A magyarok 365 milliárdot költöttek a neten, nagyobb részét készpénzben

A magyarok 365 milliárdot költöttek a neten, nagyobb részét készpénzben

A vásárlók azt szeretik, ha a webshop fizikailag is létezik valahol, előre fizetni viszont nem szeretnek.

A kiskereskedelem egésze 2017-ben hozzávetőleg 6 százalékkal bővült, az online piac csaknem 18 százalékkal tudta növelni bevételeit, és ezzel már a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 4,3 százaléka származik internetes értékesítésből – ismertette Madar Norbert, a GKI Digital piackutató üzletágvezetője a GKI Digital és az Árukereső.hu közös online kereskedelmi indexének eredményeit. Az összforgalom 365 milliárd forint volt, ez 33,5 millió adásvétel során jött össze.

A piac egészére jellemző, lassuló növekedés ellenére

a magyar piacon működő webáruházak 83 százaléka eredményesebb évet zárt 2017-ben, mint egy évvel korábban.

A piacon körülbelül 4800-5000 webáruház van, bő felük offline üzlettel is rendelkezik, 20 százalékuk pedig valamilyen átadóponttal.

Az online kiskereskedelem Budapesten összpontosul, 2017-ben ott élt az online vásárlók 25 százaléka, akik a forgalom 36 százalékáért voltak felelősek. Ez elég nagy koncentráció, de annyira azért nem nagy: egy sikeres online kereskedő nem hagyhatja figyelmen kívül a vidéket. Madar Norbert szerint 2018 során a növekedés egyik kulcsa a vidékért folytatott verseny sikeressége lesz, mely során egyrészt a kevésbé intenzív vásárlók aktivizálása, másrészt a területileg feltárt gyengeségek azonosítása és azok megszüntetése lesz a legfőbb eszköz.

A magyarok szeretnek készpénzzel fizetni

A magyar vásárlókra jellemző, hogy preferálják az olyan kereskedőket, akiknek van offline jelenlétük. Nem feltétlenül vesznek igénybe offline szolgáltatást, de a jelek szerint megnyugtatóan hat rájuk a tudat, hogy ha kell, „van hova bemenni”.

Szintén hungarikum, hogy a vásárlók nem szívesen fizetnek előre. (Magyarországon az e-kereskedelemtől függetlenül magas a készpénzhasználat aránya.)

2017-ben a teljes online forgalom 58 százaléka készpénzes fizetéssel bonyolódott.

Az online kereskedelem növekedésének jót tenne, ha jobban elterjedne az online előrefizetés, azonban erre egyelőre kicsi az esély, mivel egyik szereplőnek sem érdeke az online fizetés elterjedésének előmozdítása – mondta a Zoom.hu kérdésére Madar Norbert.

Az éves forgalom harmada a Black Friday után jött össze

Az éves forgalom alakulásában nagy szerep jutott a karácsony előtti egy hónap kiemelkedő teljesítményének. 2014-ben még csak a kereskedők 13 százaléka vett részt a Black Friday-en, 2017-ben már a 62 százalékuk. Madar Norbert szerint fontos változás, hogy már nem annyira a Black Friday napja a meghatározó, hanem az év végi időszak, ami a Black Friday-jel veszi kezdetét. Jól jelzi a Black Friday piacalakító hatását, hogy a teljes negyedik negyedéves online költés több mint ötöde – közel nettó 27 milliárd forint – ezen az egy napon jött össze, miközben

az egész éves, összesített online kiskereskedelmi forgalom 35 százalékát adta az utolsó negyedév.

A kereskedők részéről a Black Friday napja elsősorban a piacszerzésről, illetve a piacvesztés minimalizálásáról szól. Utóbbi főleg a kisebb kereskedőkre igaz: a Black Friday-ből ha akarnának, sem maradhatnak ki, hiszen szinte mindenki részt vesz benne.

A 2017-es Fekete Péntek sokkal jobban alakult, mint a 2016-os, amikor a hírek logisztikai rémálomról, késő, eltűnt csomagokról szóltak. 2017-ben a kereskedők és a futárcégek is igyekeztek felkészíteni a vásárlókat arra, hogy nem fogják 1-2 nap alatt megkapni a csomagjaikat, alapvetően hosszabb házhoz szállítási időket vállaltak (volt olyan kereskedő, aki 10 napos határidőt adott meg). A magyar vásárlók annyira nem igénylik a gyors kiszállítást, mint az amerikai vagy nyugat-európai vevők, azt azonban igen, hogy a kereskedők betartsák, amit vállaltak. Ez általában működött is 2017-ben.

Már nem könnyű új vásárlókat online csábítani

A 2017-es online kiskereskedelmi bővülést már nagyobb mértékben magyarázta a vásárlási gyakoriság (11,2/év) növekedése, mint az online vásárlói bázis (3 millió fő, +6,9 százalék) bővülése. A trendek szintjén már látható folyamat a 2018-as évben is jellemezni fogja a piacot, azaz a fejlődést a vásárlási intenzitás határozza majd igazán meg.

A magyar online vásárlóközönség a bő 3 milliós létszámmal közelít a plafonjához, az online kereskedelem ezért már nem tud könnyen növekedést elérni új vásárlók bevonzásával. Ezért a kereskedők részéről minőségibb marketingre, illetve a szolgáltatásaik minőségének javítására van szükség, ha nőni akarnak, a cél elsősorban már a meglévő vásárlók megőrzése és minél több vásárlásra ösztönzése – véli Madar Norbert.

A 2018-as év várható trendjei közül a szakértő a mobilra optimalizált szolgáltatások fejlesztését emelte ki, illetve a perszonalizációt. Az online kiskereskedelemben nagy a zaj, egyrészt sok a kereskedő, másrészt egy kereskedőnek is nagy az árukészlete.

A (potenciális) vásárlóknak ezért személyre szabott ajánlatokat kell mutatni,

ha egy kereskedő sikeresen akarja vásárlásra ösztönözni őket. 2018-ban egyre fontosabbá válik az online és az offline csatornák egyesítése (már azoknál a cégeknél, akik mindkettővel rendelkeznek).

Az alacsony ár már alap

Alapjaiban véve a marketing és az árverseny határozza meg legnagyobb mértékben a piacot, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vásárlói elvárások már nem csak az árhoz kötődnek. A folyamatos leértékelések hatására az ár már nem, mint választási preferencia jelenik meg a vásárlók részéről, sokkal inkább, mint alapvető elvárás. Mivel a lehetséges online vásárlási helyszínek első körös szűrőjén már csak azok az áruházak jutnak át, akik kedvező ajánlattal érik el a fogyasztókat, a tényleges választási szempontokat egyre inkább a szolgáltatási minőség, a szervezettség és a kapcsolt szolgáltatások (fizetési lehetőségek, átvételi lehetőségek, raktárkészlet stb.) fogják meghatározni.

Egyre erősebben jelenik meg a személyes átvételi lehetőség iránti igény is a fogyasztói preferenciák között.

Ezt bizonyítja az is, hogy a teljes online kiskereskedelmi forgalom közel 80 százaléka ilyen kereskedésekben realizálódik. Ezt a trendet a tisztán online kereskedő áruházak is kezdik felismerni, így egyre nagyobb arányban nyitnak hagyományos üzletet vagy átvételi pontot.

A csomagautomaták is terjednek, azonban ezek nagy kezdeti befektetést igényelnek, ráadásul sok vásárló számára kevésbé kényelmesek (mert nem esnek annyira útba), mint egy újságárusnál vagy benzinkúton működő csomagpont.