Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Zambia és Banglades kenterbe verik Magyarországot

Zambia és Banglades kenterbe verik Magyarországot

A magyar Közbeszerzési Hatóság adatbázisa szinte használhatatlan. Az afrikai Zambiában pár kattintás, ami Magyarországon lehetetlen.

A magyar Közbeszerzési Hatóság honlapja (egész pontosan a közbeszerzési adatbázis) áttekinthetetlen, nehezen használható, fontos adathalmazokat nehezen vagy sehogy nem lehet belőle kinyerni, ráadásul 2017-ben a hirdetmények negyedét félrecímkézte. A zambiai és bangladesi hatóságok honlapjai fényéveket vernek a magyarra – derül ki a Korrupciókutató Központ Budapest összehasonlító vizsgálatából.

A kutatók öt szempont szerint pontozták a három ország közbeszerzési hatóságainak honlapjait (egész pontosan a közbeszerzési adatbázisokat). Zambiáé 5 pontot kapott, Bangladesé 4-et, Magyarországé 1-et. A magyar adatbázis azért a rendkívül fontos funkcióért kapta az 1 pontját, mert egyáltalán elérhetőek benne a részletes adatok. (Az osztályozás 1-től indult, az 5 pont kiválót jelent.)

Az elmúlt hetekben ez már a második olyan vizsgálat, ahol az derül ki:

a pénzelosztás magyarországi rendszere egészen elképesztően gyenge minőségben működik.

Február elején a magyar költségvetés átláthatóságáról derült ki, nemhogy a régiós, de még az ázsiai szintet sem üti meg.

Ha nehéz hozzáférni az adatokhoz, akkor nehezebben derülnek ki a turpisságok

A magyar közbeszerzési adatbázis átláthatatlansága és kezelhetetlensége áttételesen azt jelenti, hogy a magyar közbeszerzési rendszer átláthatóságával vannak gondok. Ahhoz például, hogy kutatók, újságírók meg tudják állapítani, egy adott időszak összes közbeszerzése közül mennyinél volt magas a korrupció kockázata, hozzá kell férniük (lehetőleg minél könnyebben) az elnyert közbeszerzések részletes adataihoz. Melyik intézmény vagy cég írta ki a közbeszerzést? Ki nyerte meg? Hány induló közül került ki a nyertes? Mekkora összeggel írták ki a közbeszerzést, és végül ehhez képest a nyertes mennyiért vállalta el?

Minél könnyebben és minél több paraméter szerint kereshető egy közbeszerzési adatbázis, minél könnyebb belőle adathalmazokat kinyerni, annál könnyebb dolguk van a kutatóknak, és annál könnyebben tudnak fényt deríteni a problémákra.

2017-ben a hirdetmények negyedét sikerült félrecímkézni

Ami a magyar Közbeszerzési Hatóság adatbázisát illeti, a hirdetmények félrecímkézése nyilvánvalóan nagy probléma. Ha valaki az elnyert közbeszerzéseket keresi, de ezek egy része mondjuk szerződésmódosításnak lett félrecímkézve, akkor azokat értelemszerűen nem fogja megtalálni, így fals adatokat kap. A hirdetmények félrecímkézése a Korrupciókutató Központ szerint 2016-ban még egyáltalán nem fordult elő, 2017-ben viszont durván elszaporodtak az ilyen esetek:

33 603 esetből 7 955 esetben a hirdetmény típusa rosszul volt feltüntetve.

Természetesen a hirdetmény megnyitása után már látszik, valójában milyen típusú hirdetményről van szó, azonban ez azt jelenti, hogy annak, aki biztosra akar menni, az összes hirdetményt egyesével át kell vizsgálnia.

A magyar hatóság honlapjával az is probléma, hogy nincs angol nyelvű változata, vagyis csak olyanok tudják használni, akik értenek magyarul. A bangladesi hatóság honlapjának van angol változata, a zambiainak pedig csak angol verziója van (Zambia hivatalos nyelve az angol).

Elios – Zoom.hu

Az OLAF munkatársai17 önkormányzat pályázatában megtalálták azt a fájlt, amit amit az Elios alkalmazottja készített.

Zambiában pár kattintás, ami Magyarországon lehetetlen

A Világbank és az OECD szerint a közbeszerzések korrupciós kockázatának szempontjából három adat nagyon fontos:

  • mekkora irányárral írták ki a megbízást,
  • hányan indultak a közbeszerzésen,
  • a győztes végül mennyi pénzért vitte el a megbízást.

Az erősebb verseny (több induló), a nem kerek összegű irányár, a nagy áresés például alacsony korrupciós kockázatra utalnak.

A magyar Közbeszerzési Hatóság adatbázisában nem lehet a keresést úgy beállítani (adva a félrecímkézett közbeszerzések nagy arányát), hogy csak a megbízások odaítéléséről szóló hirdetményeket dobja ki (ezek azok, amikben a fenti adatok már megtalálhatók).

Egy adott, odaítélésről szóló hirdetményhez pedig 30 lépésben lehet eljutni,

amiből aztán már ki lehet bogarászni a keresett számokat.

Összehasonlításképp a zambiai hatóság az Open Contracting Data Standard (magyarul körülbelül: nyílt szerződésadat-szabvány) nevű megoldást használja. Ebben

a szerződés szintű adatok is kereshetők, az adatokat akár havi bontásban lehet exportálni.

Vagyis az adatbázisból pár kattintással ki lehet nyerni, hogy mondjuk 2018 januárjában hány közbeszerzés végződött szerződéskötéssel, ezeket külön-külön milyen összeggel hirdettek meg, hányan indultak rajtuk, végül mennyiért vállalták őket.

A bangladesi adatbázisból nem lehet ilyen egyszerűen adatokat exportálni, azonban az odaítélt közbeszerzéseket könnyen meg lehet találni egy helyen, a hirdetmények (ellentétben a magyarokkal) strukturáltak, áttekinthetőek, algoritmus segítségével akár csoportosan letölthetőek.