Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Óriási ziccert hagyott ki az ellenzék Orbán évértékelője után

Óriási ziccert hagyott ki az ellenzék Orbán évértékelője után

Az egy dolog, hogy vasárnapi évértékelőjében Orbán Viktor semmi újat nem mondott az ország jövőjéről, viszont az erre érkezett reakciók sem voltak túl huszárosak. Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje például azt mondta, ha valóban Magyarország sorsa lenne fontos a kormánynak, akkor Orbán Viktor számba vette volna, hogy az elmúlt nyolc évben hova jutott az ország gazdasága, oktatása és egészségügye.

Molnár Gyula MSZP-elnök szerint „ez egy közepes méretű szocialista nagyvállalat igazgatójának a termelési beszéde volt néhány hamis, álságos illúzióval megspékelve”. Megkértünk egy szakértőt, hogy kommunikációs szempontból is értékelje az Orbán Viktor évértékelőjére érkezett értékeléseket, azaz: élt-e azzal a lehetőséggel az ellenzék, hogy alig két hónappal a választás előtt érdemben reflektálhat a kormányfő megnyilatkozására?

Krausz Péter, a Policy Agenda vezető elemzője szerint

az MSZP reakciója gyakorlatilag idézhetetlen.

Molnár Gyula került minden fontos témát és semmi konkrétumot nem mondott. Karácsony Gergely legalább annyit állított, hogy ez egy hazugságbeszéd volt, bár konkrétumokba ő sem ment bele.

Az MSZP-Párbeszédhez hasonlóan Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje is teljesen semmitmondóan reagált, ami szintén minden konkrétumot nélkülözött, a „mondtunk is valamit meg nem is” jegyében – véli az elemző.

Ezzel szemben – így Krausz – a Jobbik, a DK és az Együtt legalább mondott valamit, reagált konkrét ügyekre.

Felvetésünkre, amely szerint figyelemre méltó, hogy egyedül a Jobbik említette meg az Eliost konkrétan, pedig a Tiborcz István, Elios, OLAF-jelentés hívószavak most nagyon pörögnek a médiában, ám a pártok többsége nem lovagolta meg ezeket a témákat a reakcióikban, Krausz azt válaszolta: ezzel együtt a DK és az Együtt beszélt konkrétumokról, például megemlítették a kormánypártokkal összefüggésbe hozott lopást, s erős kifejezésekkel reagáltak a napirenden lévő ügyekre. Ugyanakkor a Jobbik volt a legkonkrétabb, hiszen összekötötte az évértékelőt és a kormánypártokat érintő legfőbb témát – mondta az elemző. Hozzátette,

ez is egy olyan kommunikációs felület volt, amit ki lehetett volna használni. Ehhez képest az LMP és az MSZP nem úgy nézett ki, mint aki élni kívánt volna a lehetőséggel. Holott most koncentrált figyelem irányult rájuk is, lett volna felület a karakán véleményekre, napirenden lehetett volna tartani a legfontosabb ügyeket.

Arra a kérdésre, hogy ha ezek alapján le lehet szűrni, hogy a semmitmondó pártok mire készülnek, mit várnak a közelgő választástól, Krausz Péter azt mondta, nem akar elméleteket gyártani. A viszont tény – tette hozzá –, ez egy olyan kommunikációs lehetőség, ami a szűk médiafelületek miatt igen ritkán adódik az ellenzék előtt, ezt ők most gyakorlatilag kihasználatlanul hagyták. Ennyi alapján nehéz arra következtetni, hogy mi a stratégia – összegezte véleményét Krausz Péter.