Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nyolc év alatt brutálisan nőttek, de elfolytak az adóbevételek

Nyolc év alatt brutálisan nőttek, de elfolytak az adóbevételek

Az idén a kormány 12 203 milliárd forintnyi adó- és járulékbevételre tesz szert, ami 3742 milliárd forinttal magasabb, mint 2010-ben, amikor a Fidesz átvette az irányítást. A kormányzás első négyéves ciklusa az útkeresés jegyében telt; az ország éppen kezdett kilábalni a 2008-as gazdasági válságból, amikor a kabinet elhatározta a Nemzeti Együttműködés Rendszerének feltőkésítését, vagyis az azóta felnőtt oligarchák kinevelését.

2010 után az adórendszert mint korbácsot alkalmazta a kormány,

annak érdekében, hogy szétverje a régi struktúrákat. Ekkor vezették be a állami alkalmazottak végkielégítésre a 98 százalékos különadót – amit az Alkotmánybíróság helyett végül az Európai Bíróság nyilvánított törvénytelennek, de különadókkal sújtották a multicégek által ellenőrzött bankrendszert, kiskereskedelmet vagy épp a távközlést. Különadót kapott volna az internetszolgáltatás is, ám az utcai megmozdulások miatt ebből a tervből gyorsan kifarolt a kormány.

2014 után az Orbán-kabinet már a kialakulóban lévő új tőkésosztály és gazdasági struktúra konszolidálására koncentrált, ennek jegyében eltörölte a büntetőadók nagy részét, azok bevételeit helyettesítette más adókkal, kiegyezett a multinacionális cégekkel, azokkal egyénként együttműködési megállapodást kötött. Ezzel párhuzamosan előtérbe került a gazdasági növekedés mesterséges serkentésnek igénye, ami találkozott a tömeges béremelési igényekkel, a cégek részéről a jövedelemterhek csökkentésével. Így 2016-után a kormány megkezdte tb-járulékok, vagyis a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentését, ám időközben bekövetkezett béremeléseknek köszönhetően az adó- és járulékbevételek nemhogy mérséklődtek, hanem éppen ellenkezőleg, jelentősen emelkedtek.

Az állam és a cégek az adópolitika főbb nyertesei

Első ránézésre az elmúlt nyolc év adópolitikájának nyertesei a cégek, a vállalkozok, hiszen közvetlen befizetéseik alig 13 százalékkal gyarapodtak 2010 és 2018 között, miközben az infláció 22-23 százalékra rúgott. A társasági adóbevételek stagnáltak, 2010-ben 323 milliárd forintot fizettek ezen a címen a cégek, 2018-ban pedig várhatóan 370 milliárd forint kerül az államkasszába – igaz, további 170 milliárd forint jut tao-támogatásként a sportegyesületeknek, színházi és filmes produkcióknak. A kormány társaságiadó-bevételei a teljes adóbevételhez képest elenyészőek, ami nem meglepő, ugyanis a kilenc százalékra csökkentetett társasági adó már

hivatalosan is adóparadicsomnak minősül.

A képet némileg árnyalja, hogy a társadalombiztosítási járulékok kétharmadát a cégek fizetik be, s ezen az ágon fizetett adóik jelentősen növekedtek a járulékcsökkentések ellenére, mert az járulékalap – a bérek – az elmúlt években két számjegyű növekedést produkáltak.

A növekvő bérekkel az állam is nagyon jól járt

A lakosság két ágon keresztül fizet adót államnak: a jövedelmei és a fogyasztás után. Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy mind a két vonalon nőttek az adóbefizetések, ám más-más okok miatt. 2010-ben 1767 milliárd forintnyi személyi jövedelemadót szedett be a kormány, ezt követően lényegesen egyszerűsítették az adórendszert: jött az egykulcsos 16, majd 15 százalékos adó, ami az átlag feletti jövedelmeknél jelentős adócsökkenéssel járt, míg a 0 százalékos sáv eltörlésével a minimálbér környékén emelkedett az adóterhelés.

