben.

Illetve ide kattintva érhető el az a dokumentum, amely igazolja, hogy a rendőrség nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy nem gyűjt ilyen adatokat.

A Város Mindenkié csoport (AVM) tavaly március óta próbálja megtudni a rendőrségtől, hogy 2012 és 2017 között hány ember halt meg kihűlés következtében, eredménytelenül. Végül beperelték az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy adják ki az adatokat. A pernek múlt kedden volt az első tárgyalása.

MTI Fotó: Mónus Márton

Az elérhető adatokból annyit azért tudni lehet – mondja Misetics Bálint –, hogy kihűléses halálozásnak leginkább kitett emberek nem a közterületeken élő hajléktalanok, hanem a saját otthonukban fűtés nélkül élők. Leginkább az alacsonyan iskolázott, egyedül élő, idős emberek veszélyeztetettek, túlnyomórészt a kistelepüléseken.

Ahol egyfelől sokaknak nincsen pénzük befűteniük az otthonukat, másrészt nincsen szorosabb baráti, ismerősi, szomszédsági védőháló. Vannak tehát, akik nem tudnak begyújtani, és ezt nem veszi észre senki. Pedig – vetem közbe – pont faluhelyen egyszerű lenne a dolog: Margit néni kéménye már megint nem füstöl, ergo Margit néni már megint nem gyújtott be. Az adatok azt mutatják, hogy nem ennyire egyszerű a dolog – válaszolja a szociálpolitikus.

MTI Fotó: Oláh Tibor

Amit még tudni lehet, az az, hogy a nálunk fejlettebb országokban ez az arányszám jóval alacsonyabb. Hazánkban 2011-ben 230-an haltak meg kihűlés következtében. A százezer lakosra vetített halálozási arány így Magyarországon tízszer akkora, mint az Egyesült Államokban. Legalábbis ez derül ki a Habitat for Humanity Magyarország 2012-es jelentéséből.

A kihűléses elhalálozás a legextrémebb módja a hidegnek való kitettségnek, de nem az egyedüli. A hosszabb ideje fedél nélkül élők között elég gyakori

a testrészek elfagyása, ami leggyakrabban a lábujjakat, vagy esetleg a nagyobb végtagrészeket jelenti.

Hidegben lakni egyébként is nagyon egészségtelen. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon most is közel egymillióan vannak, akik pénzhiány miatt időnként nem tudják megfelelően fűteni az otthonukat.

Előzőek okán nem lehet tudni, hogy idén eddig mennyien fagytak halálra, vesztették életüket kihűlés miatt. A KSH adatai várhatóan valamikor nyár elején lesznek elérhetőek.

Fotó: Halász Nóra

Az állami szerepvállalásról a szakértő azt mondja, ugyan a Belügyminisztérium szociális tűzifa-támogatási rendszerére az elmúlt években egyre többet költenek, mégsem ér el minden érintett települést. Ha kap is valaki támogatást, semmi nem garantálja, hogy a tél végén nem marad tüzelő nélkül.

Két nagyon fontos dolog volna a tennivalókat illetően – véli Misetics –,

elsősorban egy országos lakástámogatási rendszer bevezetése, ami egy normatív rendszer lenne, amelyben a háztartások havi rendszerességgel, a rászorultságuk mértékében kapnának támogatást. Ilyen rendszer egyébként működött már Magyarországon 2005 és 2015 között. De aztán 2015 március elsejével ezt a Fidesz megszüntette.

Azóta az önkormányzatok döntenek arról, hogy nyújtanak-e ilyen támogatást, és ha igen, akkor kinek és milyen mértékűt. Az adatok azt mutatják, hogy a települések egy része semmilyen lakásfenntartási típusú támogatást nem ad, és ahol ad, ott keveseknek és csak kisebb összegeket. Ez egyébként más európai országokban bevett támogatási forma.

Ehhez kéne még egy adósságcsökkentési támogatás is – teszi hozzá Misetics Bálint –, ami legalább a nagyobb települések számára kötelező volt korábban, de jelenleg nem az. Ez azért lenne fontos, mert hiszen

az adósságok miatt kapcsolják ki a háztartásokban a villanyt, gázt, egyebeket.

Amit még tenni lehetne, az a jelzőrendszer megerősítése. Hogy a családsegítő szolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok, de emellett a háziorvosok, védőnők, pedagógusok, szociális munkások, és adott esetben a rendőrök is jobban figyeljenek, hogy időben észre lehessen venni a bajt.

Mi, civilek is ugyanezt tehetjük: jobban kellene figyelni a szomszédra, a nagyvárosokban pedig a hajléktalanokra. És nem csak akkor, mikor ilyen nagy hidegek vannak, hiszen ennél lényegesen magasabb hőmérsékleti viszonyok mellett is ki lehet hűlni. Pláne, ha legyengült az ember szervezete – mutat rá a szociálpolitikus.

Minden magyarországi régiónak van egy éjjel-nappal hívható diszpécserszolgálata. Ezek elérhetősége, illetve kisokos arról, mikor kell, érdemes hívni őket, ide kattintva érhető el. Ezt a számot érdemes elmenteni a telefonba és ha néhány szót váltva nem tudjuk eldönteni, hogy valakinek azonnali segítségre van-e szüksége, akkor bátran hívjuk fel – mondja Misetics Bálint.