Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Óriási bajban Budapest – így épült le a város nyolc év alatt

Óriási bajban Budapest – így épült le a város nyolc év alatt

Sztrájkveszély, pénztelenség, eladósodás – ez jellemzi a 2018-as fővárosi költségvetést. A kormány – mind politikai, mind gazdasági értelemben – négy év alatt kiherélte a fővárost.

A fővárosi önkormányzat az idén 245 milliárd forintos bevételre tehet szert, ezzel szemben 377 milliárd forintos kiadást tervez, vagyis egyetlen év alatt 131,5 milliárd forintos hiánya lesz a Tarlós István vezette hivatalnak – derül ki a szerdai közgyűlés elé kerülő 2018-as költségvetési tervekből.

Az ember azt gondolná, ezek rendben lévő számok, de ha nyolc évvel visszatekerjük az idő kerekét kiderül, hogy akkor nagyon más helyzetben volt Budapest.

Demszky Gábor 20 éves főpolgármesterségének utolsó évében a főváros bevételei a ideinek a duplájára, 503 milliárd forintra rúgtak – és akkor még nem számoltunk az időközben bekövetkezett 22-23 százalékos inflációval. 2010-ben a főváros 437,7 milliárd forintot költött és 65,4 milliárd forintos többletet (!) könyvelhetett el – ez elég nagy szám, pláne az idénre tervezett 131,5 milliárd forintos hiánnyal összevetve.

Bár önkormányzati választások csak jövőre lesznek, a kormánypártoknak és a városvezetőknek kevés okuk van a büszkeségre, ha Budapest pénzügyeire tekintenek. 2018 végére Budapest adóssága 192,4 milliárd forint lesz, ami az éves bevételeinek 78 százaléka. 2013-ban az önkormányzati konszolidáció idején 217 milliárdnyi adósságtól szabadították meg a fővárost, ám most ott tartunk, hogy 2019-re újra elérheti ezt a szintet Budapest, miközben a város bevételei a felére csökkentek. Vagyis

bevételarányosan ma már jóval eladósodottabb Budapest, mint volt 2010-ben vagy akár 2013-ban.

Ellehetetleníteni a fővárost – ez volt a cél?

Az elmúlt nyolc évben pénzügyi és gazdasági értelemben élőhalott lett az ország fővárosa, gazdálkodási önállósága gyakorlatilag megszűnt – mindehhez többé-kevésbé asszisztáltak főváros kormánypárti politikusai. A Fidesz és Orbán Viktor politikai célja végső soron az volt, hogy a Fidesszel szemben álló ellenzéki várost ellehetetlenítse. Orbán még jól emlékezhetett az 1998 és 2002 közötti időszakra, amikor az ellenzéki vezetésű Budapest egyfajta ellensúlyként szolgált a kormánnyal szemben, számos ellenzéki politikusnak hátországot biztosított, amely 2002-ben lehetővé tette az első Orbán-kormány leváltását. Ennek megismétlődését akarhatta a kormány mindenképpen elkerülni, ennek az lett a következménye, hogy az önkormányzatokat és Budapestet gazdasági és politikai értelemben ellehetetlenítették.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ebbe a sorba illett bele az oktatási és egészségügyi intézmények államosítása, de a kormány elvette a fővárostól a komolyabb vagyontárgyait: ma már nincs Főgáz, amely a rezsicsökkentés előtt tisztes hasznot produkált évről-évre, kikerült a főváros ellenőrzése alól az elővárosi közlekedés a komplett HÉV-vonalakkal. Az oktatás és az egészségügy államosítása anyagilag is meggyengítette a fővárost, mert – mint fenntartó – már nem kapja meg a működési támogatásokat, de hatása sincs arra, hogy milyen fejlesztések folynak ezekben az intézményekben; már ha éppen folynak.

Sikerült a nagy terv, a működés megőrzése?

Tarlós István két cikluson keresztül tartó főpolgármestersége alatt – e pillanatban kevésbé valószínű, hogy 2019-ben az akkor 72 éves politikus újraindulna – legnagyobb eredményének a főváros működőképességének megőrzését tartja, amiben részben igaz is van.

Ám azért lett kihívás a főváros gazdasági és infrastrukturális a működőképességének fenntartása, mert az ellenzéki városvezetőknek bátran beszólogató politikus ugyanezt a keménységet nem gyakorolta a kormányfővel szemben, hanem főváros kormánypárti elitjével karöltve asszisztált önkormányzat gazdasági támaszainak elvételéhez.

2010 előtt a főváros gazdasági erejét az évről-évre többletet termelő működési költségvetése adta. A trükk az volt, hogy működési bevételek – adóbevételek, az önkormányzati cégektől származó osztalékbevételek, a költségvetési támogatások – rendre meghaladták a működési kiadásokat, az így keletkező évi 100 milliárd forintos pluszt pedig fejlesztésekre lehetett fordítani. Szintén a fejlesztéseket, a beruházásokat segítették a fővárosnak ítélt uniós források, s persze ott volt a 4-es metró a maga összes problémájával, a soha meg nem térülő elhibázott beruházásával – de a költségek a kormány és az unió állta, így a főváros a saját forrásait tudta más fejlesztésekre használni.

