Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Meddig tartható fent a magyar nyugdíjrendszer? – Lesz-e a fiataloknak nyugdíja?

Meddig tartható fent a magyar nyugdíjrendszer? – Lesz-e a fiataloknak nyugdíja?

A magyar nyugdíjrendszer önfinanszírozó képessége 2033-ig megoldott, azt követően már csak támogatásokkal lehet kifizetni a nyugdíjakat. Egy biztos, 2050 után is lesznek nyugdíjak és nyugdíjrendszer, kérdés, hogy milyen szolgáltatást nyújtanak majd – hangzott el a Civitas Intézet nyugdíjkonferenciáján.

Közhely, hogy a magyar nyugdíjrendszer recseg-ropog, ám valójában az összes fejlett országé komoly kihívások elé néz a következő évtizedekben: az öregségi ráta 2080-ra az EU-ban és Magyarországon egyaránt megkétszereződik. A KSH szerint 2060-ra 7,8 millióan leszünk Magyarországon, ekkor 4,1 millió munkavállalóra 2,6 millió nyugdíjas jut majd, vagyis a nyugdíjasok aránya az aktívakhoz képest 62 százalékra ugrik a jelenlegi 30 százalék körüli szintről.

A számítások szerint a 65 éven felüliek 2060 után akár 25-30 évet is nyugdíjban tölthetnek – ez olyan kihívás, amivel a társadalmaknak kezelni kell, hisz 30 év egy komoly időszak. A nyugdíjkorhatár szinte minden OECD országban emelkedik: jelenleg a nyugdíjrendszerek 65 évvel számolnak, de Dánia esetében már 74 éves korhatár is felmerül – ismertette a kiinduló helyzet Vértesy László, a Civitas Intézet vezérigazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense .

Az uniós országokban GDP 12 százalékát fordítják a nyugdíjakra, Magyarországon ez 9,5 százalék, ez az elmaradás jól látszik a nyugdíjak értékében. A magyar öregségi nyugdíj havi átlag nettó 122 ezer forint, ez az uniós átlag harmada. Azon uniós országokban magasak a nyugdíjak, ahol jellemző a magánnyugdíj takarékosság – Nagy-Britanniában, Skandináviában vagy épp a Benelux-államokban. Magyarországon 85-86 százalékban az állam finanszírozza meg a nyugdíjakat – ez a legmagasabb arány az OECD országokban.

Ennek a következménye, hogy a viszonylag alacsony ellátások mellet nagy terhet rak az államra a nyugdíjrendszer fenntartása. Az államháztartás 28 ezer milliárd forintjából 20 százalék megy nyugdíjakra, míg az oktatásra 10,4 százalékot, az egészségügyre 9,5 százalékot költünk – már most, 2018-ban – hívta fel a figyelmet Vértessy László. A jelenlegi nyugdíjrendszer 2033-35-ig kiegyensúlyozott önfinanszírozó lesz, 2050-re viszont a GDP 3-4 százalékára rúgó hiányt is felhalmoz évente – ezt pedig meg kell finanszírozni.

Lesz-e nyugdíjrendszer 2050-ben?

Három oka van, hogy a nyugdíjrendszer nem omolhat össze 2050 után sem – vélekedett Botos József közgazdász, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság korábbi vezetője. Az első a politikai ok, a választók jelentős részét már most a nyugdíjasok adják ez hatványozottan így lesz 30 év múlva. A második helyen említette az erkölcsi okokat, vagyis egyetlen társadalom sem engedheti meg magának, hogy kétmillió embert szegénységben hagyjon. A harmadik okként említette, hogy a nyugdíjasok halmozták fel a nemzeti vagyon egy részét – ennek járadékaiból jogosultak lesznek nyugdíjra. Egy szóval lesz nyugdíja a fiataloknak, ám kérdés, hogy milyen rendszerben, és milyen értékű – mondta Botos József.

Az elmúlt évek reformjai a nyugdíjrendszer lényegén nem változtattak, – azok mind pénzügytechnikai intézkedések voltak – mondta a szakértő.

A megoldás a tőkefedezeti rendszer kiépítése lenne – ám ennek is megvannak a kockázatai, ugyanis a tőzsdeválságok legnagyobb vesztesei általában a nyugdíjalapok – mondta Botos József. (Bár ennél jobb rendszer, mind a mai napig nem sikerült kitalálni – a szerk.) Ezzel szemben Botos József szerint a nyugdíjrendszernek az a gondja, hogy járulékfizetők utánpótlása elmarad – vagyis nem születnek meg a gyerekek.

Botos József és felesége Botos Katalin ezért azt javasolta, hogy a fölnevelt gyermekek számától és képzettségétől függően a lecsökkentett munkanyugdíj mellett folyósítsanak gyermeknevelés járadékot, amit külön forrásból folyósítsák. Erre éppen az elmúlt hónapokban lett volna lehetőség, a tb-járulékok csökkentésekor, amikor 27 százalékról 20 százalékra ment le a szociális hozzájárulási adó – a különbözetből lehet volna egy vagyonalapot képezni, amiből ezt a gyermeknevelési járadékot lehetne finanszírozni. A logika mögött az áll, hogy a gyermekes családoknak kisebb esélyük van megtakarítani, hisz viselniük kell a gyermeknevelés költségeit.

Hibás lépések sora követte egymás után

Rendszerszintű változtatások valóban nem voltak az elmúlt években a magyar nyugdíjrendszerben, viszont a nyugdíjigazgatási rendszert az elmúlt években sikerül szétverni. A nyugdíjigazgatás korábban erős szakmai üzeneteket tudott a politika számára közvetíteni szakmai integritásánál fogva, a politika döntéseit szakmailag tudta befolyásolni – mondta Varga Zsolt, a Somogy megyei nyugdíbiztosítási igazgatóság volt igazgatója

A szociálpolitikus szerint az elmúlt nyolc év egyik nagy hibája volt a rokkantnyugdíjazás átalakítása: a korhatár előtti ellátások megszüntetése 2011-ben a társadalmi igazságosság jegyében szűnt meg – ám balul sült el. Ezek felesleges erőfeszítések voltak, nem hoztak eredményt, viszont komoly társadalmi sérelmeket okoztak – sorolta Varga. Számos rokkantnyugdíjas kikerült ugyan a nyugdíjrendszerből, de jóval kevesebben, mit számítottak rá, vagyis nem volt igaz az a politikai feltevés, hogy sok a csaló a rendszerben.

Miközben minden kedvezményt kivezettek a rendszerből, eközben megjelent a NŐK 40 program, amelynek keretébe a nők 40 év szolgálati idővel – akár 32 év munkaviszonnyal – tejes jogú nyugdíjat szerezhetnek. A kormány azért hozta ezt a döntést, hogy a nyugdíjba vonuló nők „nagymamák” lehessenek, s segíthessék a családjukat. A vártnál sokkal többen éltek a lehetőséggel, ráadásul utóbbi hölgyek döntő része úgy kap teljes jogú nyugdíjat, hogy továbbra is teljes jogú munkavállalóként vannak jelen a munkaerőpiacon. Mindez tehát, sokkal többe került a nyugdíjkasszának, mint azt előzetesen várták, ráadásul feleslegesen tesznek különbséget a nők a és férfiak között.