Ennek ellenére 2014-re az szja-bevételek 1589 milliárd forintra estek vissza, 2014 után viszont drasztikusan megváltozott a helyzet. Beindult a gazdasági növekedés, a minimálbér emelése, továbbá az elvándorlás miatt a felső jövedelmek tíz százalékot meghaladó mértékben emelkedtek – így idén a kormány már 2090 milliárd forintnyi személyi jövedelemadót szedhet be. Ezzel párhuzamosan jelentősen – 125 százalékkal – gyarapodtak a lakosság által fizetett illetékek is – e mögött lakásárak jelentős növekedése áll.

Brutális mértékben nőttek a fogyasztási adóbevételek

Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülését követően már gondolkodott abban, hogy jövedelemadókkal szemben inkább a fogyasztást terhelő adókat terhelje. Ezt a célját 8 év alatt messzemenően sikerült megvalósítania, sőt, ma már olyan számokat produkál a NAV, amilyenekre 4-6 évvel korábban gondolni sem lehetett. 2012-ben a kormány még nem finomkodott: az általa kreált hiány betömködésre – 2 százalékponttal – 27 százalékra emelte az általános forgalmi adó mértékét, ezzel mind a mai napig világrekorder a magyar adórendszer. Az adóemelés két eredménnyel járt: átmenetileg növelte az adóbevételeket, de a 27 százalékos adó még inkább csábított a trükközésre, így növekedett a be nem fizetett adó mértéke is.

2014 után viszont a kormány stratégiát váltott, és az adóbeszedés hatékonyságára helyzete a hangsúlyt: ekkor vezették be az online kasszák rendszerét, majd ezt követően jött az Ekáer, azaz közúti teherfuvarok ellenőrző rendszere – e két lépéssel jelentősen sikerült csökkenteni az áfacsalásokat és növelni az adóbevételeket. 2010-ben a NAV még csak 2313 milliárd forint áfát szedett be, ma évente 1525 milliárd forinttal több kerül az államkasszába, így

az áfa-bevételek már meghaladják a 3800 milliárd forintot.

Ezzel párhuzamosan a kormány szélesítette a fogyasztási adók körét: bevezették a biztosítási adót, a távközlés adót, de a legnagyobb tétel az átutalásokat és a készpénzfelvételt sújtó tranzakciós adó: ebből a tételből csak az idén 207 milliárd forintot szed be a kormányzat.

Ilyen mértékű plusz adóbevétel elvileg lehetőséget ad arra, hogy érezhetően jelentkezzen másutt is, ám úgy fest, ehhez képest elfolyik: legalábbis nem jelentkezik azokban a nagyobb ellátórendszerekben (egészségügy, oktatás stb.), amelyek jelentős mértékben forrásigényesek, miközben a a helyzetbe hozott nagytőkések és az indokolatlanul elszórt összegek (például stadionépítés) gyakorlatilag annullálják e bevételeket.

Komolyabb adócsökkentés is jöhet a következő ciklusban

A növekvő áfa-bevételek és a világrekord 27 százalékos áfa-kulcs miatt rendre felmerül az adócsökkentés kérdése. A kormány eddig komolyan foglalkozni sem akart egy általános adócsökkentéssel, inkább szelektíven, bizonyos termékek és szolgáltatások áfa-ját mérséklik: így ma már 27 százalék helyett 5 százalékkal adózik az éttermi fogyasztás, azt internetszolgáltatás, vagy éppen a hal vagy a nyers tej és az új építési lakás. A szelektív áfa-csökkentésekben nem mindig találni a logikát, általában ott lép a kormány, ahol fehéríteni akarja a piacot vagy fellendíteni.

A választások után a jelenlegi előrejelzések szerint Orbán Viktor folytathatja a kormányzást, ám a kabinet és a Fidesz adóelképzeléseiről – választási program híján nem beszélhetünk. A kormány pedig készül valamire, hisz azzal számol, hogy 2017-2019 között évi 60 milliárd forint maradhat a adócsökkentésre, ami 2021-re már 360 milliárd forintra hízhat – ez összeg pedig már vetekszik költségvetés társasági adóbevételeivel vagy az áfabevételek hét százalékával – ez a pénz pedig komolyabb adócsökkentésre is lehetőséget adna.