Fotó: m3felujitas.hu

Ezzel szemben 2018-ban kétségbejtő a helyzet: a közvélekedés szerint az ország GDP-jének 40 százalékát adja a főváros (Pest megye nélkül), ám az elmúlt években ez az arány csökkent, a legfrissebb adatok szerint aktuálisan 37 százalék lehet; ehhez képest a központi támogatásokból fillérek jutnak vissza a fővárosba infrastrukturális beruházások formájában.

Azt nem lehet állítani, hogy a kormány egy fillért sem ad, ám a kabinet az elmúlt években – 3-as metró felújításának kivételével – csak olyan beruházásokra költött, amelyekre a fővárosnak semmi szüksége nem volt. Így kapott Budapest új Várkert Bazárt, utóhasznosításra jelentős részben alkalmatlan infrastruktúrát a 2017-es vizes világbajnokságra, de zajlik a Városliget felújítása, igaz, oly’ módon, ahogyan azt a kormány akarja. Itt épül az új múzeumnegyed, amelyre azért van szükség, hogy az így felszabaduló ingatlanokat a Budai Várban a kormány saját céljaira használhassa. Eközben a Városliget beépítettsége nő, a természetes zöld felület tovább csökken. A fővárosi oktatás és egészségügy teljesen kimaradt az elmúlt évek fejlesztéseiből, miközben számos stadion kinőtt földből.

Vagyis nem arról van szó, hogy ne lenne pénz a fővárosra, hanem arról, hogy a kormányt kevésbé érdekli a város polgárainak szükséglete, a főváros vezetése pedig képtelen lobbizni a városért.

Városliget új Néprajzi Néprajzi Múzeum látványterve. Forrás: Városliget Zrt.

Sztrájkveszély, pénztelenség – ezek a kockázatok

Ezek után lehet együtt sírni Tarlós Istvánnal és Bagdy Gáborral főpolgármester-helyettessel, valamint Kovács Péterrel, a főváros költségvetési bizottságának elnökével – ők hárman jegyzik a költségvetési rendelet-tervezetet –, mert a főváros a pénzhiány miatt nem tudja, melyik ujjába harapjon: az önkormányzati cégek dolgozói béremelést akarnak, s zajlik (hitelből) az 3-as metró felújítása is.

A működési többlet minimális, így a fejlesztéseket csak hitelből és kormányzati/uniós támogatásokból tudnának indítani.

A fejlesztések gyakorlatilag kimerülnek a 3-as metró felújításban: most kell kifizetni az orosz metrókocsik korrupciógyanús felújításának összegét (a rekonstrukció többe került, mintha új, modern kocsikat vásároltak volna), továbbá ott van a megkezdett pályafelújítások költsége (igaz, ennek 78 százalékát a kormány állja). A 3-as metrón kívül még folytatódik az 1-es villamos meghosszabbítása, aztán megkezdik a Lánchíd felújítását, nem utolsósorban folytatódik a fővárosi szemétszállítás megújítása. (Más milliárdos nagyságrendű fejlesztés nem találni a fővárosi költségvetésben.)

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Tarlós István a Fővárosi Közgyűlésben. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A költségvetés kockázatai között első helyen említik a bérfeszültségekből eredő sztrájkveszélyt, illetve az elvándorlás miatt előálló fővárosi munkaerőhiányt.

„Jelentős likviditási igény kapcsolódik az uniós társfinanszírozású projektek megvalósításához. Továbbra is kockázatokkal terhelt a közösségi közlekedés finanszírozása. Problémát okozhat a tervezett uniós források elmaradása…”

sorolják az előterjesztők. Az 3-as metrókon futó orosz kocsik „felújításánál” a csúszások és az euró-forint árfolyam elszaladása okozhat problémát – teszik hozzá. A pályafelújításnál viszont a költségek emelkedése lehet a gond: „Ha a felújítás összköltsége még tovább növekszik, úgy arra a jelenlegi költségvetésben már nincsen fővárosi fedezet” – írják Tarlósék.

Sok mozgástere nincs a városnak, ezért abban bíznak, hogy a 3-as metró esetében még némi pénzt kifacsarnak a kormányból, amúgy a fővárosi ingatlanboomban bíznak, mondván, így nőhetnek az ingatlanértékesítésből származó bevételek.

Egyetlen meglepetésbevétel van a 2018-as költségvetésben: a Főtáv korábbi éveinek nyereségét – összesen 4,2 milliárd forintot – elvonnak a cégtől és azt a metrókocsik kifizetésre fordítják.

Ezzel a kényszerű döntéssel a Főtáv viszont meg lett fosztva egy komoly tőkétől, amit a távhőhálózat fejlesztésre lehetett volna fordítani. Ez viszont környezetvédelmi szempontból lenne fontos.